A bőrgyógyászok már jó ideje hangoztatják, hogy az anyajegyekre érdemes odafigyelni, és rendszeres időközönként szakorvosi vizsgálat keretében ellenőriztetni őket. A rosszindulatú festékes bőrrák (melanoma) diagnosztikájában is kulcsszerepe van az anyajegy szűrésnek, amely kezdeti stádiumban laikus szemmel nem felismerhető.
Tévhitek és a mögöttük rejlő valóság
Bár az orvosi kampány a szűrések növekvő gyakoriságában tükröződő eredményt hozott, még mindig sok tévhit kering a köztudatban az anyajegyekkel és a festékes bőrrákkal kapcsolatban. Ezek közül oszlatunk el most néhányat.
A sérült anyajegyek elrákosodnak, és az anyajegy szabályossága biztos jele annak, hogy nem alakult át rosszindulatú bőrrákká.
Mindkét feltételezés téves. Bőrünk életünk során sokféle mechanikai sérülésnek van kitéve, így az anyajegyekkel is előfordulhat, hogy az ékszerekkel, ruhákkal való érintkezés során, vagy a vakargatás következtében megsebesülnek. Valamiért nagyon mélyen beragadt a köztudatba, hogy ez közvetlen kapcsolatban állhat az életveszéllyel, és azonnali egészségügyi ellátást igényel, de valójában az anyajegyek legtöbbször más bőrterületekhez hasonlóan begyógyulnak. Ha huzamosabb ideig nem észlelhető a gyógyulási folyamat, akkor érdemes szakorvos segítségét igényelni.
Ennek ellentétpárja az a hiedelem, miszerint a normális, vagyis panaszt nem okozó anyajegyek nem lehetnek rákosak. Bár a veszélyes anyajegyek kiszűréséhez az önvizsgálat során útmutatóul szolgál az ABCD-szabály, amely a festékes anyajegyek bizonyos szabálytalanságaira (aszimmetria, a határok, a szín és az átmérő változásai) világít rá, ez nem jelenti azt, hogy a változatlan, látszólag szabályos anyajegyek ne jelenthetnének gondot.
A festékes bőrrák egyik legagresszívabb típusa (nodularis melanoma) például egyből a bőr mélyebb rétegeit célozza meg, és hosszú ideig egyáltalán nem okoz a bőrfelszínen látható elváltozásokat. Ezért is kiemelten fontos, hogy rendszeresen jelentkezzünk szűrésre, hiszen a látható tünetek megjelenésekor már jelentősen romlanak az életkilátásaink.
A szőrszálat tartalmazó anyajegy nem jelenthet veszélyt.
Sokan gondolják, hogy a szőrszál biztos jele annak, hogy az adott anyajegy nem rákos. Ez azonban nem igaz, hiszen a festékes bőrrák kezdeti szakaszában a szőrszál nem tűnik el, csak előrehaladott állapotban, amikor a daganatos sejtek elpusztítják a szőrszálat termelő szőrtüszőt.
A barnulás megvéd a bőrráktól.
Félrevezető az a nézet is, hogy lebarnult bőr nem rákosodhat. A barnulás a napfénykárosodás jelenségének tudható be, amely során a bőrünk korrigálni próbálja az UV-sugárzás által okozott sérüléseket. A folyamat közben viszont olyan visszafordíthatatlan, sejtszintű elváltozások jöhetnek létre, amelyek később bőrrák kialakulásához vezetnek.
A szolárium kevésbé káros, mint a természetes napfény.
A szolárium abban tér el a természetes napsugárzástól, hogy az UV-B sugarak helyett UV-A sugarakat bocsát a testünkre. Régebb csak a közvetlen DNS-roncsoló hatású UV-B sugarakat ítélték veszélyesnek, ezért terjedt el az a nézet, hogy a szoláriumozás nem rejt egészségügyi kockázatot. A szoláriumhasználat során valóban nem jelentkezik napégés, ami a bőr természetes védelmi reakciója, de ez nem jelenti azt, hogy nem veszélyes. Az UV-A sugaraktól a káros szabad gyökök képződésén keresztül vezet az út a bőrrákig, ezért jobban teszünk, ha tartózkodunk a felelőtlen szoláriumozástól.
A tévhitek eloszlatása után pedig a legfontosabb tanács, hogy vigyázzunk anyajegyeinkre. Az önvizsgálat szükséges, de nem elégséges feltétele az öngondoskodásnak, hiszen saját magunk monitorozása során nehéz észrevenni az egészen apró elváltozásokat.
Járjon el félévente vagy évente szűrésre, ahol a fényképek alapján komparatív vizsgálatra és utánkövetésre nyílik lehetőség! Kérjen időpontot magánklinikánk szakorvosaihoz anyajegy szűrésre!
