A gyomortükrözés szerepe az emésztőrendszeri rákok megelőzésében

Egy-igazan-hasznos-ujevi-fogadalom_1_edit.jpg

A gyomortükrözés (gasztroszkópia) a jelenleg ismert legkorszerűbb vizsgálati módszer a nyelőcső, a gyomor és a nyombél felső része betegségeinek (pl. gyulladás, fekély, rosszindulatú daganat) azonosításához, így kulcsfontosságú szerepet játszik az emésztőrendszeri rákok, különösen a gyomor- és nyelőcsőrák megelőzésében és korai felismerésében.

A gyomortükrözés során egy vékony, rugalmas csövet (endoszkópot) vezetnek be a szájon keresztül a nyelőcsőbe, a gyomorba és a nyombélbe. Az endoszkóp végén egy kamera található, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy részletesen megvizsgálja az emésztőrendszer felső részét.

A gyomortükrözés során az orvos közvetlenül látja a nyelőcső, a gyomor és a nyombél nyálkahártyáját, és azonosíthatja a szerkezeti elváltozásokat, a rákmegelőző állapotokat, mint például a Barrett-nyelőcsövet vagy a dysplasiát (kóros sejtek). A gyomortükrözés lehetőséget ad a gyomorfekélyt okozó helicobacter pylori baktérium kimutatására, amely egyben a gyomorrák egyik fő kockázati tényezője.

A vizsgálat során a pontos kórszövettagi diagnózis, vagyis a rákos vagy káros sejtek azonosításának érdekében szövettani mintavételre, illetve idegentestek, polypok, eltávolítására, vérzéscsillapításra vagy vérzés-megelőzésre is sor kerülhet.

Mikor szükséges a gyomortükrözés?

A gyomortükrözés elvégzése már kisebb panaszok esetén is kiemelten fontos azok számára, akiknek családjában előfordult emésztőrendszeri rák, vagy akiknek egyéb kockázati tényezőik vannak, mint például krónikus gyomorhurut, dohányzás- vagy alkoholfogyasztás.

A gasztroenterológus szakorvos indokoltnak láthatja a gyomortükrözés elvégzését a következő tünetek fennállása esetén:

  • Ismeretlen eredetű hasi fájdalom.
  • Atípusos mellkasi fájdalom.
  • Tartós gyomorégés vagy reflux (GERD).
  • Nyelési nehézségek, tartós rekedtség.
  • Tartós émelygés vagy hányás.
  • Étvágytalanság, ismeretlen eredetű fogyás.
  • Véres széklet vagy véres hányás.

Amennyiben a fenti tüntekeket tapasztalja, fontos, hogy mielőbb szakorvoshoz forduljon.

A dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése, a rostokban, zöldségekben gazdag – egészséges, kiegyensúlyozott étrend követése, az elhízás elkerülése, a rendszeres testmozgás és az orvosi szűrések együtt csökkentik az emésztőrendszeri rákok kialakulásának kockázatát. A korai stádiumban felismert betegségek jelentős mértékben növelik az esélyt a teljes gyógyulásra.

Magánklinikánkon barátságos, kényelmes környezetben – altatásban is végzünk gyomortükrözést, jelentkezzen be hozzánk online gasztroenterológia konzultációra, vagy kérjen tőlünk időpontot telefonon!


Hogyan-kuzdjunk-a-szemolcsok-ellen_1_edit.jpg

Az anyajegy (naevus), a bőrön megjelenő jóindulatú elváltozás, amely a pigmentsejtek (melanociták) vagy egyéb bőrsejtek túlszaporodásából ered. Színük a természetes bőrszíntől a barnáig vagy feketéig terjed, változatos méretűek és formájúak lehetnek, és többségük már gyermekkorban vagy serdülőkorban kialakul.

Az átlagos anyajegy élettartama körülbelül 50 év, ami idővel általában lassan változik, kiemelkedik és világosabb színűvé válik, de van olyan, ami egyáltalán nem változik, míg mások idővel lassan eltűnhetnek, de 40 éves kor felett ritkán keletkeznek új anyajegyek.

Az anyajegyek kialakulásában a bőr pigmentációja, a genetikai tényezők és a környezeti hatások (UV-sugárzás, napfény) is szerepet játszanak. A hormonális változások (főleg nőknél) és a túlzott napsugárzás növelhetik az anyajegyek számát, mivel az UV-sugárzás serkenti a melanociták termelődését.

Az anyajegyek bárhol megjelenhetnek a testen vagy a nyálkahártyákon, egyedül vagy csoportokban, és általában ártalmatlanok, de bizonyos típusok esetén megnövekedhet a bőrrák, különösen a melanoma kialakulásának kockázata.

Milyen anyajegy-típusok léteznek?

  • Veleszületett anyajegyek: vagy már a születéstől kezdve jelen vannak, vagy az első életéven belül alakulnak ki. Méretük a 1,5 cm-nél kisebbtől egészen a 20 cm-es vagy annál nagyobbig terjedhet, és tartalmazhatnak szőrszálakat is. A 2 cm-nél nagyobb anyajegyeket megelőző célból érdemes sebésszel eltávolíttatni.
  • Szerzett anyajegyek: általában kis méretű, jól körülhatárolható, szabályos alakú anyajegyek, amelyek többnyire az UV-sugárzásnak kitett bőrfelületeken keletkeznek. Ritkán válnak rosszindulatúvá kivéve, ha nagy számban (50-nél több) fordulnak elő, ilyen esetekben magasabb lehet a melanoma előfordulásának kockázata.
  • Atípusos anyajegyek: általában szabálytalan formájú és különböző színű (fekete, sötétbarna, halványbarna, vöröses vagy több színárnyalatú) anyajegyek, amelyek nem élesen határolódnak el a környezetüktől. Esetükben fokozott a melanoma kialakulásának veszélye, ezért a rendszeres szűrés ezeknél a változatoknál kulcsfontosságú.

Jó- és rosszindulatú anyajegyek

Az általában inaktív sejtekből kialakuló, jóindulatú anyajegyek nem okoznak komolyabb egészségügyi problémákat, bár esztétikailag zavaróak lehetnek.

A rosszindulatú anyajegyek esetén rendellenes sejtosztódás következik be, ezért esetükben a legfontosabb a korai felismerés, hiszen idővel akár bőrrákká (melanoma, nem melanoma bőrrák) is válhatnak. A túlzott mértékű anyajegy kialakulása nem feltétlenül jelent egészségügyi veszélyt, de fontos, hogy figyelemmel kísérjük őket.

A következő esetekben kiemelten fontos a mielőbbi szűrővizsgálaton való részvétel:

  • Az anyajegy mérete, színe vagy formája változik.
  • Az anyajegy viszket, fáj, vérzik, vagy váladékozik.
  • Ha egy anyajegy gyorsan növekszik, vagy új anyajegyek jelennek meg rövid idő alatt.

A korai felismerés kulcsfontosságú a bőrrák, különösen a melanoma megelőzésében és kezelésében. Magánklinikánkon bőrgyógyászati szakvizsgálatra és anyajegy eltávolításra is lehetőség van, jelentkezzen be hozzánk online vagy telefonon, és ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal!


pexels-gonchifacello-1432039.jpg

Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a rendszeres testmozgás is, azonban a sportolás olykor sérülésekkel, ízületi fájdalmak megjelenésével is együtt járhat. Lássuk, milyen szerepe van az ultrahangos vizsgálatnak a sportsérülések feltérképezésében!

Sportolással a testi-lelki egészségért

A rendszeres sportolás nagymértékben képes hozzájárulni a testi és lelki egészséghez, hiszen egyszerre képes fejleszteni az izomzatot, erősíteni a szív- és érrendszert, valamint csökkenteni a mindennapi stresszt. A testmozgás mindemellett a porcokat is képes erősíteni, így a fizikai aktivitás csökkentheti az ízületi fájdalmak kialakulásának lehetőségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne történhetnének sportsérülések, hiszen a túlzott mértékű terhelés akár káros hatással is lehet az ízületekre, porcokra.

A sportsérülések a legtöbb esetben a bokát, a térdet, a könyököt vagy éppen a vállat érinti. A fájdalmak kialakulása adódhat megerőltetésből, egy-egy rossz mozdulatból vagy éppen a bemelegítés hiányától – fontos azonban, hogy a gyógymód megtalálásához pontos diagnózis készüljön a problémáról. Az ultrahangos vizsgálat éppen ebben segíthet.

Ultrahang vizsgálat a megfelelő esetben

Amennyiben sportsérülésről, ízületi fájdalomról van szó, összetett vizsgálatok is szükségessé válhatnak. Az esetleges csonttörések, repedések kizárásához röntgenfelvétel készítése szükséges, azonban az ízületek, ízületi porcok, inak vagy szalagok feltérképezéséhez sok esetben érdemes lehet ultrahangos technológiát is igénybe venni.

A mozgásszervi ultrahang előnyei

  • Nem terheli sugárzással a szervezetet, ezért bármennyiszer újra megismételhető,
  • Egyáltalán nem jár fájdalommal, ezért könnyedén és gyorsan elvégezhető,
  • Nagy pontosságú eredményeket mutat, hiszen akár idegsérülések felderítésére is használható.

Milyen sportsérülések esetében lehet szükség ultrahangos vizsgálatra?

  • Szalagszakadás,
  • Szalagok megnyúlása,
  • Porckopás, porcsérülés,
  • Izomsérülések,
  • Ín- és ínhüvelysérülések,
  • Gyulladások, duzzanatok,
  • Alagút szindróma.

Szeretné elkerülni a hosszú várólistákat? Jelentkezzen be magánklinikánk rendelésére, és kérjen ultrahangos vizsgálatot gyorsan, egyszerűen!


dentist-doctor-medical-product-patient-chin-1445997-pxhere.com_.jpg

Ha fogorvosi beavatkozásra kerül a sor, egy dolgot mindenki el akar kerülni: a foghúzást. Bár ma már szerencsére olyan, fájdalommentes fogászati kezelések állnak rendelkezésre, amelyek minimalizálják a fogeltávolítás kockázatát, bizonyos helyzetekben ez is elengedhetetlenné válhat. Lássuk, mit érdemes tudni a bölcsességfogműtétről!

 

Bölcsességfog-eltávolítás – sokszor nincs más megoldás

Alapestben minden ember négy bölcsességfoggal, azaz az állcsontban legesleghátul elhelyezkedő foggal rendelkezik. A képlet azonban nem mindig ilyen egyszerű, hiszen sok embernél nem, vagy csak részlegesen bújnak elő a bölcsességfogak, míg az is előfordulhat, hogy valaki bölcsességfog nélkül születik. Azok számára, akik bölcsességfog nélkül születtek, van egy jó hírünk: valójában soha nem fogják érezni a hiányát, hiszen ezek a fogak mára teljesen elvesztették funkcionalitásukat. Akik viszont rendelkeznek ezekkel a hátsó fogakkal (és ők vannak többségben), érdemes különös figyelmet szentelni azok tisztítására. Ez azonban nem mindig lehetséges – és itt kezdődhetnek a bajok.

A bölcsességfogak gyakran igen nehezen érhetők el, ezért megfelelő tisztításuk kifejezetten bonyolult. Még azok esetében is megfigyelhető a bölcsességfogak szuvasodása, akik egyébként rendszeresen tisztítják a fogaikat, hiszen ilyen hátra nem mindig ér el rendesen a fogkefe, és sok esetben a fogselyem használata sem oldható meg kényelmesen. A kismértékben elszuvasodott bölcsességfogakat természetesen be lehet tömni, azonban ha nagyobb a baj, a fogorvos sem lesz képes hozzáférni ehhez a területhez. Ilyenkor a bölcsességfog eltávolítása válhat szükségessé. De milyen esetekben számíthatunk még foghúzásra?

  • Amennyiben a bölcsességfogak nem tudnak megfelelően előtörni, vagy a növekedésük éppenséggel a szomszédos fogakat veszélyeztetik.
  • Amennyiben a bölcsességfog a fogak torlódását okozza, így a hatékony fogszabályozás csak azok eltávolításával oldható meg hatékonyan.
  • Ha vissza-visszatérő fogszuvasodás jelenik meg a bölcsességfogakon, ami akár a többi fogat is veszélyeztetheti.

 

A bölcsességfog-problémák intő jelei

A bölcsességfogak betegségére több jel is utalhat. Ezek közül az egyik legfontosabb természetesen a fájdalom vagy éppen a vele járó duzzanat, amit akár bűzös lehelet is kísérhet. Mivel ezek a fogak igen hátul találhatók, a bölcsességfog problémái akár szájnyitási nehézségeket, ízületi panaszokat vagy éppen fejfájást is okozhat. A komolyabb fogproblémák mindemellett olyan gyulladásokért lehetnek felelősek, amelyek zsibbadást is okozhatnak.

 

Így készüljön a műtétre!

Érdemes leszögezni, hogy a bölcsességfog eltávolítása nem minden esetben igényel műtéti beavatkozást, hiszen amennyiben a fog teljes mértékben előtört és a panorámaröntgen sem fedett fel a foggyökérben jelentkező elváltozást, az egyszerű, érzéstelenítéssel végzett foghúzás is jó megoldás lehet. A legtöbb esetben azonban a fog nem bújt elő teljesen, ráadásul a bölcsességfog eltávolítása akár az állcsontban megtalálható idegcsatornát vagy a szomszédos fogat is érintheti, így a műtét elkerülhetetlenné válik.

Szerencsére a műtét a korszerű érzéstelenítés miatt teljes mértékben fájdalommentes, azonban a gyógyulás eltarthat néhány napig. A nyugodt regenerációhoz érdemes az orvos által felírt antibiotikumot szedni, és a csontseb teljes begyógyulásáig fokozottan ügyelni a pihenésre, a szájhigiéniára és a nagy erőkifejtés kerülésére.

Szeretné, ha bölcsességfogát profi körülmények között, várakozás nélkül távolítanák el? Jelentkezzen be magánrendelésünkre!


dog-14619118713gU_edit.jpg

A vastagbélrák az egyik legelterjedtebb rákos megbetegedés, azonban megfelelő szűrővizsgálatokkal a korai stádiumban lévő daganat jó eséllyel gyógyítható. Lássuk, mit érdemes tudni a vastagbélrák megelőzéséről, valamint a kolonoszkópia szerepéről a szűrővizsgálatokban!

 

A szűrővizsgálat életet menthet

Amennyiben a különböző bélrendszeri, illetve gyomordaganatokat nézzük, a vastagbélrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés. Ez a daganattípus sok ideig maradhat észrevétlen, így ha csak késői stádiumban derül fény a betegségre, komoly műtéti beavatkozások ellenére is halállal végződhet. A rendszeres szűrővizsgálatok azonban segíthetnek már korai stádiumban feltárni a betegséget, jó esélyeket teremtve a gyógyuláshoz.

A vastagélrák a legtöbb esetben jóindulatú polipokból fejlődik ki, ráadásul igen hosszú idő, nem egyszer akár több mint egy évtized alatt. A betegség korai fázisában való felismerése esetén a polipok eltávolíthatók, így a túlélési esély akár 90%-os is lehet, míg ha hagyjuk kifejlődni a daganatot, ez az arány már csak 40%. Fontos megjegyezni, hogy polipok a lakosság mintegy 10%-ában fordulhatnak elő, ám az ötven év feletti férfiak esetében ez az arány már 25%-ra, míg az azonos életkorú nők esetében 15%-ra rúg. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a kor előrehaladtával időről időre szűrővizsgálaton vegyünk részt, még akkor is, ha nem tapasztalunk tüneteket.

 

Milyen módszerek lehetnek alkalmasak a szűrésre?

A szűrővizsgálat a széklet megvizsgálásával és vastagbéltükrözéssel is történhet. Fontos tudni azonban, hogy a negatív vérteszt sem jelenti azt, hogy biztosan nem rejtőzik kialakulóban lévő daganat a vastagbélben, hiszen sem a polipok, sem pedig a kifejlődött daganatok mindegyike vérzik, és vérzés hiányában a székletben nem feltétlenül mutatható ki a betegség. Az igazán hatékony szűrővizsgálathoz kolonoszkópiára, azaz vastagbéltükrözésre van szükség, amely segíti a pontos diagnózis felállítását.

 

A vastagbéltükrözés menete

A vastagbéltükrözés egy kellemetlen vizsgálat, ezért a legtöbb esetben altatásban vagy bódításban végzik. A kolonoszkópiát szakorvosi vizsgálat előzi meg, feltárva a beteg tüneteit, illetve a betegség kórelőzményeit. Természetesen a vastagbéltükrözés során ugyanakkor nem csupán daganat, de Crohn-betegség, iszkémiás vastagbélgyulladás, fekélyek vagy épp vastagbélelzáródás is kimutatható – ezért is fontos, hogy kolonoszkópiával feltárjuk, vajon valóban daganat okozza-e a panaszokat.

A kolonoszkópia során a szakorvos csúszást segítő gél segítségével egy fényforrást, illetve kamerát tartalmazó csövet juttat a végbélbe, majd annak kihúzása során feltérképezi a vastagbélben található esetleges elváltozásokat.

 

Előzze meg a vastagbélrák kialakulását helyes táplálkozással!

A szakorvosok mára megegyeznek abban, hogy a vastagbéldaganat kialakulásának esélye a helyes táplálkozással nagymértékben csökkenthető. A napi ötszöri nyers zöldség, illetve gyümölcs fogyasztás elegendő rostbevitelt biztosít ahhoz, hogy segítse a széklet tömegének növelését és a bélsár gyorsabb távozását, valamint nyomelemekkel és vitaminokkal látja el a szervezetet.

Úgy érzi, elérkezett az idő a vastagbéltükrözésre? Jelentkezzen be gasztroenterológia magánrendelésünkre online!


pexels-karolina-grabowska-5207102.jpg

Az érelmeszesedés gyakori betegség, mely sok ideig maradhat tünetmentes, így sokszor csupán szívroham vagy agyvérzés esetén derül fény a probléma okára. Éppen ezért fontos, hogy tudjuk, mit is jelent ez a betegség, hogyan ismerhetjük fel, és mi mindent tehetünk a megelőzése érdekében.

Amit az érelmeszesedésről tudni érdemes

A test összes sejtjéhez tápanyagokat és oxigént szállító artériák, vagyis verőerek fiatal korban, egészséges állapotban erősek, rugalmasak, illetve hajlékonyak. Ilyen esetben az érbélhártya felülete sima, így képes akadálytalanul biztosítani a vér és a tápanyagok áramlását. A kor előrehaladtával ugyanakkor az artériák elveszítik korábbi flexibilitásukat, merevvé válhatnak, és megvastagodhatnak. Éppen ezért az élbérhártyán, azaz az artériák falain található vékony sejtrétegen ar kalciumlerakódás miatt kialakult plakkok képződhetnek, amelyek egyre jobban akadályozhatják a vérellátást.

Az érelmeszesedés sok esetben nem mutat tüneteteket, azonban egy szívroham vagy agyvérzés után könnyen következtethetünk a betegség meglétére. Mivel az érelmeszesedés több területen is jelentkezhet, az esetleges tünetek is eltérők lehetnek:

Koszorúér-elmeszesedés esetén: szívritmuszavar, nehéz légzés, mellkasi fájdalom, nyomás a karokban, a nyakban vagy éppen az állkapocsban.

Nyaki érelmeszesedés esetén: végtagokban érzett gyengeség, beszédértési vagy kifejezésbeli hibák hirtelen megjelenése, bénultság érzése, arcizmok szokatlan elernyedése, korábban nem tapasztalt látási nehézségek, hirtelen kialakuló fejfájások.

 

Mi mindentől függ az érelmeszesedés kialakulása?

A plakk lerakódása hosszú időt vesz igénybe, és a komolyabb problémák általában csak idős korban jelentkeznek, azonban éppen ezért elmondható, hogy az érelmeszesedés folyamata egész fiatal korban is elkezdődhet. Az érelmeszesedés kockázata negyven éves kor felett ötven százalék, míg elmondható, hogy hatvan éves kor után a legtöbb ember esetében valamely mértékben kialakulhat a betegség. Az artériák flexibilitásának megváltozásának és a plakkok lerakódásának természetes folyamata azonban az életmód függvényében különböző mértékben alakulhat, így az alábbi faktorokat mindenképpen érdemes figyelembe venni.

Az érelmeszesedés kockázata cukorbetegség, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás, túlsúly, magas koleszterinszin, magas vérnyomás, stresszes életmód, valamint a helytelen étrend miatt megnőhet. Éppen ezért a koleszterinszegény táplálkozás, a zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, a testsúly kordában tartása, a testmozgás, illetve az alacsony stresszszintű életmód segít elkerülni az érelmeszesedéssel járó komolyabb problémákat.

 

A diagnózis felállítása

A tünetmentesség miatt az érelmeszesedés nehezen ismerhető fel, azonban a megfelelő diagnosztikai vizsgálatokkal akár korai stádiumban is megfigyelhető.

  • Vérnyomásmérés: amennyiben a végtagokban különbözik a vérnyomás, érdemes egyéb vizsgálatokat is lefolytatni.
  • EKG vizsgálat: ha fizikai terheléssel vagy terhelés nélkül végzett vizsgálatok során koszorúér-szűkületre következtethetünk.
  • Röntgen: az érbélhártyán lerakódott kalcium akár röntgenfelvételen is látható lehet. Kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal beszűkült érszakaszok is jól megfigyelhetők.
  • Doppler vizsgálat: az áramlásmérés jó megoldás az érszűkületek felismerésére.

Szeretne többet tudni vizsgálatainkról? Jelentkezzen be érsebészet magánrendelésünkre online rendszerünkben, hosszú várólisták nélkül!


lesly-juarez-1AhGNGKuhR0-unsplash.jpg

A fogszabályozás az esztétikai fogászat egy olyan speciális területe, amely szinte évről évre folyamatosan fejlődik, újításokkal jelentkezik. Ezen a területen mindez különösen fontos, hiszen a láthatatlan, mégis hatékony fogszabályozási technikák megjelenése sok felnőttet is arra ösztönözhetnek, hogy vágjanak bele a kezelésbe. Lássuk, melyek a legnépszerűbb fogszabályozási technikák, és mit is érdemes tudni az egyes készülékekről!

 

Miért lehet szükség fogszabályozásra?

Ha fogszabályozásról van szó, a legtöbben csupán egy kisebb vagy nagyobb esztétikai probléma megszüntetésére gondolhatnak, azonban fogszabályozásra nem csak ilyen, de egészségügyi esetekben is szükség lehet. A szabálytalan fogsor valójában harapási rendellenességekkel vagy éppen beszédproblémákkal is együtt járhat, ráadásul a fogak nem megfelelő érintkezése miatt a fogínygyulladás vagy a fogszuvasodás kockázata is megnő. A szabálytalanul növekedő fogazat már kisgyermekkorban felismerhető, így érdemes korán, már általános iskolás korban elkezdeni a fogszabályozást. Természetesen nem egy esetben fordul elő, hogy a kisebb-nagyobb problémákat az ember felnőtt koráig halogatja – szerencsére azonban ma már felnőttek részére is hatékony fogszabályozási megoldások állnak rendelkezésre.

 

Hogy zajlik a fogszabályozás?

Fontos tudni, hogy a fogszabályozás hosszú, többlépcsős folyamat, melyhez elengedhetetlen a rendszeres konzultáció és kontroll.

  • Személyes konzultáció: előzetes vizsgálat, melynek során a fogorvos tájékoztatja a pácienst a probléma megoldásának lehetséges módjairól.
  • Röntgen készítése: panorámaröntgent készítünk a fogsorról, így megismerhetjük a fogak állapotát.
  • Lenyomatfelvétel, fotódokumentáció: fogorvosunk lenyomatot vesz a fogazatról, így segítve a készülék kiválasztását és személyre szabását.
  • Kezelési terv meghatározása: a páciens anyagi lehetőségei és elvárásai, valamint az orvosolandó probléma nagysága alapján meghatározzuk a fogszabályozó készülék típusát.
  • A készülék felhelyezése: a fogak előkészítése után felhelyezzük a készüléket.
  • Kontrollvizsgálatok: a fogszabályozás során bizonyos időnként elengedhetetlen a készülék átállítása, valamint hogy a fogorvos tájékozódjon a kezelési folyamat menetéről.

 

Rögzített fogszabályzó – a klasszikus megoldás

A leghagyományosabb fogszabályozási technika a rögzített fogszabályzók használata. Az ilyen készülékek úgynevezett bracketekből, azaz tartóelemekből és az őket összekötő fém ívekből állnak. A bracketeket ragasztással rögzítik a fogak külső felületére, így a szerkezet csak a kezelés befejeztével távolítható el. A módszer előnye éppen ezért, hogy gyorsabb eredmény várható tőle, mint egy kivehető készülékről, ugyanakkor a nehezebb tisztítás mellett az észrevehető megjelenés is a hátrányok közé sorolható.

A rögzített fogszabályzó készülékek modern változatai az úgynevezett önligírozó készülékek, melyek szilikon gumikarikák helyett a bracketekbe épített zárak rögzítik a fém íveket. Mindez könnyebb tisztíthatóságot, rövidebb kezelési időt és kevesebb feszítő érzést tesz lehetővé.

 

Láthatatlan fogszabályzó – kiváló megoldás felnőtteknek

Sokan éppen a fogszabályozó készülék előnytelen megjelenése miatt nem döntenek a kezelés megkezdése mellett. Ilyen esetben a láthatatlan fogszabályozás kiváló megoldást jelenthet, hiszen a fogakra tökéletesen illeszkedő, műanyag sínes Aligner készülék szinte nem látszik, ugyanakkor étkezések és fogmosás alkalmával a készülék kivehető, így könnyű, kényelmes kezelhetőséget tesz lehetővé.

A láthatatlan fogszabályozók másik fajtája a belső fogszabályozó, amely hasonló a hagyományos készülékekhez, ám itt a tartóelemek a fogak belső felületére kerülnek.

 

Kivehető fogszabályozó – dinamikus helyzetekhez

A kivehető fogszabályozó készülékek bármikor eltávolíthatók, a velük elért eredmény éppen ezért sokkal lassabban jelentkezhet a többi megoldáshoz képest. Kisebb rendellenességek kezelésekor jó megoldás lehet, de komolyabb problémák esetén nem biztos, hogy elérhető velük a kívánt hatás.

Szeretne többet tudni a lehetőségekről? Jelentkezzen be állapotfelmérésre!


pexels-tirachard-kumtanom-112571-6011771.jpg

Nem egy páciens esetében merülhet fel a kérdés, hogy visszérműtét után milyen gyorsan lehet újra elkezdeni sportolni. Noha a nagy megterhelést igénylő sportágakat érdemes lehet hosszabb ideig kerülni, a testmozgás bizonyos formái könnyen segíthetik a regenerációt. Lássuk, mit érdemes tudni a scleroterápiás kezelések után végezhető edzésformákról!

A scleroterápiás kezelésről általánosságban

A scleroterápiás visszérkezelések során vágás nélkül, egy speciális anyagot a vénákba juttatva távolítjuk el a visszereket. A tűvel a vénákba fecskendezett szklerotizáló anyag hatására az eltávolítani kívánt érszakasz falai összetapadnak, kikerülnek a vérkeringésből, majd felszívódnak. Noha a beavatkozás minimálisan invazív jellegű, igen gyorsan elvégezhető és a kezelés után gyors regenerációval lehet számolni, a korábban megszokott terheléshez érdemes fokozatosan visszatérni.

A scleroterápiás kezelés jellemzői:

  • Néhány naptól egy hétig terjedő felépülési idő.
  • A felépüléshez szükséges kompressziós harisnyát viselni.
  • A kezelést követő egy hétben mindenképpen kerülni kell a sportolást.

Milyen sportágak segíthetik a felépülést?

Általánosságban elmondható, hogy visszérműtétet követően a nagy erőkifejtést igénylő edzésformákat javasolt kerülni. Legyen szó aerobikról, futásról, súlyemelésről vagy éppen az egész testet megmozgató erősítő edzésekről, fontos, hogy csak abban az esetben végezzünk ilyen típusú edzéseket, amennyiben az operáció utáni ultrahangos vizsgálat nem talált vérrögöt.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a műtétet követő időszakban teljes mozdulatlanság javasolt. Éppen ellenkezőleg, a felépülést már közvetlenül a műtét utáni séta is segítheti. A regeneráció gyorsításához, valamint a korábbi erőnlét visszaszerzéséhez az orvos engedélyével gyakori séták vagy elliptikus tréner használata is hozzájárulhat, támogatva a vér áramlását és redukálva vérrögök kialakulásának esélyét.

Javasolt edzésformák visszérműtét után

  • Gyaloglás: A gyaloglás kiváló, alacsony terheléssel járó gyakorlat, amely segíthet javítani a vérkeringést anélkül, hogy túlzottan megterhelné a lábakat.
  • Kerékpározás: A kerékpározás alacsony terhelésű gyakorlat, amely előnyös lehet a visszeres páciensek számára.
  • Úszás: Az úszás hatékony, az egész testet igénybe vevő edzés, amely kíméletes a lábakhoz és támogatja a szív- és érrendszeri egészséget.
  • Ellenállásos edzés: A megfelelő típusú könnyű ellenállásos edzés segíthet a lábak vénáit tartó izmok megerősítésében.
  • Jóga: A jóga javíthatja a rugalmasságot és elősegítheti a relaxációt, támogatva a vénák egészségét és a regenerációt.
  • Tenisz vagy tollaslabda: Ezek a sportok viszonylag alacsony terhelést jelentenek a lábakra, így a felépülés után orvosa engedélyével újra gyakorolhatók.

Visszérpanaszaira keres hatékony megoldást? Foglaljon időpontot érsebészeti magánrendelésünkön


pexels-bulbfish-1143754.jpg

A vastagbélrák a daganatos halálozások egyik leggyakoribb oka, és a vastagbélrákkal küzdő betegek száma évről évre több. A betegség kialakulásában nagy szerepet játszik a helytelen táplálkozás, ezért fontos, hogy a megfelelő ételek kiválasztásával tegyünk a daganat megelőzéséért. Lássuk, mely ételeket érdemes kerülni, és melyek azok, amelyekből többet kellene fogyasztanunk!

 

Miből ismerhető fel a vastagbélrák?

Noha a vastagbélrák főleg az ötven év feletti korosztályt érinti, fiatalabb korban is megjelenhet, ezért minden korosztályban érdemes odafigyelni az árulkodó jelekre, valamint időről időre szűrésen részt venni. A vastagbélrák jellemzője, hogy igen tünetszegény, ezért jelenlétére korai stádiumban a széklet megváltozásából, a hasmenés és szorulás váltakozásából, aranyér megjelenéséből, alhasi fájdalmakból, illetve a rákos megbetegedéseket gyakran kísérő fogyásból következtethetünk. A betegség kialakulásához egyaránt hozzájárulhat a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, valamint a rostszegény, de nagy mennyiségű feldolgozott húsokból álló étrend.

 

Fogyasszunk minél több növényi eredetű rostot!

A növényi rostok fogyasztása csökkentheti a vastagbélrák megjelenésének rizikóját, hiszen a rostos ételek képesek felgyorsítani a bélsár áthaladását a bélrendszeren, így a bélnyálkahártya kevesebb ideig érintkezik a bélsárban jelenlévő, esetlegesen rákkeltő méreganyagokkal. Szerencsére a friss zöldségek, gyümölcsök, illetve a teljes kiőrlésű gabonafélék bőségesen tartalmaznak természetes rostokat, melyekkel nagymértékben javítható az étrend minősége.

A zöldség- és gyümölcsfélék ugyanakkor nem csupán rosttartalmuknak köszönhetően, de a bennük megtalálható vitaminok és ásványi anyagok révén is segítenek a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében. Fontos tudni ugyanakkor, hogy mind a rostok, mind a vitaminok és ásványi anyagok bevitele kizárólag természetes gyümölcsök és zöldségek bevitelével lehet igazán hatékony, így amennyiben lehetséges, ne étrend-kiegészítőkkel próbáljuk pótolni az étrendből elmaradt tápanyagokat.

 

Kerüljük a feldolgozott és vörös húsokat!

Kutatások szerint a vastagbélrák kockázatát a vörös húsok és a feldolgozott hústermékek is növelhetik. Noha fontos megemlíteni, hogy a vörös húsok (pl. sertés vagy marha) rákkeltő hatásairól megoszlanak a vélemények, elmondható, hogy ezen húsfélék különböző feldolgozási módjai kimutathatóan hozzájárulhatnak a vastagbélrák kialakulásához. Az iparilag előállított hústermékek nem egy esetben tartalmaznak a szervezetre káros tartósítószereket, így érdemes kerülni fogyasztásukat.

Klinikánk kolonoszkópos vizsgálata során képesek vagyunk még idejében felismerni a vastagbél kóros elváltozásait. Jelentkezzen be magánrendelésünkre online, egyszerűen!


pexels-karolina-grabowska-5207026.jpg

Statisztikák szerint hazánkban a stroke-nak évi csaknem félszázezer áldozata van, és a betegségek több mint ötöde végződhet halállal. Éppen ezért fontos tisztában lennünk azzal, hogy mi áll a betegség hátterében, és hogyan tehetünk a megelőzéséért.

 

Mi az a stroke?

A stroke olyan agyi érkatasztrófa, amely az agy oxigénhiány miatt bekövetkező működési rendellenessége miatt alakul ki. A stroke akkor következhet be, ha az agy irányába tápanyagot és oxigént juttató erek elzáródnak vagy éppen felrobbannak, ezért vérzés következik be. Mivel a vérellátás megszűnésével az agyszövetek nem jutnak hozzá a szükséges oxigénhez, a sejtek hamar elhalnak, ezért amennyiben nem történik kellő gyorsaságú beavatkozás, a stroke maradandó károsodást is okozhat.

 

A stroke jelei

A stroke gyors kezelésének elengedhetetlen feltétele a betegség jeleinek gyors felismerése – így még idejében kérhetünk segítséget. A stroke tünetei között szerepel a hirtelen bekövetkező súlyos fejfájás, a bénulás, a karban, az arcban, illetve a test egyik oldalán tapasztalható zsibbadás és gyengeség, a zavartság és zavart beszéd, a hirtelen fellépő látási zavarok, járási nehézségek vagy éppen koordinációs problémák.

Fontos tudni, hogy bár ezek a tünetek gyakran nem folyamatosan tapasztalhatók, és akár el is tűnhetnek, érdemes lehet az arc, a kezek, valamint a beszéd tesztelésével ellenőrizni a beteg állapotát. Stroke-gyanús esetben nézzük meg, hogy mosolygáskor a beteg arcának mindkét oldala mozog-e, képes-e felemelni mindkét karját, vagy az egyik lecsúszik, valamint meg tudja-e érthetően ismételni a neki mondott mondatokat.

 

A stroke okai – mit tegyünk a megelőzésért?

A stroke kialakulásához számos életmódbeli tényező vezethet, így a megfelelő odafigyeléssel elkerülhető a betegség kialakulása. Általánosságban elmondható, hogy elhízás, mozgásszegény életstílus, a dohányzás vagy éppen a túlzott mértékű alkoholfogyasztás növelhetik a stroke bekövetkezésének esélyét. Ugyanígy fontos kiemelni, hogy bizonyos betegségek, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a különböző szív- és érrendszeri betegségek szintén hozzájárulhatnak az agyi érkatasztrófához.

Mivel a stroke-ot érszűkület és vérzés is okozhatja, a kezelési módok is eltérőek lehetnek. A vértelen stroke esetén az elsődleges kezelési mód minden esetben a gyógyszeres thrombolízis, azaz thromboembólus kémiai oldása. Amennyiben a gyógyszeres módszer alkalmazására nincs lehetőség, úgy a vérrög érkatéteres módon is eltávolítható, illetve infúziós módszerrel javítható a beteg agyi keringése. Vérzéses stroke esetén a vérömleny eltávolítása miatt ugyanakkor elkerülhetetlen az idegsebészeti beavatkozás.

Szív- és érrendszeri problémával küzd? Keresse fel érsebészet magánrendelésünket, és jelentkezzen be online!


Magánklinika a 10 – 16 kerület határán

 

Az Ezüstfény Magánklinika 2014 augusztusában indult. Büszkék vagyunk arra, hogy három és fél év alatt több mint 31000 páciens közel 49000 alkalommal fordult hozzánk egészségügyi problémájával és tisztelt meg minket bizalmával. Családi vállalkozásként mindig a magas színvonal megtartására törekszünk, ezért a páciensközpontú betegellátás mellett, folyamatos fejlesztésekkel és bővítésekkel garantáljuk orvosaink és betegeink számára a lehető legjobb körülményeket a gyógyításhoz és gyógyuláshoz egyaránt. Személyes jelenlétünkkel mindig igyekszünk figyelemmel kísérni pácienseink reakcióit, véleményeit és azt, hogy miben lehetnénk még jobbak. Talán ez az, ami megkülönbözteti magánrendelőnket a többitől. Köszönjük a rengeteg pozitív visszajelzést, ezek sok energiát adnak nekünk a mindennapokban! 2017 ben 24 000 betegellátást végeztünk melyek kapcsán 31 negativ észrevételt kaptunk vagyis a betegek 0,129 % élt kifogással. Sajnos egy kifogásolt eset is sok de mi minden nap azon dolgozunk, hogy betegeink elégedetten távozzanak tőlünk.

Kérjen időpontot online

Kövess minket a Facebookon!

Facebook Pagelike Widget

Copyright © 2018 Ezüstfény Magánklinika