Nem is hinnénk, hogy manapság mennyire szerencsések vagyunk. Ösztönösen rettegünk a fogorvostól és magától a foghúzástól is, pedig egy magánklinikán, higiénikus körülmények között, korszerű eszközökkel és érzéstelentővel végzett foghúzás közel sem olyan rossz, mint mondjuk 120-150 évvel ezelőtt egy ugyanilyen beavatkozás.
Akkortájt még sem steril körülmények, sem modern eszközök, sem magasan képzett fogorvosok nem voltak, ráadásul a tulajdonképpeni érzéstelenítő használata is jócskán váratott magára. Pedig lyukas, romló fogak már akkor is voltak, és sokáig a fogfájás egyetlen gyógymódját a hosszú és fájdalmas fogeltávolítás jelentette.

Foghúzás kővel, szegekkel, aranypánttal

Elképesztő, de az első fogtömésekre utaló jeleket 13-14 ezer évre visszamenőleg találták a régészek. A szóban forgó kutatásokból az is kiderült, hogy már a jégkorszakban is létezett foghúzás, vagy inkább a fog fájós részének kővel történő eltávolítása. A tátongó lyukat, ami a fájdalom egyik forrását jelentette, kátránnyal tömték be. Majd az ókorban élt egy olyan tévhit, hogy fogfájás a fogban rejtőző férgek miatt van, így ezeket különböző nagyságú szegekkel és békanyállal próbálták eltávolítani.
Komolyabb fogászati beavatkozásokat elsők között az etruszkok végeztek, akik rossz vagy fájós fogaikat aranypánttal vagy huzallal távolították el. A középkorban a foghúzást nem fogászok, nem is szájsebészek, hanem egyszerű vásári borbélyok végezték. Steril, jó felszereltségű rendelők helyett a vásári forgatagban felállított pódiumokon történt egy-egy ilyen – mai szemmel nagyon ijesztő – beavatkozás. A nem higiénikus körülmények közötti foghúzás sok esetben ember életet is követelt, de nem volt más út: vagy ez vagy a fogfájós mindennapok.

 

És az érzéstelenítő is csak jóval később jött…

A modern fogászat atyjának azt a Pierre Fauchard-t tartják, aki XIV. Lajos uralkodása idején látta meg a napvilágot, és aki már volt annyira kíváncsi és bátor, hogy nem csak korai fogtöméssel, de még kezdetleges gyökérkezeléssel is kísérletezett. Bár a 18. század végén már valamennyire hozzáértőbb fogorvosféleségek is dolgoztak, valódi orvosi végzettséget csak bő egy évszázaddal később szerezhettek az első fogorvosok.
Ahhoz képest, hogy milyen régóta húzatják ki az emberek a fájós fogaikat, érzéstelenítőt csak jóval később kezdek használni. Ugyan Horace Wells 1844-ben rájött, hogy a nevetőgáznak érzéstelenítő hatása is van, a fogorvosok csak évtizedekkel később nyúltak az első érzéstelenítők után. És, hogy addig mi volt? Fájdalom és sok esetben több órásra, fél naposra húzódott foghúzások, mivel a pokoli fájdalom olyan elviselhetetlen volt a páciensek számára, hogy hosszabb szüneteket kellett tartaniuk az olykor botcsinálta fogorvosoknak.