A kontrasztanyagos ultrahang (CEUS – Contrast-Enhanced Ultrasound) egy fejlett képalkotó eljárás, amelynek során ultrahangos kontrasztanyagot juttatnak a vizsgálni kívánt régióba. Az ultrahangos kontrasztanyagok mikroméretű gázzal töltött buborékokból állnak, amelyeket egy lipid- vagy fehérjeburok vesz körül. A kontrasztanyag intravénásan kerül beadásra, és a vérkeringésben terjed szét. A mikrobuborékok sokkal erősebben verik vissza az ultrahanghullámokat, mint a vér vagy más szövetek, így az erek és a véráramlás jobban láthatóvá válik.

A buborékok oszcillálnak (rezegnek) és rezonálnak, ami még tovább fokozza az ultrahang visszaverődését, lehetővé téve az apró érhálózatok és a tumorok vérellátásának részletes – valós idejű, dinamikus vizsgálatát.

A kontrasztanyagos ultrahang vizsgálat nem jár ionizáló sugárzással, allergiás kockázata minimális, és nem terheli a veséket, ezért biztonságosabb eljárás, mint a CT vagy a hagyományos kontrasztos röntgen vizsgálatok. Széles körben alkalmazható az érrendszeri, onkológiai, máj- és vesebetegségek vizsgálatában molekuláris képalkotásra és gyógyszeres monitorozásra egyaránt. (pl. kemoterápia vagy célzott kezelés során)

Alkalmazási területek és előnyök

• Májdiagnosztika: segíti a jóindulatú és rosszindulatú májdaganatok pontos megkülönböztetését, a májmetasztázisok (áttétes daganat) és a máj vérellátási zavarainak diagnosztizálását.
• Vese- és húgyúti betegségek: pontosabban azonosíthatók a veseciszták és tumorok, kimutatható a veseszövetek vérkeringési zavara is. (pl. infarktus vagy gyulladás esetén)
• Kardiológiai diagnosztika: javítja a szívizom perfúziójának és mozgásának vizsgálatát, segítve a szívizom-ischaemia (a szívizom elégtelen vérellátása), a szívelégtelenség, a szívbillentyű-rendellenességek és a thrombusok (vérrög) diagnosztizálását.
• Érbetegségek és trombózisok: precízebb képet ad az érszűkületekről, érelzáródásokról és a vérrögökről, különösen az alsó végtagok és a carotis artéria (nyaki verőér) területén, illetve és a bypass graftok (éráthidalás) és stentek (értágító háló)állapotának nyomon követését is. Kiválóan alkalmas a trombózisok, embóliák azonosítására, a nyaki verőér és az agyi érbetegségek vizsgálatára.
• Onkológiai alkalmazás: segíti a tumorok érellátottságának elemzését, a kemoterápia és sugárkezelés hatásának monitorozását.
• Gyulladásos betegségek diagnosztikája: hatékonyan alkalmazható a bélgyulladások (pl. Crohn-betegség) aktív szakaszának kimutatására és a hasnyálmirigy-gyulladás kiterjedésének értékelésére.

Nanobuborékok – a jövő kontrasztanyagai

A technológia fejlődésével várhatóan még pontosabb, sejtszintű vizsgálatok és célzott kezelési módszerek válnak majd elérhetővé. A jelenleg alkalmazott mikrobuborékok nem jutnak át a hajszálerek falán, így segítségükkel csak az érrendszer látható, ezért a kutatók nanoméretű buborékokat fejlesztenek, amelyek képesek behatolni a sejtek közötti térbe, lehetővé téve a daganatok pontosabb feltérképezését. Az AI-alapú szoftverek egyre hatékonyabban lesznek képesek elemezni a kontrasztanyag dinamikáját, segítve a tumorok automatikus felismerését és pontos osztályozását.

Továbbá ígéretesnek tűnnek azok a kutatási fázisban lévő terápiás eljárások is, mint a mikrobuborékokkal végzett célzott gyógyszerbevitel és a kontrasztanyagos ultrahang alkalmazása a daganatok vérellátásának fokozására a kemoterápia hatékonyságának növelése érdekében.

Magánklinikánkon nyugodt környezetben, empatikus hozzáállással – széles körben biztosítunk ultrahang vizsgálatokat (kontrasztanyagos ultrahangra nincs lehetőség) felnőtt és gyermek pácienseink részére egyaránt. Foglaljon időpontot telefonon vagy online, és ha kérdése van, keressen minket bizalommal!

A cöliákia (lisztérzékenység) egy olyan, az egész szervezetet érintő, örökletes autoimmun-betegség, amikor a kalászos gabonafélékben lévő glutén fehérjéi a szervezetben káros immunreakciót váltanak ki, amelynek következtében sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz.

A betegség számos, más emésztőrendszeri problémára is jellemző tünettel járhat, ezért gyakran nehéz felismerni, így a pontos diagnózishoz több vizsgálatra is szükség lehet. A legmegbízhatóbb módszer a cöliákia kimutatására a vékonybél belső állapotának vizsgálata gyomortükrözéssel, amelynek során egy vékony, hajlékony csövet (endoszkópot) vezetnek le a nyelőcsövön és a gyomron keresztül a vékonybél felső szakaszába (patkóbél), ahol mintát (biopszia) vesznek a bélbolyhokból.

Mit mutat meg a bélbiopszia?

A lisztérzékenység esetén a glutén fogyasztása a vékonybél belső felszínén lévő bélbolyhok károsodását okozza. Ezek a normál esetben hosszú és dús bélbolyhok hatékonyan segítik elő a tápanyagok felszívódását, de a cöliákiás betegeknél ezek ellaposodhatnak, vagy teljesen eltűnhetnek, ami felszívódási zavarokat és csökkent enzimtermelést eredményezhet. A bélbiopszia során vett minták szövettani vizsgálata kimutathatja a következő elváltozásokat:

• A bélbolyhok elsorvadása (atrófia)
• Gyulladásos sejtek jelenléte a bélfalban.
• A nyálkahártya szerkezetének elváltozásai. (pl. mirigyek megnagyobbodása a fokozott regenerációs próbálkozás hatására)

Amennyiben a biopsziás vizsgálat eredménye megerősíti a vékonybél károsodását és a vérvizsgálat kimutatja a cöliákia esetén termelődő ellenanyagok jelenlétét a szervezetben, továbbá ha szükség esetén pozitív genetikai vizsgálatra is sor került, és annak is pozitív az eredménye – az orvos megbízhatóan diagnosztizálhatja a lisztérzékenységet.

Gyomortükrözés vagy vérvizsgálat? Melyik pontosabb?

A vérvizsgálat komoly segítséget jelent a cöliákia gyanújának felvetésére, de önmagában nem elég a diagnózishoz, mert nem minden esetben 100%-os pontosságú, mivel előfordulhatnak álnegatív és álpozitív eredmények is.

Ezért a gyomortükrözéses biopszia az egyetlen biztos módja annak, hogy közvetlenül megvizsgálják a bélfal állapotát, és kimutassák a lisztérzékenységre jellemző bélkárosodást, különösen olyan esetekben, amikor:

• a vérvizsgálat eredménye bizonytalan vagy nem egyértelmű.
• A betegnek atipikus tünetei vannak. (pl. bőrproblémák, idegrendszeri tünetek, meddőség)
• Gyermekeknél, akiknél a diagnózis késlekedése fejlődési problémákhoz vezethet.

Fontos tudni, hogy ha cöliákia gyanúja merül fel, nem szabad önállóan elkezdeni a gluténmentes diétát, mert az befolyásolhatja a vizsgálati eredményeket. Ha a szövettani vizsgálat igazolja a lisztérzékenységet, az orvos gluténmentes diétát javasol, ami nem csak a tünetek enyhítésében segít, hanem hosszú távon javítja a beteg egészségi állapotát és életminőségét, mivel a bélfal idővel képes regenerálódni gluténfogyasztás teljes elkerülése esetén. A pontos diagnózis érdekében ezért minél előbb szakorvoshoz kell fordulni, mivel a lisztérzékenység felismerése és megfelelő kezelése csökkenti a további károsodások kockázatát is.

Magánklinikánkon empatikus hozzáállással – nyugodt környezetben – altatásban is biztosítunk Önnek gyomortükrözést, jelentkezzen be hozzánk telefonon vagy online!

A szemölcsök bárki esetében megjelenhetnek, azonban a megfelelő kezelési mód kiválasztása miatt fontos jobban megismerni a betegség kialakulásának okát. Lássuk, mit kell tudni a vírusos szemölcsökről!

Megszabadulna a szemölcseitől?

Noha a szemölcsök valójában megfelelő orvosi beavatkozással könnyedén eltávolíthatók, sok ember mégis akár évekig szenvedhet a problémától. Ennek egyik oka, hogy a számos szemölcstípus közül a páciensek nem mindegyiket ismerik fel, így azt sem feltétlenül tudják, milyen gyógymód lehet a problémára. Mások ugyan észreveszik a szemölcsök megjelenését, de félinformációk alapján úgy gondolják, ki tudják kúrálni magukat, és a szemölcsök akár maguktól is eltűnhetnek. Noha a szemölcsöket valóban a legyengült immunrendszer miatt, a hámsejtek sérülésein bejutó vírusok okozzák, az immunrendszer erősítésével csupán a szemölcsök kialakulása előzhető meg.

A szemölcsök és a HPV-vírus

A HPV (humán papillóma vírus) fogalmával egyre többet találkozhatnak a laikusok is. Valójában azonban éppen ez az a vírus, amely a hámsejtek sérülésekor a szervezetbe kerülve szemölcsöket okozhat. Noha ez nem feltétlenül vezet daganatok kifejlődéséhez, a vírus ellen ma már védőoltással védekezhetünk, elkerülve a vírus okozta méhnyakrákot és egyéb daganatos megbetegedéseket.

Szemölcsök eltávolítása orvosi eszközökkel

Az eltávolítás módja attól függően változhat, hogy milyen szemölcsről beszélünk. A betegség leggyakoribb típusa a közönséges szemölcs a tenyéren, az ujjakon vagy akár a talpon is megjelenhet, és sárgás vagy szürkés árnyalatú is lehet. Mivel ezek a szemölcsök a leggyakrabban nem fájdalmasak, amíg meg nem sérülnek, előfordulhat, hogy a páciensek sokáig halogatják a kezelést. A talpon kialakuló befelé növő szemölcsök ezzel szemben a járás során fájdalmat is okozhatnak, ezért kezelésük sürgősebb beavatkozást igényel.

Szemölcstípusok:

• Lapos szemölcs, futószemölcs: lapos, bőrszínű szemölcstípus, főleg 12-18 éves kor között jelenik meg.
• Uszodaszemölcs: gyerekek esetében a leggyakoribb, félgömb alakú, közepén köldökszerű behúzódás figyelhető meg rajta.
• Lógó szemölcs: nyakon, arcon, szemhéjon, hajlatokban megfigyelhető szemölcstípus.
• Közönséges szemölcs: HPV vírus okozta, érintkezéssel terjedő, bőrszínű, kis méretű bőrkinövés.
• Nemi szerveken kialakuló szemölcs: HPV vírus egyes típusai okozzák, szexuális együttléttel, valamint bőr-bőr kontaktussal terjedhet.

Milyen módszerekkel távolíthatók el a szemölcsök?

A szemölcsök kezelése minden esetben a pontos diagnózis felállítása után kell, hogy történjen. Az eltávolításuk nemcsak esztétikai szempontból elengedhetetlen, hanem azért is, mert a szemölcsök további fertőzést okozhatnak, és elhelyezkedésüktől függően a mindennapi életvitel szempontjából is zavaróak lehetnek. A leggyakoribb kezelési módok közé tartozik az ecsetelés, a fagyasztás, a lézerrel történő leégetés, valamint a sebészi beavatkozás is.

Szeretne bejelentkezni bőrgyógyászati szakrendelésünkre? Foglaljon időpontot online még ma!

A nyaki verőerek vizsgálatára megelőzési szempontból és tünetek megjelenése esetén is szükség lehet, hiszen az esetlegesen kialakuló érszűkületet a lehető leghamarabb kezelni kell. Lássuk, mit kell tudni a betegségről, és milyen kezelési formák érhetők el!

Mi miatt alakulhat ki a nyaki verőérszűkület?

A nyaki verőérszűkület leginkább a negyven év feletti, túlsúlyos, magas vérnyomástól szenvedő és erősen dohányzó férfiakat érinti, azonban az erek vizsgálatára nem csupán e csoport számára lehet szükséges. A nyaki verőerek (carotisok) egészsége kulcsfontosságú, hiszen nagyrészt ezek látják el vérrel az agyat, illetve az arc különböző részeit. A verőér beszűkülését zsíros lerakódások, koleszterin és meszes plakkok okozzák, szűkítve az ér átmérőjét és egyúttal csökkentve a szállított oxigén mennyiségét. A plakkokról kisebb darabok is leválhatnak, amelyek artériás elzáródást okozhatnak az agyban. Amennyiben a nyaki verőér elzárul, átmeneti iszkémiás roham vagy akár stroke is kialakulhat.

A betegség kockázatát a következő tényezők növelik:

• Dohányzás,
• Magas zsírtartalmú ételek fogyasztása,
• Magas vérzsírszint,
• Sok üléssel járó életmód.

Doppler vizsgálattal a betegség kiszűréséért

A nyaki verőerek ultrahangos vizsgálatával könnyen beazonosítható az érszűkület, ugyanakkor az ultrahangra prevenciós célból is szükség lehet. Doppler vizsgálattal a nyaki erek keringése egyszerűen tanulmányozható, hiszen képes könnyen kimutatni a véráramlásban tapasztalható vagy éppen az erek falát érintő eltéréseket, elváltozásokat. A vizsgálat teljes mértékben fájdalommentes, csupán egy zselés anyag kerül a nyakra, hogy a vizsgálóeszköz légmentesen érintkezhessen a bőrrel.

A nyaki verőérvizsgálatnak már kialakult betegségek esetén kiemelt szerepük van, így bizonyos tünetek, tünetegyüttesek esetén (fejfájás, szédülés, egyensúlyzavar, a láb megdagadása) vagy éppen stroke után elengedhetetlen az ultrahangos diagnosztika elvégzése. A vizsgálat képes megállapítani a felhalmozódott plakk mértékét, de az erek állapotának felmérésével hozzájárulhatunk az érszűkület kialakulásának megakadályozásához is. Akár cukorbetegségtől, koszorúér-betegségtől, magas koleszterinszinttől szenvedő betegekről van szó, az ultrahangos vizsgálat segíthet megelőzni a betegségek súlyosbodását.

Hogyan kezelhető a nyaki verőérszűkület

A betegség kezelése nagymértékben függ a szűkület mértékétől. Ötven százaléknál kisebb szűkület esetén gyógyszeres kezelés is elegendő lehet, ám az annál nagyobb szűkület műtéti beavatkozást igényelhet. A preventív gyógyszeres kezelés során egyaránt alkalmazhatunk véralvadásgátló, vérlemezkegátlót, vérnyomáscsökkentő vagy éppen koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket. A műtéti beavatkozás során a szűkület jellegétől függően a szűkület kitágítására vagy az artéria kitisztítására lehet szükség.

Modern magánklinikában keresne megoldást betegségére? Jelentkezzen be érsebészeti magánrendelésünkre Ön is online!

A proktológia a végbél betegségeivel, diagnosztikájával és kezelésével foglalkozó sebészeti ág, amelynek részét képezi a bélrendszerrel foglalkozó gasztroenterológia is. Ide tartoznak a gyulladásos és fertőzéses betegségek, a végbélrepedés, az aranyér, illetve a daganatok. (pl. vastagbélrák) A proktológiai vizsgálatok lehetővé teszik, hogy időben felismerjék ezeket az állapotokat, mivel a korai diagnózis jelentősen javítja a gyógyulási esélyeket.

A leggyakoribb proktológiai vizsgálatok:

• Digitális rektális vizsgálat (DRV): az orvos (proktológus) tapintással ellenőrzi a végbél állapotát.
• Anoszkópia: egy rövid, kb. 10-12 cm-es, csőszerű műszer segítségével a proktológus közvetlenül megvizsgálja a végbél alsó szakaszát. Az eszközzel jól láthatók a végbélnyílás betegségei: az aranyerek, a végbél berepedése, daganatai vagy nyálkahártyájának gyulladása is.
• Rektoszkópia (végbéltükrözés): a végbélbe vezetett, 20-25 cm-es csőbe kívülről bevilágítva látható válik a végbél belső felülete, ami lehetővé teszi a végbél felső szakaszának részletesebb vizsgálatát, illetve a mintavétel (biopszia) és a polipok eltávolítását is.
• Kolonoszkópia: az eljárás során egy hosszú, hajlékony, kamerával ellátott eszközt (kolonoszkóp) vezetnek be a végbélen keresztül a vastagbélbe a végbél belső falának és a vastagbélnek az alapos vizsgálata érdekében.
• Virtuális kolonoszkópia: korszerű, kevésbé invazív módszer a vastagbélbetegségek kivizsgálására, amelynek során a vastagbelet (colon) levegővel töltik fel, majd a tükrözéshez hasonlóan CT-vel (computer tomográfia/ számítógépes rétegvizsgálat) végignézik a vastagbél belső felszínét és környezetét.
• Székletvér-teszt: kimutatja a mikroszkopikus mennyiségű vért a székletben, ami daganatra vagy polipra utalhat.

Megelőzés és szűrés – jelentősen jobb gyógyulási esélyek

A vastagbélrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés világszerte, ami különösen az 50 év feletti korosztályt érinti. A betegség sokáig tünetszegény lehet, így a rendszeres proktológiai szűrés kulcsszerepet játszik a vastagbélrák megelőzésében. Az időben felfedezett vastagbélrák gyógyulási esélye jelentősen magasabb, mint az előrehaladott stádiumban diagnosztizált eseteknél.

A polipok eltávolításával, a daganatok korai felismerésével és a székletvizsgálatokkal jelentősen csökkenthető a betegség kialakulásának kockázata. A szűrések segítségével eltávolíthatóak a vastagbélrák előfutárainak tekintett polipok, és korai stádiumban kimutatható a daganat.

Kinek javasolt a (rendszeres) proktológiai szűrés?

• 50 év felettieknek: a vastagbélrák előfordulásának kockázata az életkorral nő.
• Családi halmozódás: ha a családban előfordult vastagbélrák vagy polip, a szűrés már fiatalabb korban javasolt.
• Emésztési panaszok: visszatérő hasmenés, székrekedés, véres széklet, hasi fájdalom vagy puffadás, végbélnyílás környékén jelentkező fájdalom, duzzanat, seb, viszketés vagy szemölcsszerű elváltozások, idegentest-érzet esetén. Fontos tudni, hogy a véres széklet a vastag- és a végbélrák egyik korai tünete is lehet.
• Krónikus gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa esetén): ilyen esetekben is nő a vastagbélrák kialakulásának esélye.

Proktológia Budapest magánrendelésünk keretében empatikus környezetben és gondos odafigyeléssel konzultációt, illetve fizikai és műszeres vizsgálatokat is biztosítunk Önnek szombaton is – jelentkezzen be hozzánk online vagy telefonon!

A fogorvosok legfőbb célja a fogak megmentése, azonban előfordulhat, hogy bizonyos okokból mégis foghúzásra kerül a sor. A fogeltávolítás azonban szájsebészeti beavatkozás, amely a páciens részéről is gondos odafigyelést igényel, ezért érdemes alaposan ismerni a foghúzás előtti és utáni teendőket.

Amikor már csak a húzás segíthet

Legyen szó fogszuvasodásról vagy a fogakat érő sérülésekről, az elsődleges cél, hogy a fogak megőrzése mellett találjunk megoldást a problémára. Noha a kompozit tömések, az inlay és onlay megoldások, valamint a gyökérkezelés számos esetben alkalmazhatók, előfordulhat, hogy a fog károsodása olyan kiterjedt, hogy a fog teljes eltávolítása mellett kell dönteni.

Milyen esetekben lehet szükség fogeltávolításra?

• Fogágygyulladás,
• Mozgó fog,
• Fogszabályozás,
• Gyakran begyulladó bölcsességfog,
• A roncsolódás miatt a fogat nem lehet helyreállítani,
• A pulpa gyulladása miatt nem lehet gyökérkezelést végezni.

Foghúzás előtt és után a gyors regenerációért

Szerencsére a foghúzás megfelelő érzéstelenítés mellett ma már teljes mértékben fájdalommentes, azonban a fog helyén maradt nyílt seb könnyen elfertőződhet, így a beavatkozás előtt és a regeneráció során is körültekintően kell eljárni.

A foghúzás előtt minden esetben érdemes kiterjedt fogkőeltávolítást végezni, hiszen ez nem csak esztétikai beavatkozás, de az eljárás a baktériumoktól is megtisztítja a fogsort, csökkentve a későbbi elfertőződés esélyét. A fog eltávolítása után a sebbe fertőtlenítő tablettát helyeznek, ami segíti a regenerációt, majd a sebet egy öltéssel zárják. Mindemellett fontos tudni, hogy a kihúzott fog helyét véralvadék tölti ki, amely a gyógyulás első napjaiban érzékeny lehet, éppen ezért az elfertőződés elkerülése érdekében a páciensnek mindenben követni kell a fogorvos utasításait.

• A foghúzás utáni napokban tilos tejtermékeket fogyasztani, hiszen az abban megtalálható lactobacillus baktérium elfertőződést okozhat.
• Nem szabad szívogatni a sebet, mert a sebet kitöltő véralvadék így könnyen kieshet, ami a baktériumok elszaporodásához és így fájdalomhoz vezethet.
• Kerülni kell a dohányzást, a forró italokat, illetve a sebet esetlegesen felsértő aprószemű, kemény ételeket.

Fájdalmat tapasztal foghúzás után?

Noha a foghúzás folyamata fájdalommentes, a fog után maradt nyílt seb igen érzékeny lehet, ezért nem ritka a beavatkozás utáni fájdalomérzet. Gyakran előfordul az arc duzzadása, amit jeges pakolással eredményesen kezelhetünk, és fájdalom esetén akár erősebb fájdalomcsillapítók szedése is javasolt lehet. Foghúzás után sok esetben antibiotikumkúra is javasolt, hiszen az antibiotikum segítheti, hogy a regeneráció periódusa során ne alakuljon ki elfertőződés vagy éppen gyulladás. Amennyiben betartja fogorvosa előírásait, és nem alakul ki gyulladás, a foghúzás utáni seb mindössze egy-két hét alatt képes regenerálódni.

Magán fogorvosi rendelésre kérne időpontot, esetleg fogimplantációt tervez? Jelentkezzen be online rendszerünkben, és konzultáljon fogorvosainkkal!

Gyakori puffadás, hasmenés vagy székrekedés, rendszeres hasi fájdalom, de akár még ekcémás tünetek is utalhatnak gluténérzékenységre. Sokan úgy gondolják, csak még egy nagyon divatos életintoleranciáról van szó, pedig a valóság az, hogy sajnos egyre többek mindennapjait keserítik meg a gluténérzékenység – főleg emésztőrendszert érintő – tünetei. Mivel egy meglehetősen összetett betegségről van szó, aminek több típusa is ismert, ezért a diagnosztizálás is komplex vizsgálatokat és magas fokú szakorvosi hozzáértést és tapasztalatot igényel. Gasztroenterológiai magánrendelésünkön garantáltan jó kezekben lesz, csupán az első lépést kell megtennie. Ha a gluténérzékenység tüneteit észleli magán, jelentkezzen be mielőbb!

A gluténérzékenység klasszikus tünetei

Az emésztőrendszert érintő problémák azok, amik leggyakrabban gluténintoleranciára utalhatnak. A székrekedés, a hasmenés, a reflux, a hasfájás, a puffadás egyaránt gyanakvásra adhat okot, főleg akkor, ha egyébként gyakran előforduló, már-már megmagyarázhatatlan tünetként vagy tünetegyüttesként jelentkeznek a mindennapokban. A gluténintoleranciát könnyű összetéveszteni az irritábilis bél szindrómával, hiszen mindkettőnek hasonló tünetei lehetnek. Az IBS-es betegek egy nagy része gluténérzékenységgel is küzd azonban, ha lemondanak a gluténtartalmú ételekről, akkor a kellemetlen tüneteik is gyorsan megszűnhetnek. Ugyanakkor fontos azt is kiemelnünk, hogy bár sokan „egy kalap alatt” említik a gluténérzékenységet, a cöliákiát és a búzaallergiát, ezek különálló betegségek és más és más kezelést is igényelnek. Annak ellenére, hogy minhárom betegséget a gluténhez és a glutén tartalmú élelmiszerek nagymértékű fogyasztásához kapcsoljuk, a problémák hátterében eltérő kiváltó okok és sajátos – akár genetikai – tényezők állnak. A cöliákia például egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség, míg a búzaallergia tüneteit a búza fehérjeire adott kóros immunválasz adja.

Milyen nem emésztőrendszert érintő tünetek jelentkezhetnek még a pácienseknél?

Nemcsak a hosszú időn át tartó puffadás, hasmenés lehet árulkodó, hanem bizonyos vitaminok és ásványi anyagok nem megfelelő felszívódásánál is érdemes gyanakodni. Ilyen például a vashiány, a vérszegénység, de a megmagyarázhatatlanul alacsony D-vitamin és kalcium szint kivizsgálásra adhat okot. A teljesség igénye nélkül a tünetek közé sorolhatjuk még a rendszeres migrénes fejfájást, a súlyproblémákat, például a hirtelen fogyást, a fáradékonyságot, a hajhullást, de akár még a kiütéses, viszkető bőrt is.

Amint láthatja, a gluténérzékenység egy rendkívül összetett betegség, ami alapos és teljes körű kivizsgálást igényel. Kérjen időpontot még ma, ha tünetei alapján gluténintoleranciára gyanakszik!

Egyre ismertebb, hogy a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések mára népbetegséggé váltak, a társadalom mégsem fordít kellő figyelmet a megelőzésre. Legyen szó érelmeszesedésről vagy más komolyabb érbetegségről, a tartós gyógyulás csak életmódváltással érhető el, ezért fontos tisztázni, mivel tehet bárki a további műtéti kezelések elkerüléséért.

Mit érdemes tudni az érelmeszesedésről?

Az érelmeszesedés egy lassan, több évtized helytelen életmódja miatt kialakuló betegség, mely csak évtizedek múltán, súlyos tünetek megjelenése esetén válik nyilvánvalóvá. Az érelmeszesedésre utaló jel, ha az alsó végtagokban olyan fájdalom érzékelhető, amely nyugalmi helyzetben megszűnik. Fontos tisztázni, hogy bár ezek a tünetek negyven, sokszor inkább hatvan éve felett jelentkeznek, nem az öregedés jeléről van szó, hanem az alsó végtagi verőérszűkület jeleit tapasztaljuk.

Az érelmeszesedés valójában azt jelenti, hogy az artériák falán zsírokat, kalciumot és koleszterint tartalmazó lerakódások jönnek létre. Ezek növekedésével az erek átmérője szűkül vagy akár el is záródhat, így a vérellátási zavar egyszerre érintheti az végtagok, a vesék, a szív vagy éppen az agy vérellátását. Az érelmeszesedés a vese elégtelen működését, súlyosabb esetben szívrohamot vagy stroke-ot idézhet elő.

A leggyakoribb tünetek:

• Végtagok: zsibbadás, fájdalom, terhelésre egyre erősödő görcs vagy éppen a bőr kékes elszíneződése.
• Szív: a nyakba, a vállakba és a karokba is átsugárzó, nyomó mellkasi fájdalom, mely pihenés során enyhülhet.
• Agy: zsibbadás az arc egyik oldalán, beszéd- és látászavarok, fejfájás, szédülés.

Az érelmeszesedés kialakulását számos tényező befolyásolja, így bár az ötven év feletti férfiak között gyakoribb a betegség megjelenése, az örökletes hajlam mellett a dohányzás, a magas koleszterinszint, az elhízás vagy éppen a magas vérnyomás is hozzájárulhat a problémához. A mozgásszegény életmód és a helytelen, túlzott mértékű vöröshúst, állati zsírokat tartalmazó étrend mind-mind a betegség kialakulását segítik. Éppen ezért mind az érelmeszesedés elkerüléséhez, mind pedig a kezeléséhez elengedhetetlen a rossz életmódbeli szokások megváltoztatása.

Kezelés mellett életmódváltás

Ahhoz, hogy tartós, látványos eredményeket érjünk el, legelőször is a probléma okát kell megszüntetni. Az életmódváltás ugyanakkor komplex feladat, hiszen egyszerre kell figyelmet fordítanunk a testmozgásra, a helyes étkezésre vagy éppen az alkoholfogyasztás és dohányzás felfüggesztésére, valamint a stressz szabályozására.

• Étrend: a vöröshúsok, a sós ételek minimalizálása mellett fogyasszunk több rostokat tartalmazó gyümölcsöket, zöldségeket, növényi olajokat, halat, valamint a finomított gabonafélék helyett térjünk át a teljes kiőrlésű pékárukra.
• Testmozgás: iktassunk be heti legalább három alkalommal 30-45 perces, intenzívebb testmozgást, és a mindennapok során igyekezzünk minél többet mozogni.

Érsebészeti kezelésre van szüksége? Foglaljon időpontot online rendszerünkben!

Gesztációs diabétesznek nevezik azt a típusú cukorbetegséget, ami kifejezetten a terhesség ideje alatt alakul ki. Az esetek többségében csak egy átmeneti állapotról van szó, ami a baba születésével megszűnik, azonban mind a kismama, mind pedig a születendő baba egészsége szempontjából fontos foglalkozni ezzel. Általában egy szigorúbb diétával és adott esetben inzulinterápiával kezelhető a probléma. Nőgyógyászat magánrendelésünkön kiemelt figyelmet fordítunk a terhességi cukorbetegséggel élő kismamákra is, így bátran kereshet minket.

Mik azok a rizikófaktorok, amik hatással lehetnek a terhességi cukorbetegség kialakulására?

A terhességi protokoll szerint, a kismamák általános diabétesz szűrése a várandósság 24-28. hetében történik. Ha a kismamát már a várandóssága előtt is inzulinrezisztenciával diagnosztizálták, vagy ha korábbi terhessége alatt már volt gesztációs diabétesze, akkor már a várandósság korai szakaszában, a 10-12. héten vizsgálják. Mint minden betegségnél, így ennél is vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyek növelhetik a terhességi cukorbetegség kialakulásának esélyét. A túlsúly, a már korábban kialakult inzulinrezisztencia, a genetikai hajlam, de még a kismama életkora is kockázati tényező lehet. Mivel a jelenség mögött a terhesség ideje alatt történő hormonális változások állnak, ezért akár más, korábbi hormonproblémák is rizikófaktornak számíthatnak.

Az életmódbeli változások és a tudatos táplálkozás sokat segíthet

Mivel kifejezett tünetei nincsenek, ezért a terhességi cukorbetegségre általában csak a szűrővizsgálatok során derül fény. A terheléses vércukorvizsgálat a standard protokoll szerint 75 gramm glukózzal történik. Az első vérvétel után a kismama a cukoroldatot elfogyasztja, majd 120 perc múlva egy újabb vérvétel jön. Az itt kapott eredményt pedig – ha az terhességi cukorbetegséget mutat – akkor diabetológus szakorvos értékeli, majd ezután megkezdődhet a kismama kezelése is. A cél minden esetben, hogy minél optimálisabb szinten lehessen tartani a kismama vércukorszintjét, ami mind a baba, mind pedig a kismama egészsége szempontjából fontos.
Általában a jó vércukorszint eléréséhez vezető út sem csak a gyógyszeres kezelésből áll, így életmódbeli változtatásokkal, rendszeres testmozgással és tudatos táplálkozással is sokat lehet tenni. A kismama étrendjének kialakítása minden esetben személyre szabottan történik. A gesztációs diabétesz teljes ideje alatt különösen lényeges a vércukor rendszeres ellenőrzése, az értékeket pedig célszerű egy úgynevezett vércukornaplóban vezetni. Ez amiatt is fontos, mert az értékek pontos nyomonkövetésével egyénileg határozható meg a kezelés, ami mind a diéta, mind pedig egy lehetséges inzulinterápia szempontjából is kulcsontosságú.

Magánklinikánkon az időpontfoglalás gyors és egyszerű, hétvégenként is állunk a pácienseink rendelkezésére – jelentkezzen be mielőbb!

A szájhigiénia szükségességéről mindenki gyerekkora óta hall, a rohanó mindennapokban mégis sokan elhanyagolják a fogaikat. A helyes rutin kialakítása azonban nem nehéz, mindössze néhány egyszerű lépésre kell odafigyelnünk a szájüreg egészségének megtartásához. Lássuk, mit érdemes tudni a szájápolásról, és milyen betegségeket előzhetünk meg vele!

Szájhigiénia: több mint a fogak egészsége

A szájhigiénia nem csak a fogmosást jelenti, hiszen az egészséges szájüreg fenntartásához a fogak, az íny, illetve a nyelv tisztítása ugyanannyira szükséges. Szerencsére egy egyszerű reggeli és esti rutin kialakításával bárki sokat tehet szája egészségéért, így elkerülve a későbbi betegségek kialakulását.

Jó technika jó fogkefével

A szájhigiénia fenntartásának legfontosabb eleme természetesen a fogmosás, mely napi legalább két alkalommal javasolt. Az egészséges fogmosáshoz a helyes technika mellett az ideális fogkefe kiválasztását sem érdemes elhanyagolni. Sokan fogkefevásárláskor csupán leemelnek a polcról egy számukra kedves, olcsó fogkefét, azonban javasolt lehet több fajta termékkel is próbálkozni. Bizonyos fogkefék túl kemények lehetnek – különösen akkor, ha az ember hajlamos erős mozdulatokkal fogat mosni. Kemény fogkefe használata mellett az íny vérzését okozhatja, így sok esetben javasolt lehet puhább sörtéjű termékeket választani. A fogkefét havonta cseréljük. Ahhoz, hogy a fogmosás valóban hatékony legyen, javasolt minden alkalommal legalább két percet szánni a folyamatra. A fogkefét körkörösen mozgassuk, és így tisztítsuk meg a fogak valamennyi oldalát, különös figyelmet fordítva a fogak gyakran elhanyagolt belső felületére is.

Fogselyem használata napi akár többszöri alkalommal

Sok ételmaradék nehezen vagy csak hosszú idő után távozik a fogak közötti résekből. Legyen szó nagyobb húsdarabokról vagy alig érezhető szennyeződésekről, fogselyemmel minden ételmaradék eltávolítható. Ez a gyakran mellőzött technika igen fontos lehet, hiszen a fogak egymást érintő belső felülete fogkefével nem érhető el. Fogselyem vásárlásakor érdemes odafigyelni a termék vastagságára, hiszen a túl vastag fogselyem a szűkebb részekbe lehet, hogy nem fér be – ilyenkor nézhetünk vékonyabb típusok után. A fogselyem helyes használata először ugyan nehézségeket okozhat, egy-két alkalom után azonban könnyen rutinná válhat. A tisztító mozdulatokat minden fogköznél végezzük el, és minden esetben a fogselyem tiszta részével dolgozzunk, elkerülve az eltávolított lepedék fogakra való újbóli felvitelét.

Figyeljen oda a tünetek megjelenésére!

Szájhigiéniai problémákra több intő jelből is következtethetünk, így ezek megléte esetén könnyen előfordulhat, hogy változtatni kell a szájápolási szokásokon. Legyen szó tartósan rossz leheletről, látható vagy az íny alatti, akár vérzést is okozó fogkőről, esetleg szájüregi fertőzésekről, fontos, hogy konzultáljon fogorvosával a probléma okairól, és annak lehetséges megoldásáról.

Profi magánfogorvost választana? Jelentkezzen be klinikánk magánrendelésére!