A XX. század közepéig a fogszabályozási (orthodontia) kezelések lehetőségei korlátozottak voltak, és többnyire csak súlyos harapási rendellenességek vagy jelentős fogállás-eltérések esetén került rájuk sor.

A rozsdamentes acél megjelenéséig (1953) fém fogszabályozókat használtak, amelyek fémhuzalokkal összekötött fémkonzolokból (brekett) álltak. A fogak köré a készülék rögzítésére szolgáló fémgyűrűket tekertek, és a fogszabályozó orvosok a készüléket úgy állították be, hogy a fémhuzalokat bizonyos időközönként kézzel meghúzták, és hajlították. Ezután fém helyett, gumival rögzítették a breketteket és a fémszálat, később az önzáró (önligírozó) megoldások megszületésével felhagytak a gumigyűrűk alkalmazásával.

A ma is használatban lévő breketteket csak a megfelelő ragasztóanyag felfedezése után, az 1970-es években kezdték el alkalmazni. A kerámia, porcelán vagy kompozit anyagokból készült (fogszínű vagy átlátszó) fogszabályozókat a fém készülékek esztétikus alternatívájaként vezették be, így a kezelések lényegesen kevesebb fájdalommal és a szájban történő, nem kívánt károsodással jártak együtt, illetve a kezelési idő is jelentősen rövidebb lett.

A modern fogszabályozás – esztétikus, kényelmes és hatékony

1997-ben született meg a Clean Aligner láthatatlan fogszabályozó rendszer, amely 3D modelles szimuláció alapján tervezett, előre legyártott, egyszerűen kivehető speciális műanyag alignerek (fogszabályozó sínek) használatán alapszik. A kezelés során a páciensek kéthetente új, személyre szabott, egyedileg legyártott fogszabályzó sínt kapnak.

Ma már az orthodontikus kezelések rendkívül széles körű lehetőségekkel rendelkeznek. A modern fogszabályozás kényelmes és hatékony, esztétikusabb és rövidebb kezelési időt igénylő lehetőségekkel rendelkezik, és nagyobb hangsúlyt fektet a korai beavatkozásra (gyerekkor).

A digitális technológiák (például intraorális szkennerek) segítségével a fogakról 3D-s modellt készítenek,  ami maximális pontosságot és testre szabhatóságot tesz lehetővé. Ezek a digitális modellek a kezelés tervezéséhez és szimulálásához, továbbá a fogszabályozó készülékek gyártásához is felhasználhatóak.

Gyakran a multidiszciplináris megközelítés érvényesül, ami az optimális kezelési eredmények elérése érdekében más fogászati és orvosi szakterületekkel (ortognatikus sebészet, parodontológiai terápia, helyreállító fogászat) való együttműködést is magában foglal.

Magánklinikánkon hagyományos és láthatatlan fogszabályozásra is lehetőség van, várjuk szeretettel, jelentkezzen be hozzánk konzultációra!