Magyarországon évente több mint ezer nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot, ám korai stádiumban felismerve a betegség eredményesen kezelhető. Mivel a méhnyakrákért döntő többségében a HPV-vírus felel, a nőgyógyászati szűrővizsgálat nemcsak citológiai mintavételből állhat, hanem szükség esetén HPV-vizsgálatot is magában foglalhat, segítve pontosabb képet adni a méhnyak egészségi állapotáról. Lássuk, mit érdemes tudni a szűrésről!
Mi is az a HPV-vírus?
A humán papillómavírus (azaz HPV) az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő vírus, melynek több mint 200 típusa közül 40 fertőzheti meg a nemi szervek nyálkahártyáját. A legtöbb HPV-fertőzés tünetmentesen, kezelés nélkül is megszűnik, azonban bizonyos magas kockázatú vírustípusok tartós jelenléte növelheti a méhnyakrák kialakulásának esélyét. Fontos kiemelni, hogy a HPV-fertőzés önmagában még nem jelent daganatos betegséget, de mivel a vírus jelenléte és a méhnyak sejtjeiben kialakuló elváltozások között akár több év is eltelhet, az eredményes kezeléshez elengedhetetlen már korai stádiumban felismerni a jelenlétüket. Bár az elérhető védőoltás igen hatásos, a rendszeres szűrővizsgálat oltás mellett is mindenképpen ajánlott.
A citológiai vizsgálat fontossága
A nőgyógyászati szűrés a citológiai vizsgálatra is kiterjed, melynek során a nőgyógyász a méhnyakról sejtmintát vesz, amelyet laboratóriumban mikroszkóp alatt elemeznek. A vizsgálat célja nem a HPV-vírus kimutatása, hanem annak megállapítása, hogy találhatók-e a méhnyak felszínén olyan kóros sejtek, amelyek gyulladásra, fertőzésre vagy rákmegelőző állapotra utalhatnak. Bár a legtöbb esetben negatív lelet születik, a módszerrel enyhe és súlyosabb sejtváltozások is megfigyelhetők lehetnek. Szükséges esetben az orvos további vizsgálatokat, így például HPV-tesztet vagy hüvelytükrözést egyaránt javasolhat.
Hogyan zajlik a méhnyakrákszűrés?
A méhnyakrákszűrés egy rutin nőgyógyászati vizsgálat része, amely általában csak néhány percet vesz igénybe. A vizsgálat során a nőgyógyász feltárja a hüvelyt, megtekinti a méhnyakat, majd egy speciális eszközzel mintát vesz annak felszínéről. A mintavétel legtöbbször csupán enyhe kellemetlenséggel jár, komoly fájdalmat nem okoz. Amennyiben HPV-vizsgálatra is szükség van, a labor ugyanebből vagy egy külön mintából végzi el a vírus kimutatását, így a két vizsgálat elvégzése a páciens számára nem jelent többletterhelést.
A szűrés ideális gyakorisága az életkortól, a korábbi leletektől, az alkalmazott vizsgálati módszertől és az egyéni kockázati tényezőktől is függ. Negatív eredmények esetén az orvos általában meghatározott időközönként javasolja az ismételt vizsgálatot, azonban ha előfordult már HPV-fertőzés, kóros citológiai eredmény vagy egyéb kockázati faktor állapítható meg, ennél gyakrabban is szükség lehet szűrésre.
Szeretne nyugodt körülmények között, várólisták nélkül nőgyógyászati szűrésre jelentkezni? Jelentkezzen be online!
