Az anyajegyek és a bőrrák – Ismerje fel a korai jeleket!

Az anyajegy akkor alakul ki,  ha a bőrben egy adott ponton több pigmentsejt (melanocita) gyűlik össze, vagy az erős UV-sugárzás miatt a normális melanociták szaporodni kezdenek.

A szabályos szélű, a környezettől jól elkülönülő közönséges anyajegyek nem jelentenek gondot. A szabálytalan szélű, a szokásostól eltérű színű, formájú – atípusos anyajegyekre fokozottan kell figyelni, mert ezekből nagyobb eséllyel alakulhat ki bőrrák.

Az anyajegyeknek és a bőrráknak is több típusa van, a legsúlyosabb a melanoma, az anyajegy kóros elváltozásai közül a leggyakrabban előforduló daganatos betegség, ami az esetek egy harmadánál az anyajegyekben, a fekete-barna festékanyagot termelő sejtekben alakul ki. Ha a melanomát későn fedezik fel, és már a bőr mélyebb rétegeibe hatolt, könnyen áttéteket képezhet (többnyire a nyirocsomóban), ezért időben való felismerése életmentő lehet!

Ha az anyajegyben a következő elváltozásokat észleljük, azonnal bőrgyógyász szakorvoshoz kell fordulni:

• megváltozik vagy egyenetlenné válik színe
• asszimetrikussá válik az alakja, vagy egy új aszimmetrikus anyajegy jelenik meg
• megváltozik a felszíne, megvastagodik vagy a felülete a bőr felszínéből kiemelkedik
• újabb, később egymásba olvadó anyajegyek jelennek meg körülötte
• hirtelen megnő vagy megsérül (és nehezen gyógyul)
• viszket, fáj, váladékozik
• kifekélyesedik, vérezni kezd.

Fontos tudni, hogy nem csak az atípusos anyajegyek lehetnek rosszindulatú elváltozások, a bőrrák több típusa általában egyáltalán nem feltűnő, és nem okoz problémát. A melanoma is gyakran egészen kicsi, kékes-fekete színű, vagy szürke, fehér, barna, piros részleteket tartalmaz, és előfordul, hogy ugyanolyan színű, mint a körülötte lévő bőr.

Az elmúlt évtizedekhez képest hazánkban mára megtízszereződött a bőrrákos megbetegedések száma. Ezért kulcsfontosságú, hogy az anyajegyeket otthon rendszeresen magunk is ellenőrizzük, és évente egyszer részt vegyünk anyajegyszűrésen (bőrgyógyászat).

Mit tehetünk a rosszindulatú elváltozások megelőzése érdekében?

A bőrgyógyászok szerint a teljes testtérképes anyajegyszűrés a hosszú távú megelőzést hatékonyan szolgálja, mert, ha a szakorvos egyszer feltérképezte az anyajegyeinket, a későbbiek során könnyen össze tudja vetni a korábban felvett anyajegyképeket az éppen aktuálissal. Így idejében ki lehet szűrni, ha valamelyik anyajegy rosszindulatú elváltozást mutat, és ezért el kell távolítani. Ha az anyajegy nem mutat kóros elváltozást, de olyan helyen van, ahol irritációnak van kitéve, ajánlott a mihamarabbi eltávolítás mellett dönteni. (pl. vállon, arcon, orr alatt)

Az anyajegyek eltávolítása sebészeti úton, kimetszéssel történik, és az eltávolított bőrszövetet minden esetben szövettani vizsgálatra küldik, így állapítható csak meg egyértelműen, hogy az anyajegy rosszindulatú volt-e.

A szőke vagy vörös hajú, kék szemű, világos bőrű embereknek, vagy akinek sok anyajegye van, a bőre életében többször leégett, illetve a családban előfordult már melanoma – fokozott figyelmet kell fordítania a bőr rendszeres ellenőrzésére. Emellett kiemelten fontos a napsugárzás (UV-sugárzás) ellen – a testünket ruházattal, sapkával, napszemüveggel, illetve magas faktorszámú napvédő krémmel védeni, továbbá kerülni a szolárium használatát és télen is odafigyelni arra, hogy a bőrünk ne égjen le, például síelés során.

Az időben felismert melanoma, amíg a sejtburjánzás csak a felszíni szöveteket érinti, műtéti eltávolítással tökéletesen gyógyítható.

Amennyiben szakorvosi javaslat értelmében szükséges az anyajegy eltávolítása, és/vagy bőrgyógyászati anyajegy-szűrővizsgálaton szeretne részt venni – kiváló szakértelemmel és empatikus hozzáállással várjuk Önt szeretettel magánklinikánkon!

Meglehetősen gyakori jelenség a fogorvostól, a fogászati beavatkozásoktól, a foghúzástól való rettegés. Sokaknak már egy egyszerű fogászati kontrolltól is görcsbe rándul a gyomra, míg másoknak egyenesen fogorvos fóbiájuk van. Ők nem csak halogatják az ajánlott éves kontrollt, de olykor akkor sem fordulnak fogorvoshoz, ha már komolyabb a baj. Egy gyökérkezelés, fogtömés vagy foghúzás igazi rémálom számukra, ami sokszor szorongásos rohamokkal is együtt jár.

Esetükben sokkal többről van szó, mint annyiról, hogy nem szeretnek fogorvoshoz járni, de szerencsére tudatos „rákészüléssel” és néhány módszerrel sokat lehet javítani még ezen az állapoton is. A foghúzást vagy bármilyen más fogorvosi beavatkozást a végtelenségig elnapolni semmiképp sem ajánlott, mert ezzel nem csak súlyosbodhat az adott helyzet, de akár az egész szervezetet érintő komplikációkkal és negatív következményekkel is számolni kell.

Fogorvos fóbia – tippek, amik segíthetnek legyőzni a szorongását

• Ha nem csak jól felkészült, tapasztalt fogorvost választ, hanem olyat, aki szimpatikus is, akivel egyszerűen szót ért, máris könnyebben fog helyet foglalni a fogorvosi székben.
• Ha kezelés vagy foghúzás előtt szüksége van némi „ráhangolódásra”, először kérjen egy konzultációs időpontot választott fogorvosától. Így már az első találkozás alkalmával megoszthatja a félelmeit, a beavatkozással kapcsolatos rossz érzéseit, felteheti a kérdéseit és a fogorvos is felmérheti azt, hogy mennyire komoly a fogorvos fóbiája.
• Örök igazság, hogy nincs buta kérdés, csak olyan, amit nem tettek fel. Ne szégyelljen kérdezni, ne feszengjen attól, ha valamit nem tud, nem ért, inkább kérdezzen bátran! Kérje meg a fogorvosát, hogy mondja el lépésről lépésre, hogy mi fog történni, így biztosan nem érik majd kellemetlen meglepetések.
• Sok mindentől érezheti, hogy jó kezekben van, az egyik ilyen például az, ha a fogorvosával nyíltan mer beszélni a félelmeiről. Higgye el, a fogorvos fóbia gyakoribb jelenség, mint az elsőre gondolná, és biztosan nem is Ön az első a rendelőben, aki remegő gyomorral lépett be az ajtón.
• Nem csak a fogorvos személye, de maga a rendelő megnyugtató légköre is oldhatja a feszültséget. Az Ezüstfény magánklinikán különösen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ne csak profi szakember, de kellemes, bizalomgerjesztő légkör is várja a pácienseket.

Foglaljon időpontot még ma!

A szív összehúzódása a szinusz csomóból induló elektromos inger hatására jön létre, és a szív ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut.

Az EKG (elektrokardiográfia) egy fekvő helyzetben végzett, fájdalommentes és veszélytelen kardiológiai alapvizsgálat, ami a szívműködést szabályozó elektromos aktivitást vizsgálja négy végtagi és 6 mellkasi elektróda segítségével. Segít a szabálytalan szívritmusok (ritmuszavarok) és heveny vérellátási zavarok (szívinfarktus, koszorúérgörcs) diagnosztizálásában, a szívizomkárosodás felismerésében, a szívkamrák terhelésének és a szív általános egészségi állapotának értékelésében, de nem alkalmas a koszorúér-betegségek felismerésére. A nyugalmi EKG gyakran az egyik első vizsgálat, amelyet a szívvel kapcsolatos tünetek kiértékelésekor végeznek.

• A terheléses EKG vizsgálat (stressz echokardiográfia) elsősorban a koszorúérrel kapcsolatos betegségek diagnosztizálására (pl. koszorúerek vérellátási zavara) alkalmas, amelynek tünetei csak akkor jelentkeznek, amikor fizikai aktivitást végzünk. Segít felmérni a szív stresszre adott válaszát, fontos információt szolgáltat a keringésről, képes kimutatni a terhelés okozta ritmuszavarokat, az iszkémiát (a szívizom csökkent vérellátását) és a szív általános működését, ugyanakkor nem alkalmas a koszorúér szűkületének vizsgálatára. A futópad vagy szobakerékpár használata közben végzett vizsgálat során vérnyomást és a vér oxigéntelítettségét vagy az oxigénfogyasztást is mérik.
• Az EKG monitorozásra egyes beavatkozások, műtétek, kórházi kezelések során kerül során, amikor a szív folyamatos vizsgálata szükséges.
• A Holter-EKG egy 24, 48, 72 órás vagy akár 7 napos EKG (kardiológiai) mérés, amelyet a hagyományos EKG-n nem látható, folyamatosan nem kimutatható – időszakosan kialakuló különböző eltérések és szívritmuszavarok kimutatására, illetve gyógyszeres kezelés hatásosságának mérésére végeznek, gyakran szívrohamot követően. A vizsgálat során az elektródákat a nyugalmi EKG-tól eltérően a törzsre helyezik, és az ún. Holter készülékhez csatlakoztatják, amely a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti.

A szívultrahang-vizsgálat (echokardiografia) hanghullámok segítségével valós idejű képeket készít a szív egészéről és az egyes struktúrák (izomzat, billentyűk) méretéről, azok egészséges vagy kóros működéséről. Eredménye kimutatja a szívméret változását, a pumpálási erőt, az izomkárosodás mértékét, a billentyűzavarokat, továbbá a szívkamra hibáit, a szívben levő erek rendellenességeit és a komplex veleszületett szívhibák jelenlétét. Biztonságos, veszélytelen vizsgálat, ami nem igényel előkészítést.

• A nyelőcsöves szívultrahang-vizsgálatra akkor kerül sor, ha az orvosnak részletesebb képre van szüksége, vagy valamilyen okból nem sikerül hagyományos módszerrel tiszta képet kapni a szívről.
• A Doppler szívultrahangot hagyományos és nyelőcsöves ultrahang esetében is használhatják, amelynek során a hanghullámok magassága változik, amikor a szívben és az erekben áthaladó vérsejtekről visszaverődnek. Ezek a változások (Doppler jelek) segítik elő a szíven átfolyó vér (monitoron színekkel jelzett), a szívben levő verőerek és azok problémáinak vizsgálatát.
• A terheléses szívultrahang futópados vagy szobabiciklis terhelés során végzett vizsgálat, ami a hagyományos terheléses EKG-nál jóval megbízhatóbb vizsgálati eredményt képes szolgáltatni a koszorúér-betegségekről.

A szívizom-izotópvizsgálat egy nukleáris terheléses vizsgálat, amelynek során futópadon vagy szobabiciklin végzett mozgás közben vagy mozgásszervi panaszok esetén értágító hatású szerek beadása mellett a beteg izotópot tartalmazó injekciót kap. Az izotóp által kibocsátott gamma-sugárzást egy speciális kamera felfogja, és az így beérkező jelekből a számítógép képeket rajzol ki. A vizsgálat segítségével felmérik a szívizom pumpafunkcióját és a szív nyugalmi és terheléses körülmények közötti vérellátását a csökkent vérellátású területek azonosítása céljából.  speciális kamera fogja fel az izotóp által kibocsátott gamma-sugárzást, és a beérkező jeleket számítógépbe továbbítja, ami azokból képet rajzol ki.

A korai diagnózis felállítása kulcsszerepet játszik a súlyosabb szövődmények megelőzése és a szívbetegségek kezelése során, ezért szívpanaszok esetén (légszomj, erős szívdobogás-érzés, mellkasi szorító, égő fájdalom) kiemelten fontos, hogy azonnal orvoshoz forduljunk.

Kardiológia magánrendelésünk szombaton és vasárnap is elérhető, foglaljon időpontot online vagy telefonos elérhetőségünkön, ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal!

A hajhullás az egyik legárulkodóbb jele annak, ha felborul a hormonháztartásunk egyensúlya. Időnként mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a megszokottól jobban hullik a hajunk, de ritkán gondolunk elsőre arra, hogy ez akár hormonális zavarra is utalhat. Pedig az esetek többségében a hajhullás mögött valamilyen átmeneti hormonzavar áll, ami szerencsésebb esetben magától normalizálódik, így ezzel az erőteljes hajvesztés is megszűnik. Viszont akkor, ha a hajhullás csak fokozódik, ha már nem tudjuk a szokásos, egy-másfél hónapra tehető őszi hajhullásra fogni a tüneteket, ajánlott endokrinológiai kivizsgálásnak alávetni magunkat.

Milyen hormonproblémák okozhatnak hajhullást?

• IR, PCOS

A cukorbetegség előszobájaként emlegetett IR (inzulinrezisztencia), illetve a PCOS, vagyis a policisztás ovárium (petefészek) szindróma két olyan összefüggő hormonális betegség, amikre sokszor csak akkor derül fény, amikor is a páciens megpróbál utánajárni annak, hogy miért kezdett el drasztikusan hullani a haja. Sajnos a hajhullás csak egy a számos endokrinológiai és nőgyógyászati probléma közül, amit az IR és a PCOS okozhat, így mindenképp érdemes egy komplex kivizsgálással kideríteni, hogy értintettek vagyunk-e bármelyik hormonális kórban.

• Pajzsmirigyzavarok

Pajzsmirigy-túlműködés és -alulműködés is okozhat nagyfokú hajhullást. Bár egy „alap” hajhullás teljesen normális folyamat, hiszen naponta úgy 100 hajszálat egyébként is elveszítünk, nem mindegy, hogy fésülködésnél ennek a többszöröse marad-e a kefében, vagy esetleg hajmosáskor csomókban hullik-e a hajunk. Ha ezeket tapasztaljuk, kezdhetünk gyanakodni arra, hogy valamilyen pajzsmirigyzavar áll a háttérben.

• Magas tesztoszteronszint

Az androgéntípusú hajhullás fő kiváltó oka a magas tesztoszteronszint, így ezt mindenképp érdemes laborvizsgálatokkal ellenőriztetni, ha szeretnénk megtudni, hogy miért lett hirtelen látványosabb a hajhullásunk.

• Menopauza

45 éves kor fölött sok esetben tapasztalják a hölgyek, hogy hajszálaik elvékonyodnak, hajkoronájuk megritkul, fénytelenné és kezelhetetlenné válik a hajuk. Mivel a menopauzával teljesen megváltozik a hormonszint, aminek egyik fő kiváltó oka, hogy csökken a szervezet ösztrogén szintje, ezért a hajhullás a klimax időszakában már-már „normálisnak” is mondható. Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy ebben a korban a hajhullás a progeszteron hormonszint csökkenésével is összefüggésbe hozható, mint ahogy genetikai hajlam is állhat a menopauza időszakában fennálló fokozott hajhullás mögött.

Mit tehetünk?

Bármilyen hormonális probléma is okozza a hajhullást, mindenképp forduljunk vele szakorvoshoz. Vérvétellel ellenőrizhető többek között a férfi és a női nemi hormonszint, a vércukor és az inzulin szintje, de a TSH, a prolaktin hormonok állapota is.

Keressen minket bizalommal, ha szeretne utánajárni, hogy miért hullik a megszokottól is jobban a haja!

Legyen szó vérrögökről, elzáródott erekről vagy éppen érszűkületről, a pontos diagnózis felállításban a doppler-vizsgálat óriási segítséget nyújthat. Lássuk, miben áll a módszer lényege, és mire kell számítani a folyamat során!

Doppler vizsgálat a gyakorlatban

A Doppler-vizsgálat egy olyan non-invazív vizsgálat, amely magas frekvenciájú ultrahang segítségével képes a vér erekben történő átfolyását vizsgálni. Ahogy a hanghullámok visszaverődnek a vérben mozgó vörösvértestekről, a frekvencia változásából több dologra is következtethetünk, ideértve a véráramlás sebességét, valamint az olyan betegségeket, mint az erekben észlelhető elzáródásokat vagy esetleg a vénás trombózis jeleit.

• A véráramlás sebessége és iránya: A Doppler-ultrahang képes megállapítani, hogy milyen gyorsan áramlik a vér egy adott érben vagy artériában, valamint azt, hogy ez az áramlás milyen irányú.
• Érbeli elzáródások vagy szűkületek: A Doppler-vizsgálat képes kimutatni az erekben vagy artériákban lévő elzáródásokat vagy szűkületeket, amelyek a véráramlást akadályozzák.
• Vénás trombózis: A Doppler-vizsgálat segítségével diagnosztizálható a mélyvénás trombózis, amikor egy vérrög képződik a mélyen fekvő vénákban, általában a lábakban.

Ahogy más ultrahangvizsgálatok esetében is szokásos, a Doppler-vizsgálat elvégzéséhez ugyancsak géllel kell bevonni a vizsgált területen lévő bőrfelületet, megszűntetve a kezelőfej és a bőr közötti légréteg jelentette akadályt. A gél hideg, adott esetben kissé kellemetlen érzetét leszámítva a vizsgálat minden esetben teljesen fájdalommentes, biztonságos eljárás, amely nem jár mellékhatásokkal. Mivel az ultrahang nem használ ionizáló sugárzást, mint például a röntgen, a Doppler-vizsgálat várandós nők és gyermekek számára is biztonságos.

A Doppler-vizsgálat típusai

Az eljárás különböző testrészek érrendszeri problémáit segíthet felderíteni, így a nyaki erek vagy éppen a felső és alsó végtagok vizsgálata is rutinszerű eljárásnak számít. A Doppler-vizsgálat során célzottan vizsgálható a nyaki főverőerek szűkülete, illetve az alsó és felső végtagok keringési rendellenességei, ideértve a trombózis gyanúját, a vénás elégtelenségeket, az érelmeszesedés jeleit, valamint a visszerességet is.

Mire számítsunk a Doppler-vizsgálat során?

A vizsgálat nem igényel felkészülést a beteg részéről, azonban a minél zökkenőmentesebb folyamat érdekében érdemes azokat az ékszereket előre eltávolítani, amelyek akadályozhatják a kezelőfej használatát. A vizsgálat időtartama a vizsgálandó testfelület nagyságától függhet.

Profi körülmények között, várakozás nélkül végeztetne Doppler-vizsgálatot? Jelentkezzen be magánrendelésünkre online, egyszerűen!

Ha a tápcsatorna különböző betegségeinek diagnosztizálásáról van szó, az endoszkópos vizsgálat alapvető és hatékony módszernek számít. Lássuk, mit is takar a vizsgálat, hogyan érdemes felkészülni a beavatkozásra, és mire számítsunk a vizsgálat utáni időszakban!

Mi az gyomortükrözés?

A gyomortükrözés vagy más néven gasztroszkópia során hajlékony, száloptikás technológiával készült endoszkóppal vizsgáljuk meg a felső tápcsatorna elváltozásait. Akár a nyelőcső, a gyomor vagy a nyombél betegségeiről van szó, az gasztroszkópiával gyorsan, fájdalommentesen és nagy pontossággal végezhetünk előzetes vizsgálatot.

A gyomortükrözés során a szájon át egy flexibilis csövet (endoszkópot) vezetünk a patkóbélig, így monitoron, egy nagy felbontású képet elemezve értékelhetjük az esetleges elváltozásokat. Legyen szó gyulladásokról, daganatokról, fekélyekről, polipokról, hasi vérzésről vagy egyéb fájdalmakról, gyomortükrözéssel nagy pontossággal állapítható meg a tünetek oka.

Az alábbi tünetek megjelenésekor mindenképpen javasolt a gyomortükrözés elvégzése:

• reflux
• nyelési nehézségek
• gyomorfájdalmak
• fekély gyanúja
• felső tápcsatorna vérzése

Felkészülés a vizsgálatra

Fontos, hogy a gyomortükrözés során a lehető legtisztább képet kapjuk, és megelőzzünk minden lehetséges kellemetlenséget. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a páciens éhgyomorral érkezzen a vizsgálatra, azelőtt legalább hat órával ne egyen, valamint legalább négy órával ne igyon semmit. A nagyjából tíz percet igénybe vevő vizsgálatot általában lidokainos érzéstelenítés mellett végezzük, így az endoszkóp nyelőcsőbe juttatása legfeljebb minimális kellemetlenséggel járhat.

Gyomortükrözés után

Amennyiben a gasztroszkópia nem altatásban, csupán érzéstelenítés mellett zajlik, a vizsgálat ambuláns módon végezhető. A vizsgálat végeztével – amennyiben panaszok nem tapasztalhatók – a páciens átöltözhet, és miután az orvos úgy ítéli, távozhat. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az érzéstelenítő hatásának elmúlásáig (fél-egy óra) várni kell az étkezéssel és a folyadékbevitellel. A kezelést követően a beteg általában folytathatja a napi rutinját, azonban egy napig érdemes kerülni a nagyobb erőkifejtéssel járó feladatok végzését.

Szeretne sorban állás nélkül gyomortükrözést végeztetni? Jelentkezzen be gasztroenterológia magánrendelésünkre online most!

Ha egy éjszaka kínzó fogfájásra ébred, szinte biztosan nem azon kezd el először töprengeni, hogy akkor ezzel a problémával most általános fogászatra vagy egyenesen a szájsebészetre induljon. Ha más nem is, de az borítékolható, hogy ha napok óta fáj a foga, garantáltan nem azon fog gondolkozni, hogy ez klasszikus fogászati vagy speciálisabb szájsebészeti kezelést igényel majd: az esetek többségében csak gyorsan és lehetőleg minél fájdalommentesebben akar megszabadulni a fogfájás okozta minden kellemetlenségtől.
Laikusként sokan összemossák a két fogalmat, és csupán maximum leheletnyi különbséget tudnak felsorolni a hagyományos fogászati és szájsebészeti beavatkozások között, pedig jóval jelentősebbek az eltérések, mint azt elsőre gondolnánk.

Kiből lesz a szájsebész?

A válasz egyszerű: minden olyan fogorvosból, aki külön szakvizsgát is tesz. A szájsebészképzés tulajdonképpen a bonyolultabb beavatkozások és műtétek elvégzésére is felkészíti a fogorvost, és olyan plusz tudást nyújt számára, amivel már az állcsontot és az arcüreget is érintő problémákat is kezelni tudja. A szájsebészet tehát a fogászat egy speciális ága, egy olyan széles spektrumot felölelő szakterület, ahol már a komplikáltabb fogászati problémákat is kezelni tudják.

A szájsebész az íny alatti panaszokat is orvosolja

Nem tévedünk nagyot, ha fogfájásunkkal általános fogászatra megyünk, hiszen ott azonnal fel tudják majd mérni, hogy indokoltabb-e egy bonyolultabb szájsebészeti beavatkozás vagy sem. Általános fogorvoshoz fordulhatunk sima fogtömés, gyökérkezelés, egyszerűbb foghúzás miatt, de akkor is jó döntés felkeresnünk őt, ha gyakran vérzik vagy gyulladt az ínyünk, ha kellemetlennek érezzük a leheletünket, ha letörik egy kis darab a fogunkból, ami sérti a nyelvünket. A szájsebész viszont már komplexebb dolgokkal foglalkozik: implantátumokkal, hidakkal, koronákkal vagy más típusú fogpótlásokkal, speciálisabb, nehezebben kivitelezhető foghúzásokkal (pl. bölcsességfog-eltávolítással), és minden olyan invazív, vagyis feltáró beavatkozást is ő végez, ami az íny alatti területeket érinti. Munkája rendkívül sokrétű, az általa végzett sebészeti kezelések nagy százaléka feltáró műtét, akár gyökérkezelésről, akár gyulladásos elváltozások, ciszták eltávolításáról, akár foghúzásról van szó.

Szájsebészeink várják szíves megkeresését – foglaljon időpontot mielőbb elérhetőségeink valamelyikén!

A gasztroenterológia a gyomor, a nyelőcső, a vastag-, és a vékonybél, a máj, az epehólyag, az epevezeték és a hasnyálmirigy betegségeinek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik, melynek szakorvosai a gasztroenterológusok.

A leggyakrabban előforduló gasztroenterológiai betegségek a gastrooesophagealis refluxbetegség, a peptikus fekélybetegség, az irritábilis bélszindróma (IBS), a gyulladásos bélbetegség (például a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás), az epehólyagbetegségek (epekövek, epehólyaggyulladás, epekólika), a hepatitis A, B, C (májgyulladás) és a vírusfertőzések,  az akut vagy krónikus hasnyálmirigygyulladás, illetve a vastagbélrák.

A leggyakoribb gasztroenterológiai diagnosztikai vizsgálat az endoszkópia, amelynek során egy fényt és kamerát (endoszkópot) tartalmazó hajlékony csövet vezetnek be a testbe a nyelőcsövön keresztül a gyomor-béltraktus láthatóvá tétele céljából. Többféle típusa létezik a különböző szervek vizsgálatára, az egyik a kolonoszkópia, ami a vastagbél és a vékonybél utolsó szakaszának, a csípőbélnek a vizsgálati módszere, lehetővé teszi a daganatok korai felismerését és eltávolítását. További képalkotó eljárások a mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat (MRI), az ultrahang-, és CT-vizsgálatok.

Az endoszkópia terápiás eszköz is egyben, széles körben alkalmazott endoszkópos kezelések a a műtéti eljárások, a nyelőcsőtágítás, az endoszkópos nyálkahártya-eltávolítás (EMR) és a vérzéscsillapítás.

A gyomor és bélrendszeri állapotok olyan laboratóriumi vizsgálatokkal és funkcionális tesztekkel értékelhetőek, mint a vér-, széklet-, légzés-, és gyomorűrítési vizsgálatok, a PH monitorozás, illetve a biopszia, amikor az endoszkópia vagy más eljárás során kis szövetmintákat (biopsziát) vesznek mikroszkópos vizsgálat céljából.

A leggyakoribb gasztroenterológiai kezelések és terápiás módszerek a sebészeti beavatkozások (epehólyag és a bél betegségek által érintett részének eltávolítása, májátültetés, hasnyálmirigyműtét, stb.), a fogyókúrás műtétek, illetve a gyógyszeres kezelések.

A technológia és a kutatás fejlődésével az egyre kifinomultabb, minimálisan invazív eljárások, például a laparoszkópos műtétek és a fejlett endoszkópos eljárások pontosabb diagnózist és a hagyományos sebészeti eljárásoknál hatékonyabb és kíméletesebb kezeléseket tesznek ma már lehetővé. A genetika és a molekuláris biológia fejlődésével a mellékhatások minimalizálása és az eredmények optimalizálása érdekében egyre nagyobb az érdeklődés a személyre szabott vagy precíziós orvoslás. Mindemellett a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási algoritmusok folyamatosan javítják a diagnosztikai pontosságot, és a jövőben nagy eséllyel előrejelezhetik majd a betegség előrehaladását, és hatékonyan segíthetnek a kezelés optimális megtervezésében.

Fontos tudni, hogy az életmódváltás és a megfelelő: alacsony zsírtartalmú és kevéssé fűszeres, gluténmentes, diétás étrend,  az alkohol és a koffein kerülése, a rostpótlás, a testsúlycsökkentés és az olyan stresszkezelő módszerek, mint a rendszeres testmozgás vagy meditáció – jelentős mértékben segíthetik  a gyomor-, és bélrendszeri problémák javulását és az esetleges betegségek megelőzését.

Gasztroenterológia magánrendelésünkön barátságos környezetben, kiváló szakértelemmel várjuk pácienseinket, emésztőszervi panaszok esetén forduljon hozzánk bizalommal, jelentkezzen be hozzánk személyesen vagy telefonon!

Az, hogy fogra vagy implantátumra rögzített fogpótlásunk van, még nem jelenti azt, hogy ezekkel már ne kellene foglalkoznunk. Sőt, fogápolás és szájhigiénia szempontjából fokozottan fontos, hogy a koronákat, hidakat, implantátumokat kétszer olyan nagy odafigyeléssel gondozzuk. A még alaposabb tisztítás kulcsfontosságú, hiszen a fogpótlások felületén is megtelepszik a lepedék, ami pedig zöld utat ad a fogkőnek, az ínygyulladásnak, a fogszuvasodásnak. Tévedés azt hinnünk, hogy a pótlások nincsenek kitéve efféle veszélyeknek: ha a fogpótlást és az azt körbevevő területet nem tisztítjuk kellő alapossággal, azzal nem csak egészséges fogaink épségét veszélyeztethetjük, de akár fogpótlásunknak is rövid időn belül búcsút inthetünk. Ezért bármilyen pótlásról is legyen szó, fogorvosunk 3 fontos dologra szinte biztosan felhívja majd a figyelmünket.

Fogselyem és/vagy fogköztisztító kefe használata kötelező
Van, amikor az alapos fogmosás is kevés. Ilyenkor jön jól, ha elérhető közelségben fogselyem és/vagy fogköztisztító kefe is van. A pótlások mellé/alá is beragadhatnak az ételmaradékok, amelyekhez csak fogselyem,fogköztisztító kefe segítségével férhetünk hozzá. Fogtisztításkor nem csak a belső-, külső- és rágófelületre kell koncentrálnunk, hanem a fogközökre is.

Napi kétszer mindenképp mossunk fogat
A fogselyem vagy a fogköztisztító kefe használat mit sem ér, ha elnagyoljuk vagy olykor elhagyjuk a fogmosást. Az elektromos fogkefék a legalkalmasabbak a fogpótlások tisztítására, hiszen ezekkel a fogkefékkel az íny vonalán is rendkívül alaposak tudunk lenni. A napi kétszeri fogmosás pedig kötelező.

Rendszeres fogászati kontroll
Ugyan nem kötelező, de nagyon ajánlott bizonyos időközönként a fogorvosi kontroll. Amúgy is, de ha egy vagy több fogpótlásunk is van akkor különösen lényeges, hogy a megfelelő szájhigiénia mellett rendszeresen járjunk szűrővizsgálatra is. Örökérvényű szabály, hogy ha már fáj, akkor általában nagyobb a baj, úgyhogy ezt megelőzve érdemes évi két alkalommal felkeresnünk a fogorvosunkat. Így nem csak jelentősen megnövelhetjük a fogpótlások élettartamát, de egészséges fogainkat is megóvhatjuk.

És egy ráadás jó tanács
Ha a fogtisztítást és a fogpótlások ápolását valóban komolyan vesszük, a szájvizet sem mellőzhetjük szájhigiéniai rutinunkból. A szájvíz azzal fejti ki jótékony hatását, hogy csökkenti a baktériumok jelenlétét a szájüregben. Ma már szájvízből számos típus kapható, így válaszhatunk akár célzottan, például az ínybetegségek kezelésére vagy szájszag és szájszárazság ellen is.

Az endokrin rendszer átrendeződése, a női nemi hormonok drasztikus csökkenése idézi elő a változókort, vagyis a menopauzát. Ilyenkor nem csak a havi ciklusuknak mondanak búcsút a hölgyek, de egy sor egyéb endokrinológiai változással is szembe találhatják magukat. De nem egyik napról a másikra, mert a hormonrendszer átalakulása egy jóval hosszadalmasabb folyamat, ráadásul nagyon egyénfüggő is, hogy kit mennyire viselnek meg a változókor tünetei, illetve az is eltérő lehet, hogy kinél milyen módon nyilvánulnak meg ezek a tünetek.

A hormonális változások hatása a női egészségre

A változókori hormonális átalakulásnak nem csak testi tünetei vannak. Fizikailag, szellemileg és lelkileg is megviseli a nőket, és mivel a hormonrendszer átrendeződése akár 5-10 évig is eltarthat, ezért különösen fontos, hogy rendszeres endokrinológiai vizsgálatokkal szem előtt, illetve – a lehetőségekhez mérten – kordában tartsuk a tüneteket.
A változókort alapvetően két női nemi hormon, mégpedig az ösztrogén és a progeszteron szintjének változása okozza. A hormonrendszerről tudjuk, hogy rendkívül érzékeny a változásokra, így akár még egy kisebb hormonális eltérésnek is lehetnek testi-lelki következményei. 35 éves kor környékén, vagyis a termékenységi évek vége felé a nők nemi hormontermelése megváltozik. Először csökkenni kezd a progeszteron szint amiatt, mert már nem minden ciklus alatt keletkezik érett petesejt. Ez a progeszteron szempontjából azért fontos, mert az érett petesejt visszamaradó burka, az úgynevezett sárgatest termeli a progeszteron hormont.
Eleinte a szervezet rövidebb-hosszabb ideig képes még kompenzálni a progeszteron csökkenését, azonban minél többször marad el a petesejt érés, azzal annál inkább csökken a progeszteron szint. A hormonrendszer végig azon dolgozik, hogy ezt a hiányt valahogy pótolni tudja, így az agyalapi mirigy egyre több stimuláló hormont (FSH, LH) kezd termelni a petefészkek serkentésére. Vérvizsgálattal kimutatható a változókor kezdete, hiszen ilyenkor a vérben jelentősen megemelkedik a tüszőstimuláló hormonok szintje, ami már a menopauza előfutára.

A leggyakoribb perimenopauza tünetek

A perimenopauza időszakában, vagyis a menopauza korai szakaszában legintenzívebbek a hormonváltozások okozta tünetek. A kellemetlenségekkel persze egy idő után megtanulnak a nők együtt élni, mégis érdemes rendszeres vizsgálatokkal kontroll alatt tartani ezeket a változásokat. Vannak, akik könnyen átvészelik ezt az időszakot, míg mások nagyon megszenvedik a perimenopauza tüneteit. Elképesztő, de közel ötven féle tünete is lehet a menopauza beálltát megelőző hormonális ingadozásoknak. A következők a leggyakoribbak:

• rendszertelen menstruáció
• hőhullámok
• éjszakai izzadás
• libidó csökkenés
• haspuffadás
• alvászavarok
• fáradékonyság
• hangulatingadozás
• fakó bőr
• hajhullás
• súlygyarapodás
• arcszőrzet növekedés
• ingerlékenység
• vízvisszatartási problémák

Kérdése van a tünetekkel kapcsolatban, esetleg egyre több kellemetlenséget okoznak a hormonális változások az életében? Jöjjön el hozzánk egy konzultációra!