TÜDŐGYÓGYÁSZAT – PULMONOLÓGIA
Dr. Karácsonyi Erzsébet – tüdőgyógyász – pulmonológus – több évtizedes kórházi gyakorlattal rendelkezik belgyógyászati, valamint tüdőgyógyászati osztályon, asztma szakrendelésen.
A tüdő igen fontos szerepet tölt be az egészségünkben: biztosítja a szervezet számára elengedhetetlen fontosságú oxigén felvételét és a káros széndioxid kiürítését.
Melyek a tüdő leggyakrabban előforduló betegségei?
COPD/ CHRONICUS OBSTRUCTIV PULMONARY DISEASE – KRÓNIKUS OBSTRUKTÍV TÜDŐBETEGSÉG
A 40 évesnél idősebb, rendszeresen dohányzók mintegy 15%-ánál üti fel a fejét a COPD. Világszerte népbetegség.
A légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó megbetegedése. A legtöbb COPD-s beteg jelenleg is aktív dohányos, vagy korábban dohányzott. Önmagától nem tűnik el, és nem is javul. Két formája van, a döntően hörghurutos típus, és a döntően tüdőtágulatos típus.
A betegség legfőbb tünete az egyre fokozódó, és változó intenzitással súlyosbodó köhögés, nehézlégzés és a köpetürítés. A légutakat körülvevő izmok összehúzódása a légutak szűkületét okozza, a léguti nyálkahártya nagy mennyiségű váladékot termel, amelyet köpet formájában köhögünk fel. Újabban úgy tekintik, hogy az egész szervezet alacsony intenzitású gyulladásos állapota, dominánsan légzőszervi tünetekkel, de szív-érrendszeri, és anyagcsere-betegségek is csatlakozhatnak hozzá, tehát, ha a beteg légzőszervi tünetei alapján felmerül a COPD lehetősége, más szervi tünetekre is fel kell figyelni.
Kivizsgálása a kórelőzményből, fizikális vizsgálatból, légzésfunkciós vizsgálatból, oxigénszint mérésből, mellkas röntgenből, szükség esetén EKG, kardiológiai vizsgálatból áll.
A betegséget meggyógyítani nem tudjuk, de a légzésfunkció romlásának fékezésével, a betegség tüneteinek csökkentésével, a dohányzás elhagyásával az életminőség javítható. A terápiás paletta elég széles, különböző inhalációs spray-k, tabletták, légzőizom erősítő, köpetürítést segítő segédeszközök állnak rendelkezésre.
ASZTMA
Az asztma a légutak gyulladásos megbetegedése. Az asztmás beteg hörgőnyálkahártyája bizonyos ingerekre gyulladásba kerül, megduzzad, és váladékot termel, amihez a simaizmok összehúzódása is társul. Ezáltal a légutak szűkebbek lesznek, amit a beteg nehézlégzésként, mellkasi nyomásérzésként, sípoló légzésként és/vagy köhögésként élhet meg. Az is előfordul, hogy a köhögés az egyetlen tünet.
A betegek egy része örökli a betegségre való hajlamot. Másoknál ez az örökletes vonás nem fedezhető fel. A levegőszennyezettség, dohányzás, párolgó vegyi anyagok belégzése a hajlamnak betegséggé való válásában szerepet játszhat.
Allergiás asztma: bizonyos allergének, például virágporok, háziporatka, állati szőrök, penészgomba belégzése kiváltja a jellegzetes tüneteket.
Az asztma mai tudásunk szerint nem gyógyítható betegség, azonban a ma már mindenki számára hozzáférhető gyógyszerek segítségével a legtöbb asztmás tünetmentes lehet, sportolhat, életminőségét nem befolyásolja a betegség.
Az asztma kezelésére használt gyógyszereket különböző belégző eszközökkel kell bejuttatni a légutakba, emellett kiegészítő gyógyszereket is javasolhat az orvos.
Melyek azok a tünetek, amikor fel kell keresni szakorvost:
– ha panaszai vannak, több mint hetente 2x rohamoldó gyógyszer használatára szorul.
– ha a meglevő tünetek súlyosbodnak, pl. köhög, éjszaka is felébred fulladásra, köhögésre.
– ha a szokásos fizikai aktivitást a fulladás miatt nem tudja elvégezni, pl. nem tud felmenni az emeletre és ez eddig nem volt probléma.
Mi válthatja ki az asztmás rohamot?
Allergia, légúti fertőzés- általában vírus okozta megfázás, fizikai terhelés-futás, lépcsőn járás, érzelmi felindulás, dohányfüst, időjárás-hideg levegő belégzése, fronthatás, gyógyszerek-aszpirin, stb.
Hogyan állapítja meg az orvos az asztmát?
Tünetek alapján, légzésfunkciós vizsgálatokkal, allergológiai vizsgálattal, kiegészítő vizsgálattal.
Az asztmára utaló tüneteket produkálhat a reflux is, ezért álasztmának is nevezik. Amennyiben – különösen lefekvés után, vagy éjjel – rohamszerű köhögés lép fel, vagy hosszú ideje tartó köhécselgetés van jelen, lehet, hogy reflux betegséggel állunk szemben, annak ellenére, hogy gyomorégést nem érzünk.
SZÉNANÁTHA
Akkor alakul ki, ha a szervezet ellenanyagokat állít elő különböző természetes anyagok ellen, mint virágpor, háziporatka, macskaszőr, kutyaszőr, vagy penészgomba. Ennek a reakciónak eredményeként az orrjáratok, és a szem gyulladásba kerül. Orrfolyás, tüsszögés vagy eldugult orr, orrviszketés, néha arcüregi fájdalom, szemviszketés, szemduzzanat, pirosság, könnyezés képezik a tüneteket. A panaszok alvási nehézséget okoznak, negatívan befolyásolják hangulatukat, napi-, munkahelyi, –és iskolai teljesítményüket. A szénanátha együtt járhat asztmával is. De a „náthának” számos oka lehet, ilyen pl. a fertőzés, a gyógyszerek által kiváltott allergiás reakció, por okozta irritáció. A környezetszennyezés következtében a pollenek, a koromszemcsék és más anyagok hordozójává válik, mivel azok rárakódnak a felületére. A légutakba bejutva így agresszívabb allergénné válnak.
A legtöbb kellemetlenséget, túlérzékenységi reakciót hazánk területén a parlagfű, a fekete üröm és a mogyoró váltja ki. A parlagfű például nagyon könnyen tud szaporodni azokon a helyeken, ahol útépítésekkel, építkezésekkel megbolygatták a természetet.
A szénanáthát két csoportra bonthatjuk:
- szezonális, amikor a tavaszi és nyári időszakra tehető az allergia kialakulása a fák, fűfélék, virágok, gyomok levegőbe kerülése miatt.
- egész évben fennálló, amelyet állati szőrök, háziporatka, penészgomba okozhatja.
Éppen ezért, az alábbiakban ismertetünk néhány allergént:
Háziporatka
Szabad szemmel nem látható kis élőlények. Nem maga az atka, hanem ürüléke allergizál. Az ürülék kiszárad, szétporlik és a levegőbe kerül. Meleget, nedvességet kedvelik. Ágyunk ideális környezetet teremt számára. Az atkák a lehámlott bőrrel táplálkoznak, az izzadtságunk adja a folyadékot, és a lélegzetünk pedig a meleget. Megtalálhatók a szőnyegekben, plüss játékokban és kárpitos ülőgarnitúrában is.
Háziállatok
Az állati szőr a második leggyakoribb beltéri allergén. A macskaszőr az egyik legagresszívabb allergiát okozó anyag, sokszor a macska eltávolítása után hosszú idővel is kimutatható a lakás levegőjében.
A macskán kívül több állat szőre és testnedve is tartalmaz allergéneket: a tengerimalac, patkány, egér, aranyhörcsög, ló, tehén, nyúl vagy a kutya szőre, nyála is veszélyforrás lehet az allergiások számára
Toll
Problémát okozhatnak az allergiásoknak az olyan takarók, dunnák, párnák, amelyek baromfi /liba/ tollal vannak megtöltve. Mivel a toll nehezen tisztítható, kedvenc búvóhelye és egyben tápláléka a háziporatkáknak. Azt is tudjuk róla, hogy allergizálhat, éppen ezért az allergiás betegek környezetéből el kell távolítani az ilyen ágyneműket, és tanácsos azokat műszál, vagy hypoallergén takarókra, párnákra cserélni.
Penészgomba
Megkülönböztetünk talajlakó és beltéri gombákat, azok spórái jelentenek veszélyt az allergiások számára. Az előbbiek augusztusban a gabonaföldek környékén, valamint ősszel a gyümölcsösök, erdők területén bocsátják ki a legnagyobb számban spóráikat. Megtalálhatóak a gyümölcsökön, a lenyírt főkupacokban, lehullott leveleken, nedves szénában. Téli időszakban az egyenetlen fűtés miatt kialakuló páralecsapódások révén nedvessé váló helyiségekben, fürdőszobákban, pincékben, padlásokon kiváló élőhelyre találnak a beltéri gombák. Ha a falak nem penészesek, akkor is vannak a lakásokban beltéri gombaspórák, mivel a cserepes növények földje, a nem szellőztetett ágyneműk, textilek, tapéta mögött, hűtőszekrény ajtaján lévő gumicsíkban, sőt a mosogató szélén is megbújhatnak.
Ételek
Az élelmiszerek önmagukban is válthatnak ki allergiás reakciókat, a bennük lévő fehérjék vagy más összetevők révén. Másrészt egyre gyakoribb a keresztallergia jelensége is. Ilyenkor a virágpor-allergiához valamilyen étellel, bizonyos gyümölcsökkel, zöldséggel szembeni allergia is társul hasonló szerkezetük miatt. Ilyen például a görögdinnye, ami a parlagfű allergiákban szenvedőknél fokozhatja az allergiás tüneteket.