A különböző érbetegségek sok esetben csak igen későn mutatnak tüneteket, így azok jelenléte korai stádiumban feltáratlan marad. Éppen ezért elengedhetetlen már a kisebb szimptómák megjelenése esetén is orvoshoz fordulni, segítve a diagnózis mihamarabbi felállítását. Lássuk, melyek a leggyakoribb érsebészeti beavatkozások!
Érbetegségek más-más érrendszeri szakaszon
Attól függően, hogy mely érrendszeri szakaszról van szó, más és más tünetekről, illetve erekkel kapcsolatos betegségekről beszélhetünk. Míg a komolyabb szív- és érrendszeri betegségek esetén nagy, kardiovaszkuláris műtétekre is sor kerülhet, gyakoribbak a más jellegű betegségek, melyek kezeléséhez kisebb mértékű beavatkozásra érdemes számítani.
Az érbetegségek között megkülönböztethetünk artériás és vénás eredetű megbetegedéseket is. Amennyiben artériás eredetű betegségről van szó, a legtöbbször a nyaki verőér vagy az alsó végtagi verőerek betegségéről, szűkületéről beszélünk. Amennyiben az artériákban szűkület mutatható ki, az erek kevesebb vér átáramlását engedik, ami kevesebb oxigén és tápanyag szállítását teszi lehetővé. Az érsebészeti műtétek ebben az esetben az erek kitágítását célozzák, minimalizálva a tüneteket.
Nyaki érszűkület
Mivel a nyaki artériák az agy oxigén- és tápanyagellátását biztosítják, azok működése kulcsfontosságú a szervezet számára. A verőérszűkület éppen ezért ebben az esetben olyan komoly tüneteket mutathat, mint például a fejfájás, a beszédzavar, a szédülés, a mozgászavar vagy éppen a levertség gyakori érzése.
Alsó végtagi érszűkület
A lábak vérellátásáért felelős alsó végtagi verőerek szűkülete a lábak működését nehezíti meg, így a betegség tünete erős lábfájdalom lehet. Az érsebészeti beavatkozás ebben az esetben is az erek átmérőjének növelése.
Vénás eredetű érbetegség: a visszérbetegség
A vénás eredetű megbetegedések az úgynevezett visszérbetegségek, amelyek a legtöbb esetben az alsó végtagokon alakulnak ki. Ez a betegség a lakosság húsz százalékát érinti, és bár sok ideig nem okoz fájdalmas panaszokat, a kezelés elmaradása esetén akár szövődmények, például mélyvénás trombózis kialakulását is eredményezheti. A legfőbb tünetek közé tartozik a láb nehézségének érzése, a lábak fáradékonysága vagy éppen zsibbadása. A visszeresség tünetei a kitágult vénák miatt visszaáramló vér miatt jelennek meg.
A visszérbetegség kezelése
Amennyiben korai stádiumú visszerességről van szó, úgynevezett konzervatív terápiát alkalmazhatunk, kompressziós fokozatú gumiharisnya viselésével, tornával és gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedésével. Az előrehaladott állapotban lévő visszeresség kezelésére a scleroterápia és a műtéti beavatkozást is hatékonynak bizonyulhat.
Scleroterápia: injekciós tűvel a vénába juttatott gyógyszer segítségével elzárják az adott seprűvénaszakaszokat. Amennyiben nagyobb vénákról van szó, úgy tűszúrással ürítik ki a megalvadt vért.
Műtéti kezelés: szövődmények kialakulásának kockázata esetén műtéti úton távolítják el a véna főtörzsét, illetve az oldalágakat.
Szeretne többet tudni érsebészeti kezeléseinkről? Jelentkezzen be rendelésünkre most!
