Ismert, hogy a fejlett világban a halálozási statisztikát a szív-és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek vezetik. A várható élettartam növekedésével egyre gyakrabban számítani lehet a két betegség együttes előfordulására ugyanazon betegben. Mindezekből következik, hogy a betegeket sokszor párhuzamosan szükséges kezelni a fenti betegségekkel.
Az onkológia tudománya, az onkoterápia ugrásszerű fejlődést mutatott az elmúlt
évtizedekben. A bevezetett újabb és újabb terápiák (kemoterápia, immunterápia,
radioterápia) hatására a betegek túlélése, életminősége lényegesen javult. Ugyanakkor az is
nyilvánvalóvá vált, hogy ezen kezelések némelyike káros hatást fejthet ki a szív-és
érrendszerre. Ezen kedvezőtlen mellékhatások eredményét „daganatellenes terápiával
összefüggő kardiális diszfunkciónak” ( CTRCD) nevezzük.
Ez utóbbiak az enyhe, csak laboratóriumi vizsgálattal kimutatható eltérésektől kezdve
egészen az életveszélyes állapotot jelentő keringési zavarokig sokfélék lehetnek.
Szívelégtelenség, szívizomgyulladás, ritmus-és ingervezetési zavarok, szívbillentyű
betegségek, koszorúér betegség alakulhat ki olyan betegekben is, akiknél előzőleg nem
volt ismert szívbetegség.
Az onkokardiológia a szívgyógyászat egy viszonylag fiatal határterületi ága, mely
tanulmányozza a fentiekben részletezett összefüggéseket. Tevékenysége az alábbiakban
foglalható össze:
-a daganatellenes terápia megkezdése előtt a páciensek rizikójának felmérése a CTRCD
várható megjelenése tekintetében, az alap kardiológiai (anamnézis felvétel, fizikális status,
EKG, speciális szív UH) és labor vizsgálatok elvégzése,
-a daganatellenes kezelés közben a páciens rendszeres ellenőrzése a szövődmények
időben történő felismerésére,
-a daganatellenes terápiákat követő, szükség szerint akár hosszabbtávú betegellenőrzés.