A szívultrahang-vizsgálat magas frekvenciás hanghullámok segítségével alkot képet a szívről, amelyen láthatóvá válnak a szív kamráinak pontos méretei, falainak állapota, az esetleges elváltozások, illetve mérhető a szívbe áramló vér mennyisége, a szívbillentyűk működése, a szíven belüli nyomásviszonyok és az is, hogy milyen az izomzat merevségének mértéke.

Segítségével számos betegséget, a bakteriális fertőzések szíven belüli és a veleszületett szívhibák jelenlétét is ki lehet szűrni. A vizsgálat azt is meg tudja mutatni, hogy a szívfal minden része megfelelő módon járul-e hozzá a szív mozgásához, hol találhatóak gyengén mozgó (károsodott) sejtek vagy alacsony oxigénellátású helyek, illetve, hogy a szívbillentyűk eléggé kinyílnak-e, biztosítják-e a megfelelő áteresztést, és helyesen záródnak-e a vér visszaáramlásának megakadályozásához.

Hogyan zajlik a vizsgálat, és mikor van rá szükség?

A szívultrahang-vizsgálat leggyakoribb formája, amikor a mellkas deréktól felfelé való szabaddá tétele után a kardiológus szakorvos ultrahang géllel keni be a vizsgálandó bőrfelületet, ezután a vizsgálófejet a mellkason mozgatja, melynek segítségével megjelenik a szív képe a monitoron. A vizsgálat körülbelül 10-15 percig tart, fájdalmatlan, nem igényel semmilyen előkészületet, és minden páciensnél alkalmazható, melynek végén az orvos elkészíti a leletet.

A szív egyes részei a mellkasfalon keresztül nem mindig (jól) láthatóak, ezért ilyenkor a nyelőcsövön keresztül, többnyire bódításban, torokérzéstelenítéssel végzett szívultrahangra van szükség.

Bizonyos problémák pedig csak akkor állapíthatóak meg pontosan, ha a szervezetet (szívet) terhelés éri, ebben az esetben az orvos valamilyen testmozgás közben végzi el az ún. terheléses (stressz) szívultrahang-vizsgálatot.

A Doppler-vizsgálat célja a szívben átfolyó vér és a szívben levő verőerek zavarainak kimutatása, amire a hagyományos szívultrahang nem alkalmas.

A szívultrahang-vizsgálatra elsősorban szív- és érrendszeri betegségek gyanúja esetén van szükség, kiemelten ajánlott, ha a családi kórtörténetben korábban szerepeltek, illetve olyan tünetek esetén, mint az erős, szabálytalan szívdobogás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés vagy csökkent terhelhetőség.

Végül szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a rendszeres szűrővizsgálattal és az esetleges korai felismeréssel a kezelés hatékonysága nagy mértékben növelhető, és számos szövődmény vagy betegség kialakulása is megelőzhető.