A szívről mindnyájan tudjuk, hogy a testünk motorja. Folyamatos működésben van, feladata pedig a vér egyenletes áramoltatása. Keringési rendszerünk központi szerveként ütemesen pumpálja az érrendszerben a vörös színű folyékony szövetet, ami többek között oxigént, szén-dioxidot, különböző tápanyagokat és vizet szállít.

Azt is tudjuk e létfontosságú szervünkről, hogy üregekből – pitvarokból és kamrákból – áll, vannak billentyűi, és a mellkasunk bal oldalán helyezkedik el.

Ám a szívünk tele van érdekességekkel – ezekből szemezgetünk blogcikkünkben.

• Az erőteljes és gyors összehúzódásra képes szívizomszövetből álló szív tényleg folyamatosan dolgozik, percenként átlagosan 72-t dobban – ez, vagyis a percenkénti dobbanások száma jelenti a pulzust, ami a periférián, például a nyakon vagy a csuklón futó artérián tapintható ki. A percenkénti átlagos 72 összehúzódásból gyorsan kiszámítható, hogy egy átlagéletkorú ember esetében a szív összesen 2 és fél milliárdszor dobban az élete során.

 

• A szív tömege arányos a testtömeggel, ennek megfelelően a nők szíve 250-300 gramm, a férfiaké pedig 300-350 gramm átlagosan, nagysága pedig nagyon egyszerű megközelítésben körülbelül ökölnyi. Ám bizonyos betegségek – például a magas vérnyomás vagy a szívkoszorúér-meszesedés – olyan erőteljes munkára kényszerítik a szívet, hogy az megnagyobbodik. A szívmegnagyobbodás szélsőséges példája a cor bovinum, vagyis a marha- vagy ökörszív, amikor a szerv akár az 1 kg tömeget is elérheti.

 

• A szívizomsejtek kapcsolatfüggők. Persze ez nem egy trauma pszichés következménye, pusztán arról van szó, hogy a szívizom sejtjei egyenként nézve is arra törekednek, hogy a többivel összekapcsolódva ritmikusan mozogjanak, lehetővé téve a szívverést (persze az összehúzódás folyamata ennél jóval bonyolultabb, például sejten kívüli kalciumion is nélkülözhetetlen hozzá). Ezt a jelenséget réskapcsolatnak vagy kommunikációs sejtkapcsoló struktúrának hívják, és a szív mellett az idegekben és a retinában is jellemző.

 

• A szívben rendkívül ritkán alakulnak ki daganatos megbetegedések. Ennek az az oka, hogy a szívizomsejtek osztódó képessége az ember korai életszakaszában megszűnik, azaz stabilizálódik a számuk. Igaz, ennek a regenerációs képesség látja kárát.

 

A kardiovaszkuláris, azaz szív- és érrendszeri megbetegedések világszerte rendkívül gyakoriak a lakosság körében, és sajnos a vezető halálokok közé tartoznak.

A szív egészségéért nagyon sokat tehetünk a helyes életmóddal – megfelelő mennyiségű mozgás, az egészséges étrend, stressz kerülése –, és érintettség esetén mindenképp szükséges kapcsolatot tartani egy megbízható kardiológia tapasztalt szakembereivel.