Miért nem szabad szégyellni az urológiai problémákat?

urologia1.jpg

Az urológiai vizsgálat az egyik legkényesebb téma a férfiak körében. Az urológiai problémák gyakran társulnak szégyenérzettel és különböző gátlásokkal, ezért sok férfi csak akkor megy urológushoz, amikor már komoly panaszokat észlel magán. Hosszú út áll még előttünk, hogy a férfiak leküzdhessék az ilyen vizsgálatokkal kapcsolatos ellenérzéseiket, de fontos, hogy minden férfi tudja: urológushoz járni nem szégyen, hanem az egészségmegőrzés elengedhetetlen része.

Mit is csinál az urológus?

Az urológus első sorban a húgyvezeték, a húgycső, a húgyhólyag, a vese, illetve a férfi nemi szervek betegségeivel és rendellenességeivel foglalkozik. Legyen szó születési rendellenességről, fertőzésekről vagy éppen rákos megbetegedésekről, a húgyútak, a herék, a hímvessző és a prosztata problémáival minden esetben urológust kell felkeresni.

Noha az urológus szakterülete szerteágazó, a leggyakrabban a prosztatarák, prosztatamegnagyobbodás kivizsgálásával keresik fel. Ez a legtöbb esetben az idősebb korosztályt érinti, ám prosztatagyulladás a fiatalabbak körében is gyakran előfordulhat, ezért a rendszeres kivizsgálás minden korosztály körében erősen ajánlott.

Mi történik a vizsgálat során

Amennyiben vizeletürítés közben fájdalmat érez, esetleg véres a vizelete, nehézkessé válik a vizeletürítés vagy épp vizeletvesztést, illetve szexuális diszfunkciót tapasztal, mindenképpen javasolt az urológus szakorvos felkeresése. A vizsgálat kezdetén tájékozódunk a kórelőzményről, a családban esetlegesen előforduló megbetegedésekről, illetve a páciens egyéb betegségéről. Az anamnézis felvétele után következik a prosztatabetapintás, illetve a húgyhólyag, a vesék, a prosztata, a herék, valamint a mellékherék ultrahangos vizsgálata. Az urológiai ellenőrzés része a vizelet és adott esetben a vér laboratóriumi vizsgálata is. Amennyiben a páciens vizeletürítési problémákkal küzd, sor kerülhet a vizeletürítés erősségének és a vizeletmennyiség ellenőrzésére is.

Számoljunk le a szégyenérzettel!

Az urológiai vizsgálatok leggyakrabban a merevedési zavarok esetén társulnak szégyenérzettel. De nem kell, hogy így legyen! A szexuális diszfunkció megjelenése a legkülönbözőbb betegségekre utalhat, ideértve a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, vagy akár pszichés problémákat, ezért nem szabad, hogy a férfiasság elvesztéseként tekintsünk rá.

Rendszeres urológiai vizsgálattal még idejében kiszűrhetők a komolyabb prosztataproblémák, leküzdhetők a vizelési zavarok, és visszanyerhető a megfelelő erekció. Jelentkezzen be urológia magánrendelésünkre online mindössze néhány kattintással!


fogko_2.jpg

Bár fogorvosaink számára a fogkő-eltávolítás mondhatni rutineljárás, ez mégsem jelenti azt, hogy páciensként ne lehetne nagyobb gonddal fordulni a fogkőképződés megelőzése felé. Az alapos, minimum napi kétszeri fogmosás, a fogselyem használata, az előírt szájhigiénia és a fogkőért felelős ételek és italok minimális fogyasztásával sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a fogkőképződést.

Mi az a fogkő és miért jó megszabadulni tőle?

A baktériumok számára táptalaj a fogkő, ami tulajdonképpen egy makacs lepedékréteg, más néven plakk, ami idővel felhalmozódik a fogainkon.  Ha ez a lepedékréteg keveredik a nyállal, akkor egy kémiai folyamat eredményeképpen létrejön a fogkő, ami bizony – ha nem figyelünk oda annak rendszeres eltávolítására – nagy bajokat is okozhat. A fogkő felelős lehet a kellemetlen szájszagért, a fogszuvasodásért, a különféle fogágy-betegségekért, amik megjelenése sokszor egyenes utat jelent fogaink elvesztése felé is.
A fogkő nem csak esztétikai kérdés, mert a lepedék-lerakodás egy idő után szabad szemmel is jól látható sárgás, szürkés foltokat hagy a fogon, hanem fogegészségügyi probléma is, mert a fogkő nem csak a fogak felszínén tud megmaradni, hanem lerakódhat az íny alá is, ahol még komolyabb gondokat okozhat.

Milyen gyakori legyen a fogkő-eltávolítás?

Az, hogy kinél milyen gyakran indokolt a fogkő-eltávolítás számos tényezőtől függhet. Egyeseknél genetikai hajlam és nyálösszetétel miatt gyakoribb lehet a fogkőképződés, míg másoknál akár egy-egy év is eltelhet két fogkő-eltávolítás között. Emiatt is érdemes rendszeresen részt venni az előírt fogászati szűréseken, mert ott a fogorvos azonnal felhívhatja a figyelmünket arra, hogy eljött az ideje egy újabb fogkő-eltávolításnak, ami a mai modern eszközöknek köszönhetően minimális kellemetlenséggel járó eljárásnak számít.
Az ultrahangos fogkő-eltávolítás lényege, hogy speciális kristály által keltet ultrahang frekvenciás rezgések segítségével tisztítjuk meg a fogakat a fogkőtől és egyéb lerakódásoktól. Ez egy rendkívül korszerű, gyors és kíméletes módja a fogkő-eltávolításnak, ami után a fogak felszínét simára polírozzuk.
Ahogy azt már fent is említettük, a fogkő-újraképzőségnek nincs kőbe vésett aranyszabálya, mert nyálösszetételünk éppúgy befolyásolhatja azt, mint táplálkozási szokásaink, illetve a megfelelő és alapos szájhigiénia betartása (vagy annak elmulasztása).


fogszabalyozas_tortenete2.jpg

Sokan nem gondolnák, de a fogszabályozás története egészen az ókor hajnaláig visszavezethető – noha ezek a módszerek csak távolról hasonlítanak a ma használt modern technikákhoz. Az alábbi cikkben röviden áttekintjük, hogyan is alakult ennek az érdekes és rendkívül fontos szakterületnek a története!

A fogszabályozás az ókorban

A fogszabályzásra vonatkozó első bizonyítékok ókori egyiptomi leletekből származnak. Bizonyos múmiák épen maradt fogazatán aranyszínű drótokat lehet megfigyelni, amelyek a fogakat körbetekerve fejtettek ki a fogsorra a mai fogszabályozókhoz hasonló feszítő hatást. Bár arra is következtethetnénk, hogy ezeket a halottak szájába helyezték, a fogak pozíciója azt bizonyítja, hogy ezek az eszközök valóban fogszabályozási céllal készültek. Az ókori Görögországban Hippokratész írt a fogszabályzás fontosságáról, és a hellén kultúrában előszeretettel használták az egyiptomihoz hasonló módszereket.

A modern fogszabályozás kezdetei

Bár a középkorban és a kora újkorban is volt példa különböző fogszabályozó eszközökre, a legnagyobb áttörés a tizennyolcadik században történt, amikor Pierre Fauchard francia tudós megalkotta az első modern értelemben vett fogszabályozó készüléket, illetve megalapozta a fogszabályozás elméleti hátterét. Fauchard kutatásai kitértek a fogív tágításának szükségességére, valamint az adott esetben fogeltávolítást igénylő korrekciókra.

A ma is ismert technikák elterjedése

A mai fogszabályozókhoz hasonló legelső eszközt a tizenkilencedik század közepén Frank Delabarre amerikai fogorvos alkotta meg. Ez a készülék már fogakra rögzített gumihúzást alkalmazott. A huszadik század elejétől az orvostudomány egyre komolyabban foglalkozott a fogszabályozás lehetőségeivel, feltárva a különböző fogászati rendellenességeket, így segítve az egyre hatékonyabb eszközök tervezését. Bár a század első felében egyre elterjedtebbek lettek az előbb aranyból, majd később tartósabb rozsdamentes acélból készült fogszabályozók, a ma is gyakran használt bracketes technikát csupán a hetvenes évektől alkalmazzák.

Láthatatlan fogszabályozás: a fogtechnika jövője

A sokak által áhított láthatatlan fogszabályozás valójában nem is jövő, hiszen már a nyolcvanas években megjelentek a minimális mértékben észrevehető fogszabályozók az elit körében – és manapság egyre mindennaposabbá válnak az ilyen készülékek. A láthatatlan fogszabályozók esetében a száj és a fogak anatómiájának pontos ismerete alapján a fogak belső felületén, a nyelv felőli oldalán helyezik el a készüléket vagy kivehető eszközökkel oldják meg a fogsor elrendezését – akár felnőtt korban is.

A legjobb fogorvosokat választaná gyermeke vagy saját maga számára? Válassza klinikánkat, és jelentkezzen be fogszabályozó kezelésünkre online!


pexels-kindel-media-8688159.jpg

Amikor visszérproblémáról van szó, akkor az úgynevezett nehézláb-érzés, a duzzadt, ödémás lábak, a kellemetlen viszketés és a kínzó fájdalom jut az eszünkbe, hiszen ezek a krónikus vénás elégtelenségre, vagyis a visszérbetegségre leginkább jellemző panaszok. Persze ezek kialakulásához hosszú idő kell, mert fokozatosan jelentkeznek, és viszonylag lassan alakulnak ki. Éppen ezért érdemes komolyan venni az első, kisebb tüneteket is, mert megfelelő életmóddal és kezelésekkel sok esetben elkerülhetők az életminőséget negatívan befolyásoló panaszok állandósulása, és a veszélyes szövődmények kialakulása.

Mit tehetünk, ha érintettek vagyunk?

Első lépésként az életmódunkon célszerű változtatni, és el kell hagynunk a betegség kialakulását felgyorsító szokásainkat.

  • A visszérbetegek legnagyobb ellensége a gyakori és hosszan tartó egy helyben állás, mivel ebben a testhelyzetben az izomzat folyamatosan feszes, gyakorlatilag összenyomja a vénát, ami nehezíti a vér visszaáramlását, és pangást idézhet elő, ami az érfal kitágulását okozza. Fontos, hogy a munkánk ne legyen fizikailag nagyon megterhelő, és rendszeres időközönként iktassunk be egy kis sétálást. Az állómunkánál egy fokkal jobb, ha ülőmunkát végzünk, de ez sem előnyös, ezért rendszeresen mozgassuk át magunkat. Ha sokat ülünk, ne lógassuk a lábunkat, használjunk lábtartót!
  • Visszeres panaszok megléte esetén olyan sportot válasszunk, amelyik a lehető legkisebb nyomást gyakorolja a vénákra. A futás és a súlyzós edzés például kerülendő, ám annál inkább ajánlott az úszás. A vízi sportok anélkül dolgoztatják meg a lábszár izompumpáit, hogy megerőltetnék a végtagokat, ráadásul az úszáshoz ideális víz hőfoka hideg, ami szintén jó hatással van a kitágult visszerekre. Ugyancsak fontos szempont, hogy úszás közben a test a horizontális helyzetben van, és a rá nehezedő víz nyomása is segíti a visszaáramlást.
  • Ha visszérbetegség kialakulása fenyeget, bármilyen nehéz is, de jobb, ha lemondunk a magas sarkú és a szűk fazonú cipők viseléséről.

Ha nem elég életmódot váltani

Noha a visszérbetegség kialakulása az életmódváltással jelentős mértékben lassítható, idővel eljöhet az a pont, amikor kezelésre van szükség. Ez jelentheti kompressziós fásli hordását, gyógyszeres kezelést, ám az is előfordulhat, hogy a súlyos szövődmények – lábszárfekély, visszérgyulladás és -vérzés, továbbá az akár életveszélyt is jelentő mélyvénás trombózis – elkerülése érdekében a sebészeti beavatkozás sem kerülhető el. Nem szabad ettől megijedni, a halogatás csak ront a helyzeten. Ha Ön is érintett a problémában, keresse fel érsebészet magánrendelésünket, ahol tapasztalt szakorvosaink minden kérdésben rendelkezésére állnak!


christmas-table-g32760b7d8_640-1.jpg

A gasztroenterológusok évről évre igyekeznek felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a karácsonyi, újévi ünnepkörnek nem szabad a büntetlen eszem-iszomról szólnia. Ha egész évben tudatosan étkezünk, ha valamilyen diétát követünk, ha odafigyelünk az egészségünkre és a testsúlyunkra, de akkor is, ha csak nem szeretnénk január első napjaiban az ágyat nyomni, érdemes megfogadni a gasztroenterológiai tanácsokat. Így biztosan elkerülhetjük a két ünnep közötti vagy az új év első napjaiban kínzó gyomorrontást, az émelygést, a hasmenést, hányást, a refluxot és a többi kellemetlen gyomorpanaszt.

Egyszerű gasztroenterológiai tanácsok

Próbáljuk mérsékelni a zsíros és majonézes ételek fogyasztását, bánjunk csínján az alkohollal, de szaloncukorból és süteményből sem kell egyszerre befalnunk mindent! Az otthon töltött napokon is igyekezzünk rendszert vinni az étkezéseinkbe, de vendégségben sem célszerű végigenni a menüt csak azért, mert a szemünk kívánja. Ha tudjuk, hogy a gyomrunk nem tolerálja túl jól a nehéz ételeket, ne erőltessük csak azért, mert karácsony van! Inkább igyekezzünk több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani, és nagyon fontos az is, hogy a megfelelő folyadékbevitelről se feledkezzünk meg.

A gyakorlatban ez nem is olyan nehéz…

  1. Ha egy mód van rá, az ünnepi étkezések is asztalán, és ne a tévé előtt zajlódjanak. Bármennyire is csalogatóak a karácsonyi műsorok, ne a tévé előtt együnk, mert így jóval többet fogyasztunk, mintha szépen terített asztal mellett tennénk ugyanezt.
  2. Ne koplaljunk az ünnepek előtt, illetve egy-két „átevett” napot se azzal kompenzáljunk, hogy akkor tartunk egy nap szünetet! A habzsolás éppúgy képes megzavarni a gyomrunkat, mint a drasztikus koplalás.
  3. Ha mégis úgy éreznénk, hogy túlettük magunkat, bármennyire is vonzó csak leheveredni teli hassal a kanapéra, ne tegyük! Inkább tegyünk egy könnyű sétát a ház körül, ami majd beindíthatja az emésztésünket.
  4. Ciromos víz, mentatea, buborékos ásványvíz – mielőtt azonnal emésztést segítő gyógyszerek után nyúlnánk, érdemes ezekkel is tenni egy próbát. Lehet, hogy bőven elég lesz egy langyos menta tea is ahhoz, hogy ne érezzük az elviselhetetlen teltségérzetet.
  5. Elsőre hihetetlenül hangzik, de ha nem figyelünk oda, az egy-másfél hetes ünnepi időszakban akár 2-3 kilót is hízhatunk. A felszedett többletsúlytól pedig iszonyú nehéz megszabadulni…

És a ráadás: tényleg figyeljünk oda a gyomrunk jelzéseire! Hiába kívánja még a szemünk az ételt, a gyomrunk valószínűleg már nem, így érdemes erre odafigyelni, hogy ne kínkeservesen, gyomorrontástól szenvedve teljenek az ünnepek.


pexels-cats-coming-1204473.jpg

Azok számára, akik még nem tapasztalták, apróságnak tűnhet, pedig a benőtt köröm igen nagy fájdalmat tud okozni, és a kellemetlen állapot megszüntetése orvosi beavatkozást igényel, különben súlyosabb szövődményei lehetnek. Esetében különösen igaz a mondás, hogy sokkal könnyebb megelőzni, mint kezelni, kiváltképp hogy gyakorlatilag a rossz beidegződéseinken és szokásainkon múlik, hogy találkozunk-e ezzel a fájdalmas problémával.

Miért nő be a köröm?

A benőtt köröm jellemzően a nagylábujjon alakul ki, elsősorban a helytelen körömvágás következtében. A helyes vágásnak két alapszabálya van. Az egyik, hogy olló helyett lehetőleg használjunk csipeszt, mert az könnyebben elbánik a kézkörmöknél jóval vastagabb lábkörmökkel. A másik és minden bizonnyal a legfontosabb előírás, hogy kizárólag a szabad szélből, azaz a tetejéből vágjunk, és azt is csak egyenesen, a sarkakat pedig hagyjuk érintetlenül, semmiképp se vágjuk ki.

Amikor a rosszul vágott köröm széle vagy sarka belenő a körömbarázdába, kialakul a benőtt köröm. Az állapot nem gyógyulhat meg magától, hiszen a köröm folyamatosan nő, így egyre mélyebbre hatolva a bőrben egyre nagyobb terület lesz érintett. A fájdalmas seb könnyen begyulladhat és elfertőződhet, ezért soha nem szabad elhanyagolni ezt a problémát.

Mit tehetünk benőtt köröm esetén?

Fontos, hogy már a legkisebb jelet is vegyük komolyan. Amikor a köröm épp csak elkezd benőni, a fájdalom még enyhe, és csak adott helyzetekben érzékelhető, például szűk cipő viselésekor. Ne várjuk meg, míg teljesen begyullad a szövet, minél hamarabb forduljunk szakorvoshoz!

A benőtt körömre az esetek döntő többségében a sebészeti beavatkozás jelenti a megoldást. A műtétet helyi érzéstelenítéssel végzik. Szerencsére nincs szükség a teljes köröm eltávolítására, pusztán a benőtt körömrésztől kell megszabadulni, és persze a körömbarázda adott részétől is.

Pár szabály betartásával megelőzhető

Az alábbi tanácsok segítenek a körömbenövés kockázatának minimálisra csökkentésében.

  • Helyes körömvágás: csak egyenesre vágjuk a végét! Ne kerekítsük le, ne vágjuk ki a sarkát, és ne vágjuk túl rövidre!
  • A lábköröm lassan nő, elegendő nagyjából háromhetente vágni.
  • Ne hordjunk szűk cipőt!


szivultrahang1.jpg

A szívultrahang-vizsgálat magas frekvenciás hanghullámok segítségével alkot képet a szívről, amelyen láthatóvá válnak a szív kamráinak pontos méretei, falainak állapota, az esetleges elváltozások, illetve mérhető a szívbe áramló vér mennyisége, a szívbillentyűk működése, a szíven belüli nyomásviszonyok és az is, hogy milyen az izomzat merevségének mértéke.

Segítségével számos betegséget, a bakteriális fertőzések szíven belüli és a veleszületett szívhibák jelenlétét is ki lehet szűrni. A vizsgálat azt is meg tudja mutatni, hogy a szívfal minden része megfelelő módon járul-e hozzá a szív mozgásához, hol találhatóak gyengén mozgó (károsodott) sejtek vagy alacsony oxigénellátású helyek, illetve, hogy a szívbillentyűk eléggé kinyílnak-e, biztosítják-e a megfelelő áteresztést, és helyesen záródnak-e a vér visszaáramlásának megakadályozásához.

Hogyan zajlik a vizsgálat, és mikor van rá szükség?

A szívultrahang-vizsgálat leggyakoribb formája, amikor a mellkas deréktól felfelé való szabaddá tétele után a kardiológus szakorvos ultrahang géllel keni be a vizsgálandó bőrfelületet, ezután a vizsgálófejet a mellkason mozgatja, melynek segítségével megjelenik a szív képe a monitoron. A vizsgálat körülbelül 10-15 percig tart, fájdalmatlan, nem igényel semmilyen előkészületet, és minden páciensnél alkalmazható, melynek végén az orvos elkészíti a leletet.

A szív egyes részei a mellkasfalon keresztül nem mindig (jól) láthatóak, ezért ilyenkor a nyelőcsövön keresztül, többnyire bódításban, torokérzéstelenítéssel végzett szívultrahangra van szükség.

Bizonyos problémák pedig csak akkor állapíthatóak meg pontosan, ha a szervezetet (szívet) terhelés éri, ebben az esetben az orvos valamilyen testmozgás közben végzi el az ún. terheléses (stressz) szívultrahang-vizsgálatot.

A Doppler-vizsgálat célja a szívben átfolyó vér és a szívben levő verőerek zavarainak kimutatása, amire a hagyományos szívultrahang nem alkalmas.

A szívultrahang-vizsgálatra elsősorban szív- és érrendszeri betegségek gyanúja esetén van szükség, kiemelten ajánlott, ha a családi kórtörténetben korábban szerepeltek, illetve olyan tünetek esetén, mint az erős, szabálytalan szívdobogás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés vagy csökkent terhelhetőség.

Végül szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a rendszeres szűrővizsgálattal és az esetleges korai felismeréssel a kezelés hatékonysága nagy mértékben növelhető, és számos szövődmény vagy betegség kialakulása is megelőzhető.


proktologia-blog_edit.jpg

A proktológia szó hallatán azoknak, akik ismerik ezt a nem túl gyakran használt – görög eredetű – kifejezést, azonnal egy kellemetlen, kínos vizsgálat jut eszükbe. Mert a proktológia a végbél és annak betegségeire specializálódott szakterület, így máris érthető, hogy miért rezzen össze önkéntelenül is az emberek többsége, ha vizsgálati időpontja van egy proktológushoz. Ideje azonban a területet övező félelmekkel, tabukkal, szégyenkezésekkel leszámolni, hiszen proktológust felkeresni sem kínosabb, mint nőgyógyászhoz menni vagy a férfiaknak urológiai vizsgálaton részt venni. Nem érdemes halogatni  még egy egyszerűbb kivizsgálást sem, illetve alkalmanként a rendszeres szűrővizsgálatokkal is sokat tehetünk az egészségünkért, jólétünkért.

Mivel foglalkozik a proktológia?

Az általános sebészet egyik speciális szakterülete a proktológia, ami végbél betegségeinek diagnosztizálásával, vizsgálatával foglalkozik. A végbél betegségei közé sorolandó, a népbetegségként is számon tartott, rendkívül kellemetlen és olykor nagyon fájdalmas külső és belső aranyér, illetve a sokáig szinte teljesen panaszmentes végbélrák, ami a daganatos megbetegedések sorában az egyik leghalálosabb. A proktológián vizsgálják továbbá a végbél gyulladásával összefüggésbe hozható panaszokat, a jó és rosszindulatú elváltozásokat, valamint a végbélrepedés problémáját is.

Milyen esetben fontos proktológushoz fordulni?

  • végbélfájdalom,
  • hasmenés, véres széklet,
  • viszketés a végbél környékén,
  • nyákos váladékozás,
  • tapintható, szemölcsszerű elváltozás.

Proktológiai megbetegedésekre hajlamosabbak a túlsúlyosak, az ülőmunkát végzők

Bár sokszor nem vezethető vissza egyértelműen ilyen vagy olyan okokra egy-egy végbélt érintő megbetegedés, vannak bizonyos táplálkozási szokással és életmóddal összefüggésbe hozható tényezők, amik egyes embereket hajlamosabbá tesznek a proktológiai betegségekre. A teljesség igénye nélkül ide sorolandó, a fenti alcímben is kiemelt túlsúly és ülőmunka, de gyakoribbak a végbélpanaszok azoknál is, akik rostszegényen étkeznek, vagy akiknek rendszeresebben van székrekedésük, hasmenésük. Időskorban és terhesség alatt/után is gyakoribbak a proktológiai problémák.

Proktológiai magánrendelésünk várja régi és új pácienseit. Magánklinikánkon lehetőség van laborvizsgálatok elvégeztetésére is. Forduljon hozzánk bizalommal!


bd981d3a80b47de08a8485799cc5-1575611_edit.jpg

Ha kardiológiáról van szó, a legtöbb embernek elsősorban az EKG-vizsgálat juthat az eszébe. Noha ez valóban része a kardiológus praxisának, a kardiológia ennél jóval többet takar. A szívgyógyászatot ugyanakkor nem szabad összekeverni a szívsebészettel, hiszen a kardiológus nem végez nyílt műtéti beavatkozásokat. Mi tartozik tehát a kardiológus szakterületébe, és milyen esetekben szükséges felkeresni?

A kardiológia rövid története

A kardiológia a belgyógyászatból a 70-es évek végén, illetve a 80-as évek elején kivált tudományág. Noha az EKG-t már a huszadik század eleje óta alkalmazzák, a szívultrahang és a szívkatéterezés a 70-es években jelent meg – így a technológiai fejlődés felgyorsulásával és számos új diagnosztikai műszer megjelenésével a szívgyógyászat önálló szakterületté vált, különböző technikák segítségével szerezve átfogó képet a szív működéséről, valamint betegségeiről.

Milyen vizsgálatokat végez a kardiológus?

A kardiológiai vizsgálat során a legtöbb esetben EKG-ra (elektrokardiográfia), terheléses EKG-ra, 24 órás EKG-ellenőrzésre, szívultrahangra, 24 órás vérnyomás-monitorozásra, illetve laborvizsgálatokra kerül sor.

Elektrokardiográfia (EKG)

A kardiológiai szakrendelések alapvető fajtája az EKG-vizsgálat, melynek során képet kaphatunk a szívveréssel kapcsolatos elektromos tevékenységről. A nyugalmi EKG során ezt az elektromos tevékenységet egy papíron vagy monitoron leírt görbével jeleníti meg az EKG-készülék, így könnyen felismerhetők a szívritmuszavarok és egyéb elváltozások is.

Terheléses EKG

A terheléses EKG abban különbözik a nyugalmi EKG-tól, hogy előbbi esetben a vizsgálat során a beteg egy futószalag vagy szobabicikli segítségével terhelésnek teszi ki magát, miközben monitorozzuk a szívműködést és a vérnyomást. A terheléses EKG-vizsgálatok értékes adatokat adnak a koszorúerek vérellátásáról, így segítve a súlyos szívbetegségek kezelését.

24 órás EKG ellenőrzés – Holter vizsgálat

A 24 órás EKG-ellenőrzés során egy úgynevezett Holter készülékkel rögzítjük a szív elektromos jeleit. A hordozható Holter készüléket öntapadós elektródák segítségével csatlakoztatjuk a beteg mellkasára, és azt 24 órán át tilos eltávolítani.

Szívultrahang

A szívultrahang-vizsgálat során mozgóképet készítünk a szív működéséről, így vizsgálva a szív anatómiáját, illetve ereit. A szívultrahang segítségével hatékonyan figyelhetők meg többek között a szívkamrák, a szívizom-elváltozások, a szívbillentyű-rendellenességek, valamint a véráramlással kapcsolatos problémák.

24 órás vérnyomás-monitorozás

A 24 órás vérnyomás-monitorozás során a páciens egy hordozható készülék segítségével egy napon keresztül méri a vérnyomását. A vizsgálathoz nem szükséges befeküdni a kórházba, a készülék automatikusan működik, és így a beteg zavartalanul végezheti mindennapi ügyeit.

Konzultáció és laborvizsgálatok

Mint láthatjuk, a kardiológia valójában több komplex vizsgálat összessége. Ezen vizsgálatok eredményeit orvosi konzultáció keretében értékeljük ki, majd a pontos diagnózis felállításához elvégezzük a megfelelő laborvizsgálatokat, így meghatározva a rizikófaktorokat.

Mellkasi fájdalmat, erős szívdobogást, szédülést, fulladást, magas vagy éppen alacsony vérnyomást észlel magán? Mindenképpen keresse fel kardiológus szakorvosainkat – jelentkezzen be klinikánkra mindössze néhány kattintással!


pexels-rodnae-productions-7020956_edit.jpg

Sokan előre tartanak tőle, mások igyekeznek felkészülni rá, alig érzik vagy évekig szenvednek a hatásaitól, drámaian élik meg, vagy új életszakaszként, kezdetként definiálják. A klimax a női lét természetes velejárója, de a tünetek súlyossága és szubjektív megtapasztalása is egyénenként változó lehet.

A klimax görög eredetű szó, jelentése: változókor, ami az utolsó menstruációt követő állapotot jelöli. A változókor vagy klimaktérium 45 és 60 év között jellemző, időtartama egyénenként változó: a szerencsésebbek néhány hónap leforgása alatt átesnek rajta, de legtöbbször évekig húzódik. Átlagos időtartama 5-7 év, de akár 7-12 évig is tarthat ez az átmeneti állapot.

A változókor fogalma sokáig ismeretlen volt, hiszen a 19-20. század fordulóján a nők várható élettartama 45 év, így viszonylag kevés esély volt arra, hogy átéljék a klimax kellemetlenségeit. Ezzel szemben a mai nők életük közel egyharmadát kénytelenek leélni hormonhiányos állapotban, a fejlődő orvostudománynak köszönhetően viszont ma már létezik hatékony válasz a változókor kihívásaira.

A klimax okai és tünetei

A klimax jelentős hormonális változásokkal jár, ami érinti az egész szervezet működését. Az állapotot a petefészek hormonreceptorainak elöregedése váltja ki, amelynek következtében csökken a szexuális hormontermelés. Elsőként a tüszőrepedés és a sárgatestfázis marad el, majd a tüszőérést serkentő hormonnal szemben is érzéketlenné válnak a petefészkek, így végül a tüszőérés sem megy végbe, ami tartós ösztrogénhiányhoz vezet.

A változókor testi és lelki téren is szerteágazó tüneteket produkál. A legjellemzőbb testi tünetek:

  • hőhullámok, heves szívdobogás, éjszakai verejtékezés, fejfájás,
  • hüvelyszárazság, fájdalmas együttlétek, inkontinencia (hüvely és húgyúti szervek szöveteit érintő problémák),
  • ráncosodás, szemszárazság, hajhullás (bőr hidratáltságának és rugalmasságának csökkenése),
  • ízületi és izomfájdalmak.

A testi szimptómák mellett olyan lelki tünetek nehezítik a mindennapokat, mint az ingerlékenység, depresszió, koncentrációzavar, memória- és alvászavarok.

A klimax kezelése

A változókor tüneteinek kezelése hagyományos módon hormonterápiával történik, ami a lecsökkent hormonszint visszapótlását jelenti. A hormonpótlás történhet szájon át, bőrön keresztül (tapasz) vagy lokálisan (hüvelykúp, hüvelykrém). A hormonterápiát ajánlott a tünetek jelentkezésekor elkezdeni, és azok megszűnéséig folytatni a lehető legkisebb, de még hatékony dózisban.

A változókori tünetek kezelésének megkezdése előtt elengedhetetlen az állapotfelmérés, ami kiterjed a hormonszintek, a csontsűrűség és a méhnyálkahártya vastagságának mérésére, az emlők és a petefészkek vizsgálatára. Lényeges ugyanakkor az anamnézis felvétele, hiszen a hormonpótlás nem mindenki számára elérhető opció: a trombózisra való hajlam, a hormonérzékeny daganat és a májbetegség például kizáró körülmények.

Akik számára túl nagy kockázatot jelent a hormonpótlás, vagy csak enyhe tüneteik vannak a klimax során, azok választhatják a növényi alternatívák nyújtotta segítséget: a fitoösztrogéneket (pl. szója, vöröshere) és a fito-SERM-eket (poloskavész).

A terápia típusát mindig a szakorvos és páciense együtt határozzák meg a változókori tünetek komolyságának, a kórelőzmény, a testsúly és az egyéni elvárások függvényében.

A klimax tüneteinek kezelésétől függetlenül is érdemes a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat évente beiktatni, hogy időben felfedezzük a fertőzéseket vagy rosszindulatú elváltozásokat. Jelentkezzen nőgyógyászati magánrendelésünkre!


Magánklinika a 10 – 16 kerület határán

 

Az Ezüstfény Magánklinika 2014 augusztusában indult. Büszkék vagyunk arra, hogy három és fél év alatt több mint 31000 páciens közel 49000 alkalommal fordult hozzánk egészségügyi problémájával és tisztelt meg minket bizalmával. Családi vállalkozásként mindig a magas színvonal megtartására törekszünk, ezért a páciensközpontú betegellátás mellett, folyamatos fejlesztésekkel és bővítésekkel garantáljuk orvosaink és betegeink számára a lehető legjobb körülményeket a gyógyításhoz és gyógyuláshoz egyaránt. Személyes jelenlétünkkel mindig igyekszünk figyelemmel kísérni pácienseink reakcióit, véleményeit és azt, hogy miben lehetnénk még jobbak. Talán ez az, ami megkülönbözteti magánrendelőnket a többitől. Köszönjük a rengeteg pozitív visszajelzést, ezek sok energiát adnak nekünk a mindennapokban! 2017 ben 24 000 betegellátást végeztünk melyek kapcsán 31 negativ észrevételt kaptunk vagyis a betegek 0,129 % élt kifogással. Sajnos egy kifogásolt eset is sok de mi minden nap azon dolgozunk, hogy betegeink elégedetten távozzanak tőlünk.

Kérjen időpontot online

Kövess minket a Facebookon!

Facebook Pagelike Widget

Copyright © 2018 Ezüstfény Magánklinika