Mikor van szükség fogpótlásra?

fogpotlas2.jpg

Amikor egy fog olyan rossz állapotba kerül, hogy már a legügyesebb kezű fogorvos sem tudja megmenteni, elkerülhetetlenné válik a csiszolás/húzás, és bizony a fogat pótolni kell. Ugyanez a helyzet a baleset, esés és egyéb külső behatásból fakadó fogletörés és –repedés esetében is, de a korosodás és az erre való genetikai hajlam is a fogak elvesztéséhez vezethet.

A fogpótlás típusai

Számos tényező határozza meg, hogy melyik módszerrel érdemes pótolni a letört, elvesztett fogat. A döntés előtt több kérdést is mérlegelni kell. Egy vagy több fogról van szó? Mennyire fontos, hogy esztétikailag is tökéletes legyen a végeredmény (gondoljunk például egy letört metszőfogra)? Milyen a megmaradt fogazat állapot? Hogyan reagál a szervezet bizonyos beavatkozásokra? Mindezek tudatában érdemes kiválasztani a fogpótlás ideális típusát.

  • Korona. Ha egyetlen sérült vagy rossz fogat kell pótolni, akkor általában a korona a legjobb választás. Ha meglévő fogra kerül, akkor a gyökérnek mindenképp meg kell maradnia, egyébként implantátumra is alkalmazható, a lényeg, hogy valamire rá kell erősíteni, teljesen hiányzó fog esetében nem választható ez a módszer. A korona készülhet fémötvözetből, fémkerámiából (porcelánból) vagy cirkóniumból, utóbbi a legkorszerűbb technológia.
  • Híd. Amikor egy vagy több fog teljesen hiányzik, a híd jó választás lehet a pótlásra. Ez esetben a pótolandó fogak melletti fogakra korona kerül, ami pillérként tartja a pótlásokat, akár két-három fogét is. A híd is többféle anyagból készülhet, fémből, porcelánból vagy cirkóniumból.
  • Implantátum. A fogbeültetés ma a legkorszerűbb megoldás a fogpótlásra, továbbá a legtartósabb is, hiszen ez a technológia egy életre pótolja a hiányzó fogakat. Az ínybe ültetett csavar az esetek döntő többségében titán, erre kerül aztán a fejrész. Teljes fogsor pótlása esetén négy csavarral is kialakítható a fogsor. A végeredmény teljesen olyan, mint a valódi fog, hiszen ugyanolyan nyomás alá helyezhető rágás közben az implantátum.

Fontos, hogy a cél mindig a fogak megtartása legyen, de ha ez elkerülhetetlen, akkor több megoldás közül is választhatunk. Fogászati és szájsebészeti rendelőnkben minden felmerülő kérdésére készséggel válaszolunk.


pexels-rfstudio-3618606_edit.jpg

Már javában tombol a strandszezon, így ismét aktuálisak a napozással kapcsolatos kérdések. A vízparti nyaralás idilli közegében és a gondtalan napfürdőzés óráiban sokan megfeledkeznek az egészségtudatos viselkedésről, és elhanyagolják a fényvédők használatát. Persze az sem segít, hogy az egészségügyi felvilágosítás ellenére még mindig számtalan tévhit kering a köztudatban a napozásról, amelyek szisztematikus lebontása komoly erőfeszítéseket igényel a szakemberek részéről.

„Akkor egészséges egy gyerek, ha jó barna”, „elég, ha fényvédő krémmel naponta egyszer bekenjük magunkat”, vagy a „vízben, szélben, árnyékban nem éghetsz le” szlogenek ismerősek lehetnek, hiszen gyermekkorunktól kezdve ezeken szocializálódunk. Sajnos ezek gyakorta tévesek, így rengeteget árthatunk az egészségünknek, ha kritika nélkül elfogadjuk és követjük őket.

Gondoljuk újra napozási szokásainkat!

Lehet, hogy nem is gondolt rá, de az Ön napozási szokásait is befolyásolják ezek a közgondolkodásban ragadt tévhitek? Tekintsük át a leggyakrabban felmerülő hiedelmeket, és vizsgáljuk meg káros következményeiket!

1. A barnaság egészséges, illetve az egészséges gyerek jó barna.

Ennek az állításnak az ellenkezője igaz: a barnaság a bőrt érő fénykárosodásnak a jele. A bőr úgy védekezik a káros napsugarak ellen, hogy festékanyagot (melanin) termel, ami a bőr elszíneződését eredményezi, illetve elnyeli (hővé alakítja át) az UV-A és UV-B sugarakat.

A gyermekkori napégés különösen veszélyes, hiszen egyre több rendelkezésre álló adat alapján ez a jelenség a később kialakuló rosszindulatú bőrdaganatok vezető oka. Ezért a csecsemők és a gyerekek számára 50-es faktorszámú fényvédő javasolt, és az is lényeges, hogy lehetőleg ne érje őket közvetlen napsugárzás.

2. Elég napi 1-szer fényvédővel kezelnünk magunkat.

A fényvédők nem megfelelő használata hamis biztonságérzethez vezet, és tévesen azt gondolhatjuk, ha bekentük magunkat, akkor bármennyi ideig tartózkodhatunk a napon. A fényvédő használatát érdemes időközönként megismételni, hiszen zuhanyzás, fürdés, törölközés esetén könnyen eltávolíthatjuk a készítményt a bőrünkről, így a napvédelem nem biztosított.

Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy már a napozás előtt 20-30 perccel érdemes felvinnünk a fényvédő készítményt a bőrünkre, hogy elérjük az optimális hatásfokot. A faktorszám jelentése is sokak számára félrevezető lehet. A faktorszám csak azt jelzi, hogy mennyi idő alatt ég le a bőr ahhoz képest, mintha nem használnánk napvédő készítményt: tehát egy 30 faktoros krém esetében harmincszor később égünk le a védelem nélküli időhöz képest.

3. Ha barna a bőrünk, nem éghetünk le.

A napégés ellen érdemes folyamatosan védekezni. Nincs ilyen szabály, miszerint barna bőrrel nem éghetünk le, de ilyenkor elég lehet egy kisebb, például 25-ös faktorszámú fényvédő készítmény.

4. Az árnyékban és a vízben nem éghetünk le.

Ez is népszerű tévhit, aminek igazságtartalma a nullához konvergál. A hőérzetünk ez esetben nem megbízható kiindulási alap, hiszen a leégést olyan típusú sugárzás okozza, amihez nem társul meleg érzet (sőt, nem lehet érezni sem). A káros napsugarak 90%-a az árnyékba is eljut, sőt a felhős idő sem garancia rá, hogy megússzuk a leégést, hiszen a felhőzet a sugárzás 80%-át engedi át és tükrözi vissza. Az UV-sugarak akár 40%-a is behatol a medencébe kb. 50 cm-es mélységig.

5. A leégéstől egyenes út vezet a bőrrákig.

Ebben a formában ez sem igaz. A leégés annak az egyértelmű jele, hogy extrém mértékű fénykárosodás érte a bőrünket. Ennek később lehet a következménye rosszindulatú bőrdaganat, de ez korántsem törvényszerű, és jelenleg az sem tisztázott, hogy hány leégés szükséges ehhez. A melanóma kialakulásának hátterében sokszor genetikai hajlam és egyéni rizikótényezők húzódnak.

6. A fényvédők használata akadályozza a D-vitamin-termelést.

A fényvédelem minden esetben kihagyhatatlan, ha napon tartózkodunk. A fényvédők használata nem gátolja a szervezet számára fontos D-vitamin termelődését: már megközelítőleg napi 10 perc közvetlen napsugárzás elegendő ahhoz, hogy ennek természetes termelődése beinduljon. Szakemberek véleménye szerint, aki tavasztól őszig normál mennyiségű napfényhez jut (tartós napozás nélkül), annak nem kell tartania a D-vitamin-hiánytól.

Bőrgyógyászati gondokkal küzd, vagy szeretné kivizsgáltatni magát? Foglaljon időpontot online, és keresse fel bőrgyógyászati magánrendelésünket!


pexels-liza-summer-6382702.jpg

Mivel szűk orvosi értelemben nem ártalmas, sokan nem kezelik betegségként a fülzúgást, pedig a hosszú ideig tartó zajterhelés a páciens pszichés állapotára is negatívan hat. Nappal a koncentráció, éjszaka az elalvás jelent kihívást, a gyakran bekövetkező életminőség-romlásnak pedig további egészségügyi következményei lehetnek.

Mi a fülzúgás?

Lehet sípoló, csengő, zúgó, sziszegő vagy éppen kattogó hang, a fülzúgás rendkívül kellemetlen állapot. Intenzitása és időtartama is egyénenként változó lehet a hirtelen kialakuló és elmúló fülzúgástól a hetekig, hónapokig elhúzódó állapotig. Sokkal gyakrabban előforduló panasz, mint gondolnánk: minden második embert érint életében legalább egyszer.

A fülzúgás tulajdonképpen egy külső hangforrás nélkül jelentkező fantomzaj. A tudomány számára egyelőre vakfolt, hogy pontosan mi vezet a fülzúgáshoz, de hátterében fizikai és lelki okok is húzódhatnak. Fontos, hogy annak ellenére komolyan vegyük a fülzúgást, hogy a hagyományos orvostudományi módszerekkel sokszor nem diagnosztizálható, és ne bélyegezzük hallucinációnak vagy képzelődésnek.

A fülzúgás, bármennyire is szubjektív, valós jelenség, ami tényleges tortúrát jelent az elszenvedőnek. Ezen kívül az is biztos, hogy a fülzúgás tartósan ok nélkül biztosan nem jelentkezik. Mivel elsősorban nem betegségnek, hanem tünetnek tekintjük, fontos feltérképezni, mi állhat a háttérben, a diagnosztika viszont a legrátermettebb fül orr gégész számára is nehezített pálya.

Hol és miért alakulhat ki a fülzúgás?

Mivel a szubjektív fülzúgás kívülről nem mérhető, a diagnózis felállítása, a kiváltó okok meghatározása is nehézségekbe ütközik. A fülzúgás keletkezhet a fül különböző zónáiban, és a fülön kívül is, ahogy a kiváltó okok is változatosak lehetnek.

A belső fülben nagyothallás, hallásvesztés vagy akusztikus trauma vezethet fülzúgás kialakulásához. A tudósok ezt azzal magyarázzák, hogy a belső fül károsodása miatt bizonyos hangok már nem továbbítódnak az agy felé, a halláskimaradást pedig az agy úgy kompenzálja, hogy saját hangokat generál, gyakran hasonló jellegűeket, mint amiket a halláskárosult már képtelen felfogni.

A középfülben a fülzúgást előidézheti a dobhártya károsodása vagy gyulladás is.

Más esetekben akár hibás agyi működés is állhat a fülzúgás hátterében. Ilyenkor akkor sem szűnik meg az állapot, ha elvágják a hallóideget, és a közvetlen ok is nehezen ragadható meg: tumor, agyhártyagyulladás és lelki tényezők is okozhatják a bajt.

Bár ritkán fordul elő, létezik objektív fülzúgás is, amely esetében a fülzajokat speciális orvosi eszközökkel érzékelni lehet. A fülzúgás jelenségét ilyen esetekben a középfül zavara vagy a fül vérereinek anatómiai elváltozása is előidézheti.

A szédülés és a fülzúgás kapcsolata

A fülzúgás mellett gyakran jelenik meg kísérőtünetként a szédülés, ami megijesztheti a pácienseket. Van néhány betegség, amire ez a két tünet összefonódása jellemző, ezeket tekintjük át most.

A migrénes fejfájás az egyik legintenzívebb és legfájdalmasabb típusa a fejfájásnak. Ilyenkor a fejfájás mellett szédülés és halláscsökkenés, fülzúgás is jelentkezhet, ami tovább fokozza a rosszullétet. A migrénes vertigó roham lehet néhány perces, de elhúzódhat akár napokon keresztül is.

A Meniére-betegség kiváltó oka máig nem ismert. A betegeknél a belső fülben felgyülemlett fokozott mennyiségű folyadék fülzúgást, fülcsengést vagy időszakos hallásvesztést okoz, ami mellett hosszabb vagy rövidebb ideig tartó szédüléses rohamok jelennek meg.

Az egyensúlyunkért felelős idegen hallóideg-daganat is fejlődhet, ami szintén hallásromlást, fülzúgást és szédülést idéz elő. Annak ellenére, hogy a jóindulatú daganat nem jelent életveszélyt, célszerű minél előbb kivizsgálni, és megkezdeni a szakorvosi kezelést.

Mit tehetünk a fülzúgás ellen?

A fülzúgás gyógyulási esélyei egyénenként változóak lehetnek. Elképzelhető, hogy a hirtelen fellépő fülzaj pihenés hatására magától elmúlik, de az is előfordulhat, hogy a panasz 24 óra elteltével sem szűnik meg. Ilyen esetben rendkívül fontos, hogy minél előbb szakemberhez forduljunk, így megelőzhetjük a krónikus fülzúgás kialakulását.

Ha sikerül eljutni a probléma gyökeréhez, akár végérvényesen megszüntethető a panasz, de elsősorban a tünet enyhítésén, a páciens életminőségének helyreállításán van a hangsúly. Néha elég lehet a fülzsír eltávolítása, a hallószervre káros gyógyszerek elhagyása, az életmód megváltoztatása, máskor viszont komolyabb beavatkozásra van szükség.

Ön is kellemetlen fülzúgástól szenved? Ne bagatellizálja tüneteit – még mielőtt állandósulna a probléma, keresse fel fül-orr gégészeti rendelőnket!


gyermek_anyajegy_1.jpg

Mindenkinek vannak kisebb-nagyobb anyajegyei. Ezek a bőrelváltozások általában azonban teljesen ártalmatlanok, akár csecsemőkorban, akár gyerekkorban, akár később jelenek meg. Ahogy növekednek a gyerekek, anyajegyből is egyre több képződhet, ezért fontos, hogy a szülők rendszeres szűrővizsgálatokon ellenőriztessék azok szín-, forma- és méretbeli változásait.

Az anyajegyek kialakulása gyermekeknél

Anyajegyek az ember élete során bármikor kialakulhatnak. Ritka ugyan, de előfordul, hogy már a születéskor megtalálható néhány a kisbaba testén, de gyakoribb eset, hogy az első anyajegyek az első évek folyamán bukkannak fel. A pubertás alatt az anyajegyek száma megnövekedhet.

Az anyajegyek változásaiból felnőttkorban viszonylag egyszerű következtetéseket levonni, azonban a gyermekek esetében bonyolultabb a helyzet. A kisgyermekek gyorsan növekednek, így ezzel együtt az anyajegyek mérete, formája is változhat, így pusztán azok kinézetének alakulásából szűrővizsgálat nélkül nem lehet kóros elváltozásra következtetni. Fontos azonban, hogy ha egy csecsemő anyajegyekkel születik, bőrgyógyász szakorvos vizsgálja meg a bőrelváltozásokat.

Gyermekek esetében különösen fontos az odafigyelés

A különböző festékes anyajegyek a bőr festéktermelő sejtjeinek túlszaporodásából vagy fokozott aktivitásából kifolyólag alakulnak ki, azonban az UV-sugárzás nagyban hozzájárul azok elterjedéséért. A festékes anyajegyek vagy más néven pigmentált naevusok fokozott napozás vagy szoláriumozás hatására könnyebben alakulnak ki, ami különösen igaz a gyermekek esetében. A gyermekek bőre sokkal érzékenyebb, mint a felnőtteké, hiszen ilyenkor a bőr védelmét segítő hidrolipid réteg nem olyan vastag, valamint a faggyú- és izzadtságtermelés sem működik olyan intenzitással, mint érettebb korban. Éppen ezért fontos, hogy a gyermekek bőrét különösen óvjuk az erős napsugárzástól, mert az később, felnőtt korban komolyabb problémák kialakulását is okozhatja.

Anyajegyek eltávolítása

Az, hogy szükséges-e egy adott anyajegy eltávolítása, függ annak méretétől, elhelyezkedésétől, valamint felületétől. A legtöbb problémát általában a szőrös óriásnaevusok okozhatják, főleg olyan esetben, ha azok olyan érzékeny testrészeken jelennek meg mint az arc vagy éppen a nyak. Az ilyen anyajegyekből nagyobb eséllyel alakul ki melanoma, ezért szükséges a rendszeres vizsgálatuk. Az anyajegyeket sok esetben célszerűbb minél fiatalabb korban eltávolítani, így ugyanis jobb esztétikai végeredmény érhető el, ugyanakkor az eltávolításról csak a szülő és a gyermek bevonásával lehet dönteni.

Kivizsgáltatná gyermeke anyajegyeit? Foglaljon időpontot anyajegyszűrésre online, egyszerűen!


Emesztorendszerrel-osszefuggo-gondja-van_1_edit.jpg

Bár a különféle bélrendszeri, gasztroenterológiai rendellenességek már szinte népbetegségként vannak számon tartva, a páciensek máig vajmi keveset tudnak arról, hogy tulajdonképpen mi a gasztroenterológia, és mivel is foglalkozik egy gasztroenterológus szakember. Sejtéseik ugyan vannak, de mivel ezek csak sejtések, a konkrétumok hiányában gyakran csak a kellemetlen gyomor- és végbéltükrözéssel hozzák összefüggésbe ezt az orvosi szakterületet. Pedig ettől jóval komplexebb diagnosztikai elméleteket és eljárásokat foglal magába.

Mi az a gasztroenterológia?

A belgyógyászatból önállósult orvosi szakterület, ami célzottan az emésztőrendszerrel, illetve az azzal szorosan összefüggő szervekkel és betegségeikkel foglalkozik. Ide soroljuk a gyomor, a vékony- és vastagbél, a hasnyálmirigy, a máj, az epe és epevezeték, valamint a nyelőcső betegségeit is.
Elnevezése ógörög eredetű: a gasztro szó magát a gyomrot, az entero a bélhez tartozót, míg a logosz a tudományt jelenti.
Mivel a gasztroenterológia közvetetten ugyan, de bizonyos kapcsolódási pontokon összefügg a belgyógyászattal és az endokrinológiával is, gyakorta megesik, hogy egy-egy diagnózis felállításánál a hormonális tényezőket is meg kell vizsgálni. Lehetnek továbbá a páciensnek pszichoszomatikus alapon emésztőrendszeri problémái, mint ahogy emésztőszervi daganatos megbetegedések is állhatnak egy-egy súlyosabb panasz hátterében. Ezért a gasztroenterológus munkája összekapcsolódik más szakemberek munkájával is, így, együtt még pontosabb diagnózist, célzottabb kezelést tudnak felállítani.

Mikor fontos gasztroenterológushoz fordulnia?

  • ha megmagyarázhatatlan hasi fájdalmat, puffadást, hányingert vagy nyelési problémát tapasztal;
  • ha érezhetően negatív irányba változik az addig normális emésztése;
  • ha egyes ételek fogyasztása bélrendszeri intoleranciát okoz;
  • ha visszatérő székelési vagy hasmenési problémái vannak;
  • ha rendellenes táplálkozási panaszai vannak;
  • ha kellemetlen gyomorégés, reflux gyötri;
  • ha aranyere van;
  • ha rossz a közérzete.

Emésztés és lélek kapcsolata

Ahogy azt már fentebb is említettük, a emésztőrendszeri panaszok mögött gyakorta pszichés problémák állnak. Leegyszerűsítve ezt úgy is mondhatnánk, hogy a gyomor hiperérzékenyen reagál a lelki történésekre. A különféle pszichoszomatikus betegségek hasi és emésztési rendellenességeket idéznek elő. A rohanós mindennapok, a stressz, a rossz életvitel mind-mind hozzájárulhat olyan pszichoszomatikus betegségekhez, amik nem ritkán súlyosabb hasi és emésztési panaszokkal járnak.

A gasztroenterológiai kivizsgálások fő célja, hogy még korai stádiumban felismerhetőek legyenek a betegségek, mert így nagyobb az esély is a teljes gyógyulásra – ne halogassa, jelentkezzen be mielőbb gasztroenterológia magánrendelésre!


Ludtalp-–-nem-csak-a-gyerekeket-erinti-sot_2_edit.jpg

A lúdtalp, hivatalos nevén harántsüllyedés az egyik leggyakoribb lábrendellenesség. Bizonyára mindenki emlékszik arra a gyerekkorából, amikor a szülei, szerettei alaposan szemügyre vették a vizes lábnyomát: ha a talplenyomata afféle C-alakzatot rajzolt, akkor minden rendben volt, de ha teli talpú volt a lenyomat, akkor hamarosan felkeresték az ortopédust. Igen, a lúdtalpat ilyen könnyű felismerni, szerencsére. Bár a gyerekek esetében a süllyedés sokszor magától korrigálódik a növekedéssel, az izmok és inak fejlődésével, nem szabadd félvállról venni a helyzetet. Lássuk, miért kell szükséges mindenképp foglalkozni ezzel aprónak tűnő, ám annál komolyabb következményekkel, súlyos fájdalmakkal is járható problémával!

Hogyan alakul ki a lúdtalp?

A láb kettős feladatot lát el: egyrészt a járáshoz kell, másrészt megtartja a testet, illetve átvezeti a testsúlyt a talajra. Bonyolult anatómiai felépítése, boltozatos szerkezete gondoskodik arról, hogy ezeket gond nélkül teljesítse. Ám ha az izmok és szalagok által megtartott boltozattal (kereszt és hosszanti) baj van, akkor a testsúly átvezetése sem megy végbe tökéletesen: a testsúlyt tartó láb lényegében ellapul, és a mozgás során keletkező rezgéseket nem tudja tompítani. A folyamat a következőképpen zajlik: lecsökken a hosszanti boltozat magassága, az ugrócsont és a bokavilla befelé, míg a sarokcsont kifelé fordul, a talp belső éle kidomborodik a talaj felé, és ezek következményeként a harántboltozat is süllyedni kezd.

A kezeletlen lúdtalp következményei

A láb, a talp a teljes testsúlyt tartja, így erős alapnak kell lennie. Ha az alap megsüllyed, az óhatatlanul kihat az egész testre, megváltoztatja a helyes, egészséges testtartást. A boka, a térd, a csípő és a derék is rendellenes helyzetbe kerül, ami komolya fájdalomhoz vezet, és talpon kellemetlen bőrkeményedések jelennek meg, de a kalapácsujj és a bütyök is az elhanyagolt lúdtalp következménye.

Hatékony kezelések gyerekeknek, felnőtteknek, időseknek

Bármelyik életkorban is alakuljon ki a harántsüllyedés, szerencsére viszonylag egyszerűen és hatékonyan kezelhető. Sok esetben elegendő a megfelelő lúdtalpbetét használata, de a speciális torna, az izomzat erősítése is jelentős javulást vagy akár teljes gyógyulást eredményez. Komolyabb esetekben a műtéti beavatkozás és az azt követő gipszrögzítés lehet a megoldás, de az eredményt gyógytornával szükséges támogatni. Akárhogy is, a tünetek tapasztalásakor mindenképp célszerű felkeresni egy szakorvost – ortopédiai magánrendelésünkön minden szükséges kezelésben részesülnek a páciensek.


Kortalan-fogszabalyozas-a-tokeletes-mosolyert_2_edit.jpg

A felnőttkori fogszabályozás ma már egyenesen menőnek számít, főleg, ha az esztétikai szempontok mellett a még fontosabb, egészségmegőrző hatására is gondolunk. A felnőtt páciensek gyakran elsősorban a nagyobb fájdalomtól és a fogak romlásától, illetve a fém zavaró látványától tartanak. Ezért most szeretnénk bátorító részletekkel szolgálni, hogy eloszlassuk a felesleges kételyeket és ösztönözzük a fogszabályozásra vállalkozó kedvet.

  • A legtöbb páciens esetén a készülék felhelyezése és a beállítások után a fogak fokozottabb érzékenysége pár nap alatt elmúlik.
  • 30-40 éves korban vagy afelett csak a rögzített fogszabályozó készülék alkalmazható, így a rendellenességtől függően 1-2,5 év kezelési időtartamra lehet számítani, és használatával a szövődményeket mindenképpen el lehet kerülni.
  • Amennyiben az alsó és a felső fogsor nem megfelelően illeszkedik, a fogszabályozó segítségével felnőttkorban is létre lehet hozni az optimális helyzetet.
  • Fontos tudni, hogy az ételmaradék hozzáragadhat a készülékhez, ezért kiemelkedően fontos az étkezések utáni, gyakori fogmosás, hogy a szájüreget teljesen tisztán lehessen tartani.

Milyen fogszabályzót válasszak?

  • A rögzített fogszabályzók terén többféle lehetőség közül lehet választani, és a modern rendszerek esetén ma már kisebb méretű zárakat helyeznek fel a fogakra, így ezek gyorsabbak és hatékonyabbak. Anyaguk lehet fém vagy esztétikus porcelán is,  az önzáródó verzió folyamatosan, magától záródik szorosabbra, ezért rövidebb idő alatt kevesebb orvosi kontrollt igényel.
  • Kisebb eltérések helyreállítására választhatunk kívülről láthatatlan, speciális műanyagból készült fogszabályzót is, amelyet a fogak belső felületére helyeznek fel. A személyre szabott, átlátszó sínt általában két hétig javasolt viselni, utána pedig egy újra cserélni a kívánt hatás eléréséig. Előnye, hogy ez a típus nem zavaró beszéd közben, és kivételesen néhány órára el is lehet távolítani.

A megfelelő fogszabályzó kiválasztása minden esetben egyéni adottságoktól és igényektől függően, teljes felmérés és konzultáció alapján történik. A felnőttkori fogszabályzás egy összetett, precíz tervezést igénylő feladat, szakértő fogászaink a legmodernebb eszközökkel és kiváló minőségű anyagokkal, továbbá empatikus, körültekintő figyelemmel végzik a kezelést.


Az-adamcsutkaval-kapcsolatos-megbetegedesek_2_edit.jpg

Az ádámcsutka a férfiasság egyik szimbóluma, noha a közhiedelemmel ellentétben természetesen a nőknél is megtalálható. Az ádámcsutka valójában a legnagyobb gégeporc, amely védi a hangszalagokat, illetve a gége lágyrészeit. Lássuk, mit is érdemes tudni erről a különleges testrészről, és milyen betegségekre utalhat, ha valamilyen elváltozást érzékelünk a környékén!

 

Az ádámcsutka mérete

Az, hogy kinek mekkora az ádámcsutkája nem, illetve alkat kérdése. A gégét a férfiak és a nők esetében is védi ez a gégeporc, azonban látványosan kiugróvá csak serdülőkorban válik, elsősorban a fiúknál. Minél nagyobb a tesztoszteronszint valaki esetében, annál látványosabb lehet az ádámcsutka mérete is, azonban ez csupán a hangképzést befolyásolhatja, mélyebb hangot eredményezve. Az ádámcsutka méretének egyéb élettani hatása nincs.

Mit tegyek, ha megváltozik az ádámcsutka mérete?

Noha az ádámcsutka természetes alakjából nem érdemes következtetést levonni, ha mérete felnőttkorban hirtelen megváltozik, az megbetegedésre is utalhat. A gégeporc megnagyobbodása jelezhet gyulladást, jelentkezhet sérülés esetén, de akár pajzsmirigymegbetegedésre, pajzsmirigydaganatra is engedhet következtetni.

 

Fájdalmas nyelés esetén forduljon fül-orr-gégészhez!

Fájdalmas nyelés kisebb torokfájás esetén is jelentkezhet, ám ha nem szűnő problémáról van szó, a nyelési panaszok más problémára is utalhatnak, akár gyomorégés, gombás fertőzések vagy reflux is okozhatja. Az érzékenységet fokozhatja egy-egy belső sérülés, jeges és forró folyadékok vagy alkohol gyakori fogyasztása, illetve a rendszeres dohányzás. Nyelési panaszok ugyanakkor jelentkezhetnek fájdalom nélkül is, gombócérzést eredményezve a torokban.

A nyelési nehézségek az esetek többségében átmenetiek, és hamar elmúlnak. Amennyiben azonban a kellemetlen tünetek pár hétnél tovább is eltartanak, tanácsos fül-orr-gégészhez fordulni, hiszen azok nem csak komolyabb egészségügyi problémákra utalhatnak, de akár fogyást vagy kiszáradást is eredményezhetnek.

 

Pajzsmirigyproblémák és gégedaganatok tünetei

A pajzsmirigy közvetlenül az ádámcsutka alatt helyezkedik el, és egészséges állapotában nem látható. Betegség esetén a pajzsmirigy tapintással is könnyen érzékelhetővé válhat, előrehaladott megnagyobbodás esetén akár látványos dudort okozva az ádámcsutka környékén. A pajzsmirigycsomók nagy része jóindulatú daganat, ám akadályozhatják a nyelést, és okozhatnak légúti nehézségeket.

A gombócérzés mindemellett a hangszalagok fölött kialakuló gégedaganatok korai tünete is lehet a torok-, illetve fülfájás vagy légszomj mellett. A gégerák különböző típusainak legfőbb tünete ugyanakkor a rekedtség és a köhögés. Hasonló tünetek jelentkezése esetén mindenképpen forduljon orvoshoz!

Nehezen, fájdalmasan nyel vagy csomót észlel az ádámcsutka környékén? Jelentkezzen be fül-orr-gégészeti vizsgálatunkra online!


Fuldugulas-–-amikor-mar-az-asitas-sem-segit_1_edit.jpg

Mindannyian ismerjük azt a kellemetlen érzést, mikor autóval vagy repülővel haladunk meredeken felfele, és egyszer csak minden előzmény nélkül bedugul a fülünk. Ez a fajta füldugulás általában pár percen belül megszűnik, de mit tehetünk olyankor, ha elhúzódik és egyre zavaróbb lesz?

Csak nyomáskülönbség, vagy komolyabb betegség áll a háttérben?

A füldugulás egyike a leggyakoribb problémának, amivel fül-orr-gégészhez fordulunk. Bár magával az érzéssel mindenki találkozott már, hiszen ha alacsonyabb helyről hirtelen magasabbra megyünk, az esetek többségében bedugul a fülünk. Ez abból adódik, hogy dobüreg nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni a kinti tényezőkhöz, így a nyomáskülönbségre ekképp reagál.
A tüneteteket amolyan bevált „praktikákkal” azonnal orvosolni is szoktuk: iszunk pár korty folyadékot, nyelünk egy nagyot, ásítunk, befogjuk az orrunkat, vagy éppen bekapunk egy rágógumit. De mi történik akkor, ha minden igyekezetünk ellenére sem szűnik meg a füldugulás, vagy minden előzmény nélkül tőr ránk? Ilyenkor már ajánlott szakemberhez fordulni, mert komoly következményei is lehetnek ennek a kezdetben csak zavaró, kellemetlen panasznak.

Mi okozhat füldugulást?


Fülzsírdugó

Gyakori kiváltó ok a tetemes mennyiségben összegyűlt, a külső hallójáratot eldugító fülzsír, amitől egy egyszerű fülmosással meg is szabadulhatunk. Alkati tényező is lehet, hogy kinél milyen mennyiségben termelődik a fülzsír, mint ahogy az is közrejátszhat, hogy nyaranta, a melegben mindig eleve több fülzsír van fülünkben, amit a rossz fültisztítási technikákkal csak beljebb és beljebb tolunk a hallójáratban. A füldugulást okozó fülzsírdugót a fül-orr-gégész egyszerűen kimossa, amivel az esetek többségében meg is szűnik a bosszantó probléma.

Felső légúti megbetegedések
Ha valamilyen felső légúti betegség miatt megduzzad az orr- és orrgarati nyálkahártya, az elzárhatja a fülkürtöt, így – egyszerűen lefordítva –, a fül nem tud szellőzni, a középfülben kialakult nyomáskülönbségre pedig a fül dugulással reagál. Ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, hogy igyekszünk mihamarabb megszüntetni magát az alapbetegséget.  A középfülgyulladás és füldugulás lehet egy megfázás szövődménye, de akár önálló betegségként is felütheti a fejét. Minden esetben érdemes szakember segítségét kérni.

Füldugulás búvárkodás, repülés után
Mint ahogy fentebb is említettük, repülés alkalmával biztosan mindenki tapasztalata már, hogy ahogy felfele halad a gép, úgy kezd bedugulni a fül. Ugyanez érvényes a búvárkodásra is, a hirtelen légnyomásváltozás füldugulást okozhat. Azoknál nem szoktak pár percen belül enyhülni a tünetek, akiknek például orrpolipjuk van, vagy valamilyen más fülkürt működési zavarral élnek együtt. Az allergiások is hajlamosabbak a füldugulásra, amire általában gyógyszeres kezelést vagy orrsprayt ajánlanak az orvosok.

Semmiképp sem szabad az interneten olvasott trükkökkel, vagy innen-onnan hallott módszerekkel próbálkozni még akkor sem, ha már egyre bosszantóbb a füldugulás. Ha nem enyhül, ha egyre zavaróbb, mindenképp kérjük szakember segítségét, aki egy átfogó kivizsgálás után, a megfelelő gyógymóddal kezeli majd a problémát!


A-strandszezon-mumusa-az-intim-fertozes_2_edit.jpg

Lassan előkerülhet a fiók mélyéről a fürdőruha, és ideje beszereznünk a megfelelő ápolást nyújtó, káros UV-sugárzás ellen védő naptejet is. Ahogy a meleg beköszöntével fokozottan odafigyelünk bőrünk egészségére – főleg ha strandra, vízpartra indulunk –, úgy kell gondolunk testünk „láthatatlan”, intim higiéniájára is.

A strandszezon nem csak a felhőtlen csobbanásból, a napozásból, a kikapcsolódásból áll. Sokaknak az egész nyarát meg tudja keseríteni, ha már a szezon legelején nem elég elővigyázatosak, és a strandról nem csak szép élményekkel, de makacs intim fertőzésekkel is távoznak.
Bakteriális vaginózis, e-coli okozta hólyaghurut és a különféle gombás megbetegedések, hogy csak a leggyakoribb problémákat említsük, amivel a hölgyek nyaranta gyakrabban keresik fel nőgyógyászukat. Jó ha felkeresik, hiszen így a megfelelő kezeléssel, esetleg célzott antibiotikumos kúrával viszonylag gyorsan és komplikációmentesen megszüntethetőek a kellemetlen nőgyógyászati panaszok. Viszont ha messzire elkerülik a nőgyógyászati magánrendelést, gondolván, majd elmúlik ez is magától, megnövelik a különféle komplikációk esélyét, plusz hiába is csitulnak a tünetek, a kikezeletlenül maradt fertőzés újra és újra visszatér majd. Nem csak nyáron, az év minden napján rizikófaktor lesz. Így hát nem éri meg kockáztatni, és ajánlatos már az első enyhébb tünetek megjelenésével megkeresnünk egy szakorvost.

A magunkon felejtett nedves fürdőruha potenciális veszélyforrás

A többség úgy gondolja, intim fertőzést a jéghideg vízben, vagy egy nem megfelelően karbantartott és tisztított medencében lehet elkapni. Ők sincsenek messze az igazságtól, mert valóban komoly egészségügyi kockázatai vannak annak, ha egy baktériumoktól hemzsegő medencében mártózunk meg. De nem csak a medencét, az egyre népszerűbb jacuzzit is meg kell említenünk, hiszen nem feltétlen kell ahhoz hideg víz, hogy az ember összeszedjen valamit. Mivel a strandolással szorosan együtt jár, hogy huzamosabb időn át rajtunk van a vizes fürdőruha, és tudnivaló, hogy a nedves közeg elősegítheti a kórokozók bejutását és megtelepedését, ezért a legtöbb probléma gyökere mégis a hosszan magunkon hagyott, nedves fürdőruha, és a nem megfelelő higiéniai szokások körül keresendő. Az csak ráadás, hogy vannak olyan nők, akik eleve jobban ki vannak téve a különféle fertőzéseknek, és érzékenyebben reagálnak minden ilyen helyzetre. Nekik fokozottan oda kell figyelniük.

Mit tehetünk a strandon, hogy elkerüljük az intim fertőzéseket?

  • Legyen nálunk váltás fürdőruha, hogy alkalom adtán a nedveset szárazra tudjuk cserélni.
  • Ne legyen rajtunk egész nap a vizes fürdőruha! Ha nem vagyunk éppen a vízben, de nincs nálunk cseredressz, legalább a fürdőruha alsót cseréljük le egy shortra.
  • Mindig zuhanyozzunk strandolás előtt/után!
  • Menstruáció esetén, főleg az erősebb napokon, ajánlatos lemondani a fürdőzésről.
  • Ha a menstruációnk és a strandolós napjaink egybeesnek, minél többször cseréljünk tampont (aranyszabály, hogy miután kijöttünk a vízből, lehetőleg azonnal távolítsuk el, és helyezzünk fel egy szárazat).
  • Kerüljük a silány minőségű műszálat tartalmazó fürdőruhákat!
  • Mindig a saját strandtörölközőnket használjuk!


Magánklinika a 10 – 16 kerület határán

 

Az Ezüstfény Magánklinika 2014 augusztusában indult. Büszkék vagyunk arra, hogy három és fél év alatt több mint 31000 páciens közel 49000 alkalommal fordult hozzánk egészségügyi problémájával és tisztelt meg minket bizalmával. Családi vállalkozásként mindig a magas színvonal megtartására törekszünk, ezért a páciensközpontú betegellátás mellett, folyamatos fejlesztésekkel és bővítésekkel garantáljuk orvosaink és betegeink számára a lehető legjobb körülményeket a gyógyításhoz és gyógyuláshoz egyaránt. Személyes jelenlétünkkel mindig igyekszünk figyelemmel kísérni pácienseink reakcióit, véleményeit és azt, hogy miben lehetnénk még jobbak. Talán ez az, ami megkülönbözteti magánrendelőnket a többitől. Köszönjük a rengeteg pozitív visszajelzést, ezek sok energiát adnak nekünk a mindennapokban! 2017 ben 24 000 betegellátást végeztünk melyek kapcsán 31 negativ észrevételt kaptunk vagyis a betegek 0,129 % élt kifogással. Sajnos egy kifogásolt eset is sok de mi minden nap azon dolgozunk, hogy betegeink elégedetten távozzanak tőlünk.

Kérjen időpontot online

Kövess minket a Facebookon!

Facebook Pagelike Widget

Copyright © 2018 Ezüstfény Magánklinika