Miért van szükség Doppler vizsgálatra a terhesség alatt?

A középső agyi artéria (arteria cerebri media) a belső fejverőér legnagyobb ága, oldalt, az oldalsó agyi barázdában fut, és kulcsfontosságú szerepet tölt be az agy kéregállományának táplálásában. Méhen belüli oxigénhiányos állapot esetén a szervezet elsődleges védekező reakciója lehet ennek az agyi érnek a tágulata. A csökkent lepényi keringés leggyakrabban magzati soványságot okoz, amihez súlyos esetben magzati oxigénhiány (hypoxia ) is társulhat.

A megbízható és pontos, ultrahangos Doppler-áramlásvizsgálat során a vér áramlási irányát és sebességét is vizsgálják a köldökzsinór vénájában és artériáiban, a magzat agyában, szívében és más szerveiben. Célja az, hogy ellenőrizni tudják, hogy a méhlepényen keresztül a magzat megkapja-e a szükséges oxigént és tápanyagokat. A néhány perces, a babára és az anyára nézve is veszélytelen vizsgálat bármikor megismételhető, a hagyományos kétdimenziós képalkotó módszerrel a hüvelyen vagy a hasfalon keresztül történik.

Doppler-áramlásvizsgálatot a csökkent lepényi keringés veszélyét magában rejtő – következő esetekben elengedhetetlenül fontos elvégezni:

• ha a méhlepény elégtelen működésének gyanúja merül fel, például méhen belüli növekedés-visszamaradás esetén (IUGR), amikor a magzat mérete jelentősen elmarad attól, ami a terhesség adott pontja alapján várható lenne
• ha a kismama két vagy több babával várandós
• terhelő előzmények esetén (vetélés, méhen belüli elhalás)
• ha a kismamának korábban kis súlyú babája született
• ha kevesebb vagy több a magzatvíz mennyisége
• elégtelen magzati szívműködés esetén
• magzatmozgások csökkenése esetén
• ha a magzat testtömegindexe alacsony vagy magas
• cukorbetegség, vesebetegség, szív-, és tüdőbetegségek, terhességi vagy krónikus magas vérnyomás, véralvadási zavar, mesterséges megtermékenyítés, dohányzás, vírusfertőzés, autoimmun kórképek esetén
• terhességi „toxémia”: emelkedett vérnyomás és a vizeletben kialakuló magas fehérjeszintek esetén
• lepényágyi bevérzés, vérömleny, infarktus esetén
• ha a kismama vércsoportja Rh-, a magzaté pedig Rh+, és az anya szervezete antitesteket termel a rhesus D antigén ellen
• terminus túllépés (túlhordás) esetén.

A Doppler-vizsgálat kiválóan alkalmas a magzati „jólét” általános és átfogó ellenőrzésére, és amennyiben az eredmény alapján az derül ki, hogy a köldökzsinór ereiben nem megfelelő a véráramlás, akkor további vizsgálatokra is szükség lehet.

Ugyan a máj az egyetlen belső szervünk, ami képes önmagától is regenerálódni, a túlzásba vitt és rendszeres alkoholfogyasztás egy idő után visszafordíthatatlan károkat okozhat mind a májban, mind pedig a gyomorban.

Az alkohol a maradandó máj- és gyomorbetegségek kiváltója

Általánosságban elmondható, hogy a májkárosodás és a gyomorproblémák kialakulásában nagy jelentősége van annak, hogy milyen típusú és minőségű alkoholt fogyaszt az ember, ezt milyen gyakran és mennyi ideig teszi. Bár az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzátartozik a kultúránkhoz, sőt, némileg az egészséges élet „hozzávalójaként” is hivatkozhatunk rá (gondoljunk csak arra, hogy hányszor hallottuk már, hogy 2 dl minőségi vörösbor elfogyasztása kedvező hatással lehet az anyagcserére, vérképzésre, a pulzusra, sőt, a szívinfarktus esélyét is csökkentheti), a túlzásba vitt és gyakori alkoholfogyasztás maradandó máj- és gyomorbetegséget idézhet elé.
Az alkohol lebontása után a májban egy toxikus vegyület, acetaldehid keletkezik, ami eleinte még csak elzsírosodást, később viszont már a májsejtek károsodását is okozhatja. Az alkohol lebontásából visszamaradó toxikus méreg hatására létrejövő gyulladás a májsejtek legnagyobb ellensége, ez idézi elő a májsejtek pusztulását. Ha pedig a máj elfárad és már nem képes új sejtek létrehozására, a májon egyre több hegszövet alakul ki, így a heges területek és az egyre kevesebb egészséges májszövet májzsugorodást, májelégtelenséget eredményezhet.

Alkoholfogyasztás gasztroenterológiai szempontból

A rendszeres, nagy mennyiségű, rossz minőségű alkohol fogyasztása gasztroenterológiai szempontból is káros. Az alkohol szinte az egész emésztőrendszerre nhttps://ezustfenyklinika.hu/szolgaltatasok/gasztroenterologia/egatívan hat. Átmeneti emésztési panaszokat, székrekedést vagy éppen hasmenést, hányingert okozhat, de akár fokozhatja a nyelőcsődaganatok kialakulásának lehetőségét, ronthatja a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódásának hatékonyságát, de a rendszeres alkoholfogyasztás egyik gyakori súlyos következménye a gyomorfekély is. A cukorbetegeknek és az inzulinrezisztenciával élőknek sem túl jó rendszeresen a pohár fenekére nézni, de ha mégis így tesznek, számukra tiltólistások a magas cukortartalmú szeszes italok, a likőrök, a koktélok, hiszen ezek hirtelen vércukorszint-emelkedést idézhetnek elő.

Gasztroenterológiai magánrendelésünk tárt ajtókkal várja az új pácienseket is – ha konzultációra, komplex kivizsgálásra van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!

A hormonális zavarok tünetei azonban könnyen összekeverhetők a hétköznapokban is tapasztalt kellemetlenségekkel, ezért a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése, illetve egyéb hormonális problémák esetén elengedhetetlen endokrinológus szakembert felkeresni.  Lássuk, mely esetekben gyanakodhatunk a hormonegyensúly felborulására!

A hormonális egyensúly fontossága

A hormonok az egész test egészsége szempontjából komoly szereppel bírnak, így amennyiben bizonyos hormonokból kevés termelődik vagy másokból túltengés tapasztalható, a szervezet egészében tapasztalható a folyamat negatív hatása. A hormonszint persze természetes módon is ingadozhat, így bizonyos életkorokban is más és más lehet, bizonyos tünetekből azonban könnyen következtethetünk hormonális betegségekre.

Nők esetében tapasztalható tünetek

Nők és férfiak esetében sokszor eltérő típusú tünetek tapasztalhatók. Ilyen módon a nők hormonális egyensúlyhiánya nagymértékben befolyásolhatja a menstruációs ciklust, kimaradó vagy éppen túl gyakori időszakokat eredményezve. Ugyanilyen módon sok esetben tapasztalható túlzott arc- vagy testszőrzet, a bőr elstötétedése, pattanások, hüvelyi atrófia vagy éppen hüvelyszárazság.

Hormonális problémák tünetei férfiak esetében

A csak férfiakra jellemző hormonális problémák általában a tesztoszteronszinttel vannak összefüggésben. A nem megfelelő mértékű tesztoszteronszint jelentkezhet merevedési zavarok, emlőérzékenység, gynecomastia, izomtömeg- vagy csonttömeg-csökkenés, illetve az arc- és testszőrzet növekedéslassulásának formájában.

Gyakori tünetek mindkét nem esetében

Bizonyos esetekben igen általános tünetekből is következtethetünk endokrinológiai problémára. Ilyen tünetek közé tartozik az általános fáradtság, izomgyengeség vagy izomfájdalmak, a depresszió vagy éppen a szorongás is. A hormonális betegségek gyakran okozhatnak hirtelen fogyást, de akár hízást, arcpuffadást, hajhullást vagy a haj töredezését, illetve bőrszárazságot.

Melyek a leggyakoribb hormonális betegségek:

• Pajzsmirigy alulműködés,
• Pajzsmirigy túlműködés,
• A pajzsmirigy megnagyobbodása (göbös strúma),
• Terhesség során tapasztalható pajzsmirigyzavarok,
• Impotencia,
• Petefészek esetében tapasztalható működési zavarok.

Mikor forduljon endokrinológushoz?

Azon betegek esetében, akiknél korábban diagnosztizáltak hormonális betegséget, a fenti tünetek megjelenése könnyen jelezheti a betegség újbóli megjelenését. Azoknál a betegeknél, akik korábban nem tapasztaltak hasonló problémákat, ám a tünetek hosszabb idő után sem múlnak el, esetleg erősödnek, csak az orvosi szakvélemény adhat megfelelő választ. Természetesen, diagnózist kizárólag endokrinológus állapíthat meg, így a hormonális problémák megjelenésének gyanúja esetén mindenképpen érdemes szakorvos segítségét kérni.

Pajzsmirigybetegséggel vagy más hormonális zavarral kapcsolatban szeretne szakorvosi kivizsgálást kérni? Magánklinikánkon nyugodt körülmények között a legkorszerűbb műszerekkel történő vizsgálatra számíthat. Jelentkezzen be online, mindössze néhány kattintással!

A vastagbéltükrözés nem jár nagy fájdalommal, ugyanakkor kellemetlen eljárás lehet. A páciensek éppen ezért sok esetben kerülik az endoszkópos vizsgálatot, noha az rengeteg komoly betegség megelőzésében segíthet. De vajon hogyan lehetséges minimalizálni a kellemetlenségeket?

Vastagbéltükrözés – hogy zajlik a vizsgálat?

Ha a vastagbéltükrözés különböző érzéstelenítési módjait akarjuk mérlegelni, érdemes tisztázni, mit is jelent tulajdonképpen ez a vizsgálat. A kolonoszkópia nem más, mint a vastagbél, illetve a vékonybél utolsó szakaszának vizsgálati módszere. Ez csakis invazív eljárással lehetséges, ezért a folyamat során endoszkóppal vizsgáljuk a bél nyálkahártyáját, vagy végezzük el a szükséges, kisebb beavatkozásokat. A kamerával és saját fényforrással felszerelt endoszkóp nagyjából 12 milliméter átmérőjű, és akár másfél méter hosszú is lehet, ezért a vizsgálat érzékenyen érintheti a betegeket.

A kolonoszkópiával kiszűrhető betegségek

Noha az eljárástól való félelem miatt nem egy beteg akár el is titkolja bizonyos tüneteit, a kolonoszkópiával komoly betegségekre is fény derülhet, így kiszűrhető a Crohn-betegség, a polip vagy éppen a vastagbélrák is. Amennyiben tartós hasi fájdalmak, tartós székrekedés vagy éppen hasmenés, véres széklet tapasztalható, mindenképpen szükséges lehet kolonoszkópiával feltárni a lehetséges okokat.

A vizsgálatra való felkészülés

A kolonoszkópia során fontos, hogy az endoszkóp számára könnyű mozgást és jól látható területet biztosítsunk, ezért elengedhetetlen, hogy a páciens a vizsgálat előtt az orvos utasításai szerinti diétát kövessen.

Mire számítson a vizsgálat előtt?

• A beavatkozást megelőző pár napban rostszegény étrend étrendet kell követni.
• A vizsgálat előtti napon csak folyadék fogyasztása megengedett, és hashajtóval kell segíteni a széklet kiürülését.
• A vizsgálat előtt kerülni kell az ételfestéket tartalmazó italokat.
• A beavatkozás előtti két órában nem szabad folyadékot fogyasztani.

Miért lehet kellemetlen a kolonoszkópia?

A vastagbéltükrözés nem csupán a belekben mozgó endoszkóp miatt okozhat kellemetlen érzést, de a vizsgálat során befújt levegő miatt is. A tapasztalt tünetek között székelési inger, haspuffadás, valamint hasi fájdalmak is szerepelhetnek.

Szeretne Ön is altatásban végzett vastagbéltükrözésre jelentkezni? Foglaljon időpontot online rendszerünkben!

Az anyajegy akkor alakul ki,  ha a bőrben egy adott ponton több pigmentsejt (melanocita) gyűlik össze, vagy az erős UV-sugárzás miatt a normális melanociták szaporodni kezdenek.

A szabályos szélű, a környezettől jól elkülönülő közönséges anyajegyek nem jelentenek gondot. A szabálytalan szélű, a szokásostól eltérű színű, formájú – atípusos anyajegyekre fokozottan kell figyelni, mert ezekből nagyobb eséllyel alakulhat ki bőrrák.

Az anyajegyeknek és a bőrráknak is több típusa van, a legsúlyosabb a melanoma, az anyajegy kóros elváltozásai közül a leggyakrabban előforduló daganatos betegség, ami az esetek egy harmadánál az anyajegyekben, a fekete-barna festékanyagot termelő sejtekben alakul ki. Ha a melanomát későn fedezik fel, és már a bőr mélyebb rétegeibe hatolt, könnyen áttéteket képezhet (többnyire a nyirocsomóban), ezért időben való felismerése életmentő lehet!

Ha az anyajegyben a következő elváltozásokat észleljük, azonnal bőrgyógyász szakorvoshoz kell fordulni:

• megváltozik vagy egyenetlenné válik színe
• asszimetrikussá válik az alakja, vagy egy új aszimmetrikus anyajegy jelenik meg
• megváltozik a felszíne, megvastagodik vagy a felülete a bőr felszínéből kiemelkedik
• újabb, később egymásba olvadó anyajegyek jelennek meg körülötte
• hirtelen megnő vagy megsérül (és nehezen gyógyul)
• viszket, fáj, váladékozik
• kifekélyesedik, vérezni kezd.

Fontos tudni, hogy nem csak az atípusos anyajegyek lehetnek rosszindulatú elváltozások, a bőrrák több típusa általában egyáltalán nem feltűnő, és nem okoz problémát. A melanoma is gyakran egészen kicsi, kékes-fekete színű, vagy szürke, fehér, barna, piros részleteket tartalmaz, és előfordul, hogy ugyanolyan színű, mint a körülötte lévő bőr.

Az elmúlt évtizedekhez képest hazánkban mára megtízszereződött a bőrrákos megbetegedések száma. Ezért kulcsfontosságú, hogy az anyajegyeket otthon rendszeresen magunk is ellenőrizzük, és évente egyszer részt vegyünk anyajegyszűrésen (bőrgyógyászat).

Mit tehetünk a rosszindulatú elváltozások megelőzése érdekében?

A bőrgyógyászok szerint a teljes testtérképes anyajegyszűrés a hosszú távú megelőzést hatékonyan szolgálja, mert, ha a szakorvos egyszer feltérképezte az anyajegyeinket, a későbbiek során könnyen össze tudja vetni a korábban felvett anyajegyképeket az éppen aktuálissal. Így idejében ki lehet szűrni, ha valamelyik anyajegy rosszindulatú elváltozást mutat, és ezért el kell távolítani. Ha az anyajegy nem mutat kóros elváltozást, de olyan helyen van, ahol irritációnak van kitéve, ajánlott a mihamarabbi eltávolítás mellett dönteni. (pl. vállon, arcon, orr alatt)

Az anyajegyek eltávolítása sebészeti úton, kimetszéssel történik, és az eltávolított bőrszövetet minden esetben szövettani vizsgálatra küldik, így állapítható csak meg egyértelműen, hogy az anyajegy rosszindulatú volt-e.

A szőke vagy vörös hajú, kék szemű, világos bőrű embereknek, vagy akinek sok anyajegye van, a bőre életében többször leégett, illetve a családban előfordult már melanoma – fokozott figyelmet kell fordítania a bőr rendszeres ellenőrzésére. Emellett kiemelten fontos a napsugárzás (UV-sugárzás) ellen – a testünket ruházattal, sapkával, napszemüveggel, illetve magas faktorszámú napvédő krémmel védeni, továbbá kerülni a szolárium használatát és télen is odafigyelni arra, hogy a bőrünk ne égjen le, például síelés során.

Az időben felismert melanoma, amíg a sejtburjánzás csak a felszíni szöveteket érinti, műtéti eltávolítással tökéletesen gyógyítható.

Amennyiben szakorvosi javaslat értelmében szükséges az anyajegy eltávolítása, és/vagy bőrgyógyászati anyajegy-szűrővizsgálaton szeretne részt venni – kiváló szakértelemmel és empatikus hozzáállással várjuk Önt szeretettel magánklinikánkon!

Meglehetősen gyakori jelenség a fogorvostól, a fogászati beavatkozásoktól, a foghúzástól való rettegés. Sokaknak már egy egyszerű fogászati kontrolltól is görcsbe rándul a gyomra, míg másoknak egyenesen fogorvos fóbiájuk van. Ők nem csak halogatják az ajánlott éves kontrollt, de olykor akkor sem fordulnak fogorvoshoz, ha már komolyabb a baj. Egy gyökérkezelés, fogtömés vagy foghúzás igazi rémálom számukra, ami sokszor szorongásos rohamokkal is együtt jár.

Esetükben sokkal többről van szó, mint annyiról, hogy nem szeretnek fogorvoshoz járni, de szerencsére tudatos „rákészüléssel” és néhány módszerrel sokat lehet javítani még ezen az állapoton is. A foghúzást vagy bármilyen más fogorvosi beavatkozást a végtelenségig elnapolni semmiképp sem ajánlott, mert ezzel nem csak súlyosbodhat az adott helyzet, de akár az egész szervezetet érintő komplikációkkal és negatív következményekkel is számolni kell.

Fogorvos fóbia – tippek, amik segíthetnek legyőzni a szorongását

• Ha nem csak jól felkészült, tapasztalt fogorvost választ, hanem olyat, aki szimpatikus is, akivel egyszerűen szót ért, máris könnyebben fog helyet foglalni a fogorvosi székben.
• Ha kezelés vagy foghúzás előtt szüksége van némi „ráhangolódásra”, először kérjen egy konzultációs időpontot választott fogorvosától. Így már az első találkozás alkalmával megoszthatja a félelmeit, a beavatkozással kapcsolatos rossz érzéseit, felteheti a kérdéseit és a fogorvos is felmérheti azt, hogy mennyire komoly a fogorvos fóbiája.
• Örök igazság, hogy nincs buta kérdés, csak olyan, amit nem tettek fel. Ne szégyelljen kérdezni, ne feszengjen attól, ha valamit nem tud, nem ért, inkább kérdezzen bátran! Kérje meg a fogorvosát, hogy mondja el lépésről lépésre, hogy mi fog történni, így biztosan nem érik majd kellemetlen meglepetések.
• Sok mindentől érezheti, hogy jó kezekben van, az egyik ilyen például az, ha a fogorvosával nyíltan mer beszélni a félelmeiről. Higgye el, a fogorvos fóbia gyakoribb jelenség, mint az elsőre gondolná, és biztosan nem is Ön az első a rendelőben, aki remegő gyomorral lépett be az ajtón.
• Nem csak a fogorvos személye, de maga a rendelő megnyugtató légköre is oldhatja a feszültséget. Az Ezüstfény magánklinikán különösen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ne csak profi szakember, de kellemes, bizalomgerjesztő légkör is várja a pácienseket.

Foglaljon időpontot még ma!

A szív összehúzódása a szinusz csomóból induló elektromos inger hatására jön létre, és a szív ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut.

Az EKG (elektrokardiográfia) egy fekvő helyzetben végzett, fájdalommentes és veszélytelen kardiológiai alapvizsgálat, ami a szívműködést szabályozó elektromos aktivitást vizsgálja négy végtagi és 6 mellkasi elektróda segítségével. Segít a szabálytalan szívritmusok (ritmuszavarok) és heveny vérellátási zavarok (szívinfarktus, koszorúérgörcs) diagnosztizálásában, a szívizomkárosodás felismerésében, a szívkamrák terhelésének és a szív általános egészségi állapotának értékelésében, de nem alkalmas a koszorúér-betegségek felismerésére. A nyugalmi EKG gyakran az egyik első vizsgálat, amelyet a szívvel kapcsolatos tünetek kiértékelésekor végeznek.

• A terheléses EKG vizsgálat (stressz echokardiográfia) elsősorban a koszorúérrel kapcsolatos betegségek diagnosztizálására (pl. koszorúerek vérellátási zavara) alkalmas, amelynek tünetei csak akkor jelentkeznek, amikor fizikai aktivitást végzünk. Segít felmérni a szív stresszre adott válaszát, fontos információt szolgáltat a keringésről, képes kimutatni a terhelés okozta ritmuszavarokat, az iszkémiát (a szívizom csökkent vérellátását) és a szív általános működését, ugyanakkor nem alkalmas a koszorúér szűkületének vizsgálatára. A futópad vagy szobakerékpár használata közben végzett vizsgálat során vérnyomást és a vér oxigéntelítettségét vagy az oxigénfogyasztást is mérik.
• Az EKG monitorozásra egyes beavatkozások, műtétek, kórházi kezelések során kerül során, amikor a szív folyamatos vizsgálata szükséges.
• A Holter-EKG egy 24, 48, 72 órás vagy akár 7 napos EKG (kardiológiai) mérés, amelyet a hagyományos EKG-n nem látható, folyamatosan nem kimutatható – időszakosan kialakuló különböző eltérések és szívritmuszavarok kimutatására, illetve gyógyszeres kezelés hatásosságának mérésére végeznek, gyakran szívrohamot követően. A vizsgálat során az elektródákat a nyugalmi EKG-tól eltérően a törzsre helyezik, és az ún. Holter készülékhez csatlakoztatják, amely a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti.

A szívultrahang-vizsgálat (echokardiografia) hanghullámok segítségével valós idejű képeket készít a szív egészéről és az egyes struktúrák (izomzat, billentyűk) méretéről, azok egészséges vagy kóros működéséről. Eredménye kimutatja a szívméret változását, a pumpálási erőt, az izomkárosodás mértékét, a billentyűzavarokat, továbbá a szívkamra hibáit, a szívben levő erek rendellenességeit és a komplex veleszületett szívhibák jelenlétét. Biztonságos, veszélytelen vizsgálat, ami nem igényel előkészítést.

• A nyelőcsöves szívultrahang-vizsgálatra akkor kerül sor, ha az orvosnak részletesebb képre van szüksége, vagy valamilyen okból nem sikerül hagyományos módszerrel tiszta képet kapni a szívről.
• A Doppler szívultrahangot hagyományos és nyelőcsöves ultrahang esetében is használhatják, amelynek során a hanghullámok magassága változik, amikor a szívben és az erekben áthaladó vérsejtekről visszaverődnek. Ezek a változások (Doppler jelek) segítik elő a szíven átfolyó vér (monitoron színekkel jelzett), a szívben levő verőerek és azok problémáinak vizsgálatát.
• A terheléses szívultrahang futópados vagy szobabiciklis terhelés során végzett vizsgálat, ami a hagyományos terheléses EKG-nál jóval megbízhatóbb vizsgálati eredményt képes szolgáltatni a koszorúér-betegségekről.

A szívizom-izotópvizsgálat egy nukleáris terheléses vizsgálat, amelynek során futópadon vagy szobabiciklin végzett mozgás közben vagy mozgásszervi panaszok esetén értágító hatású szerek beadása mellett a beteg izotópot tartalmazó injekciót kap. Az izotóp által kibocsátott gamma-sugárzást egy speciális kamera felfogja, és az így beérkező jelekből a számítógép képeket rajzol ki. A vizsgálat segítségével felmérik a szívizom pumpafunkcióját és a szív nyugalmi és terheléses körülmények közötti vérellátását a csökkent vérellátású területek azonosítása céljából.  speciális kamera fogja fel az izotóp által kibocsátott gamma-sugárzást, és a beérkező jeleket számítógépbe továbbítja, ami azokból képet rajzol ki.

A korai diagnózis felállítása kulcsszerepet játszik a súlyosabb szövődmények megelőzése és a szívbetegségek kezelése során, ezért szívpanaszok esetén (légszomj, erős szívdobogás-érzés, mellkasi szorító, égő fájdalom) kiemelten fontos, hogy azonnal orvoshoz forduljunk.

Kardiológia magánrendelésünk szombaton és vasárnap is elérhető, foglaljon időpontot online vagy telefonos elérhetőségünkön, ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal!

A hajhullás az egyik legárulkodóbb jele annak, ha felborul a hormonháztartásunk egyensúlya. Időnként mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a megszokottól jobban hullik a hajunk, de ritkán gondolunk elsőre arra, hogy ez akár hormonális zavarra is utalhat. Pedig az esetek többségében a hajhullás mögött valamilyen átmeneti hormonzavar áll, ami szerencsésebb esetben magától normalizálódik, így ezzel az erőteljes hajvesztés is megszűnik. Viszont akkor, ha a hajhullás csak fokozódik, ha már nem tudjuk a szokásos, egy-másfél hónapra tehető őszi hajhullásra fogni a tüneteket, ajánlott endokrinológiai kivizsgálásnak alávetni magunkat.

Milyen hormonproblémák okozhatnak hajhullást?

• IR, PCOS

A cukorbetegség előszobájaként emlegetett IR (inzulinrezisztencia), illetve a PCOS, vagyis a policisztás ovárium (petefészek) szindróma két olyan összefüggő hormonális betegség, amikre sokszor csak akkor derül fény, amikor is a páciens megpróbál utánajárni annak, hogy miért kezdett el drasztikusan hullani a haja. Sajnos a hajhullás csak egy a számos endokrinológiai és nőgyógyászati probléma közül, amit az IR és a PCOS okozhat, így mindenképp érdemes egy komplex kivizsgálással kideríteni, hogy értintettek vagyunk-e bármelyik hormonális kórban.

• Pajzsmirigyzavarok

Pajzsmirigy-túlműködés és -alulműködés is okozhat nagyfokú hajhullást. Bár egy „alap” hajhullás teljesen normális folyamat, hiszen naponta úgy 100 hajszálat egyébként is elveszítünk, nem mindegy, hogy fésülködésnél ennek a többszöröse marad-e a kefében, vagy esetleg hajmosáskor csomókban hullik-e a hajunk. Ha ezeket tapasztaljuk, kezdhetünk gyanakodni arra, hogy valamilyen pajzsmirigyzavar áll a háttérben.

• Magas tesztoszteronszint

Az androgéntípusú hajhullás fő kiváltó oka a magas tesztoszteronszint, így ezt mindenképp érdemes laborvizsgálatokkal ellenőriztetni, ha szeretnénk megtudni, hogy miért lett hirtelen látványosabb a hajhullásunk.

• Menopauza

45 éves kor fölött sok esetben tapasztalják a hölgyek, hogy hajszálaik elvékonyodnak, hajkoronájuk megritkul, fénytelenné és kezelhetetlenné válik a hajuk. Mivel a menopauzával teljesen megváltozik a hormonszint, aminek egyik fő kiváltó oka, hogy csökken a szervezet ösztrogén szintje, ezért a hajhullás a klimax időszakában már-már „normálisnak” is mondható. Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy ebben a korban a hajhullás a progeszteron hormonszint csökkenésével is összefüggésbe hozható, mint ahogy genetikai hajlam is állhat a menopauza időszakában fennálló fokozott hajhullás mögött.

Mit tehetünk?

Bármilyen hormonális probléma is okozza a hajhullást, mindenképp forduljunk vele szakorvoshoz. Vérvétellel ellenőrizhető többek között a férfi és a női nemi hormonszint, a vércukor és az inzulin szintje, de a TSH, a prolaktin hormonok állapota is.

Keressen minket bizalommal, ha szeretne utánajárni, hogy miért hullik a megszokottól is jobban a haja!

Legyen szó vérrögökről, elzáródott erekről vagy éppen érszűkületről, a pontos diagnózis felállításban a doppler-vizsgálat óriási segítséget nyújthat. Lássuk, miben áll a módszer lényege, és mire kell számítani a folyamat során!

Doppler vizsgálat a gyakorlatban

A Doppler-vizsgálat egy olyan non-invazív vizsgálat, amely magas frekvenciájú ultrahang segítségével képes a vér erekben történő átfolyását vizsgálni. Ahogy a hanghullámok visszaverődnek a vérben mozgó vörösvértestekről, a frekvencia változásából több dologra is következtethetünk, ideértve a véráramlás sebességét, valamint az olyan betegségeket, mint az erekben észlelhető elzáródásokat vagy esetleg a vénás trombózis jeleit.

• A véráramlás sebessége és iránya: A Doppler-ultrahang képes megállapítani, hogy milyen gyorsan áramlik a vér egy adott érben vagy artériában, valamint azt, hogy ez az áramlás milyen irányú.
• Érbeli elzáródások vagy szűkületek: A Doppler-vizsgálat képes kimutatni az erekben vagy artériákban lévő elzáródásokat vagy szűkületeket, amelyek a véráramlást akadályozzák.
• Vénás trombózis: A Doppler-vizsgálat segítségével diagnosztizálható a mélyvénás trombózis, amikor egy vérrög képződik a mélyen fekvő vénákban, általában a lábakban.

Ahogy más ultrahangvizsgálatok esetében is szokásos, a Doppler-vizsgálat elvégzéséhez ugyancsak géllel kell bevonni a vizsgált területen lévő bőrfelületet, megszűntetve a kezelőfej és a bőr közötti légréteg jelentette akadályt. A gél hideg, adott esetben kissé kellemetlen érzetét leszámítva a vizsgálat minden esetben teljesen fájdalommentes, biztonságos eljárás, amely nem jár mellékhatásokkal. Mivel az ultrahang nem használ ionizáló sugárzást, mint például a röntgen, a Doppler-vizsgálat várandós nők és gyermekek számára is biztonságos.

A Doppler-vizsgálat típusai

Az eljárás különböző testrészek érrendszeri problémáit segíthet felderíteni, így a nyaki erek vagy éppen a felső és alsó végtagok vizsgálata is rutinszerű eljárásnak számít. A Doppler-vizsgálat során célzottan vizsgálható a nyaki főverőerek szűkülete, illetve az alsó és felső végtagok keringési rendellenességei, ideértve a trombózis gyanúját, a vénás elégtelenségeket, az érelmeszesedés jeleit, valamint a visszerességet is.

Mire számítsunk a Doppler-vizsgálat során?

A vizsgálat nem igényel felkészülést a beteg részéről, azonban a minél zökkenőmentesebb folyamat érdekében érdemes azokat az ékszereket előre eltávolítani, amelyek akadályozhatják a kezelőfej használatát. A vizsgálat időtartama a vizsgálandó testfelület nagyságától függhet.

Profi körülmények között, várakozás nélkül végeztetne Doppler-vizsgálatot? Jelentkezzen be magánrendelésünkre online, egyszerűen!

Ha a tápcsatorna különböző betegségeinek diagnosztizálásáról van szó, az endoszkópos vizsgálat alapvető és hatékony módszernek számít. Lássuk, mit is takar a vizsgálat, hogyan érdemes felkészülni a beavatkozásra, és mire számítsunk a vizsgálat utáni időszakban!

Mi az gyomortükrözés?

A gyomortükrözés vagy más néven gasztroszkópia során hajlékony, száloptikás technológiával készült endoszkóppal vizsgáljuk meg a felső tápcsatorna elváltozásait. Akár a nyelőcső, a gyomor vagy a nyombél betegségeiről van szó, az gasztroszkópiával gyorsan, fájdalommentesen és nagy pontossággal végezhetünk előzetes vizsgálatot.

A gyomortükrözés során a szájon át egy flexibilis csövet (endoszkópot) vezetünk a patkóbélig, így monitoron, egy nagy felbontású képet elemezve értékelhetjük az esetleges elváltozásokat. Legyen szó gyulladásokról, daganatokról, fekélyekről, polipokról, hasi vérzésről vagy egyéb fájdalmakról, gyomortükrözéssel nagy pontossággal állapítható meg a tünetek oka.

Az alábbi tünetek megjelenésekor mindenképpen javasolt a gyomortükrözés elvégzése:

• reflux
• nyelési nehézségek
• gyomorfájdalmak
• fekély gyanúja
• felső tápcsatorna vérzése

Felkészülés a vizsgálatra

Fontos, hogy a gyomortükrözés során a lehető legtisztább képet kapjuk, és megelőzzünk minden lehetséges kellemetlenséget. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a páciens éhgyomorral érkezzen a vizsgálatra, azelőtt legalább hat órával ne egyen, valamint legalább négy órával ne igyon semmit. A nagyjából tíz percet igénybe vevő vizsgálatot általában lidokainos érzéstelenítés mellett végezzük, így az endoszkóp nyelőcsőbe juttatása legfeljebb minimális kellemetlenséggel járhat.

Gyomortükrözés után

Amennyiben a gasztroszkópia nem altatásban, csupán érzéstelenítés mellett zajlik, a vizsgálat ambuláns módon végezhető. A vizsgálat végeztével – amennyiben panaszok nem tapasztalhatók – a páciens átöltözhet, és miután az orvos úgy ítéli, távozhat. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az érzéstelenítő hatásának elmúlásáig (fél-egy óra) várni kell az étkezéssel és a folyadékbevitellel. A kezelést követően a beteg általában folytathatja a napi rutinját, azonban egy napig érdemes kerülni a nagyobb erőkifejtéssel járó feladatok végzését.

Szeretne sorban állás nélkül gyomortükrözést végeztetni? Jelentkezzen be gasztroenterológia magánrendelésünkre online most!