A kardió edzés a kardiovaszkuláris mozgásforma hétköznapi elnevezése, és ez utóbbi már egyértelműsíti, hogy tréning közben alapvetően a szív- és érrendszer, valamint az ezekhez elválaszthatatlanul kapcsoló a tüdő kerül nagyobb terhelés alá. A profi fitnesz világában mindenki tisztában van ennek az edzésformának a működésével, de a hobbiszinten mozgók inkább csak a magas pulzusszámhoz és a zsírégetéshez tudják kötni. Mivel az előnyök mellett minden edzéstípusnak vannak hátrányai – sőt akár veszélyei is –, érdemes alaposan megismerni a részleteket, ezért blogcikkünkben bemutatjuk, mi történik a testtel és különösen a szívvel a kardió edzés során.

 

Mit jelent pontosan a kardió edzés?

Futás, kerékpározás, ugrókötelezés – csak néhány hétköznapi mozgástípus, amelyek a kardió edzések közé tartoznak. Nagyon leegyszerűsítve a kardió edzés a következőképp definiálható: magas intenzitású mozgás, amelyik magas pulzusszámmal jár együtt. A zsírégetés és a szálkásítás hatékony eszközeként nagy népszerűségnek örvend, anyagcsere-serkentő hatása segít a fogyásban és az alakformálásban. De hogyan hat mindez a szívre, és mi történik ilyenkor az egyik legfontosabb szervünkkel?

Minél intenzívebb mozgást végzünk, annál gyorsabban ver a szívünk, hogy elláthassa alapvető feladatát, és elegendő mennyiségű oxigént juttasson a sejtekhez a vér folyamatos áramoltatásával – így a legfőbb kérdés az, hogy milyen következményei vannak az erőteljesebb szívverésnek. Mivel a szív alapvetően egy jókora izom, a rendszeresen zajló nagyobb igénybevétel óhatatlanul bizonyos elváltozásokhoz vezet, amit a köznyelv sportszívnek nevez. A sportszívre a következők jellemzők: megnő a tömege és a mérete, továbbá új hajszálerek alakulnak a megfelelő oxigénellátottság érdekében. A sportszív ebben az állapotában teljesen egészséges, ezek a folyamatok természetesen és arányosan mennek végbe az intenzívebb fizikai terhelés hatására.

 

Miért van szükség rendszeres vizsgálatra?

Ugyanakkor az élsportolók és a rendkívül intenzív mozgást végző hobbisportolók esetében szükség van a rendszeres kardiológiai vizsgálatra, hiszen ha a hajszálérképződés mértéke nem követi a szívizom-nagyobbodás ütemét, annak súlyos következményei lehetnek: a szív nem jut elegendő oxigénhez, az oxigénhiány pedig szívizomelhaláshoz vagy szívritmuszavar kialakulásához is vezethet.