A hormonok az egész szervezetünk működését befolyásolják, éppen ezért endokrinológia szakrendelésünkre sokszor érkeznek a pácienseink elsőre talán általánosabbnak tűnő tünetekkel. Bár számos kiváltó oka lehet annak, ha valaki stresszes, szorong, gyakorta mégis bebizonyosodik, hogy ezek a tünetek nem feltétlenül a rossz mentális egészségi állapothoz vagy valamilyen traumához köthetőek, sokkal inkább valamilyen hormonzavarhoz. Ha a hormonok egyensúlya felborul, valamilyen szintje túlságosan is alacsony vagy magas lesz, ez olyannyira képes megzavarni a szervezet egész működését, hogy akár olyan általánosnak tűnő, de árulkodó jelekre is fokozott figyelmet kell fordítanunk, mint a krónikus stressz vagy a nagyfokú szorongás.

 

Kortizol, adrenalin – a stresszhormonok a barátaink?

Egy bizonyos fokig igen, hiszen ezek a hormonok – kicsi túlzással –, de a túlélésünkkért felelnek. Olyan helyzetekben, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, megnő a kortizol és az adrenalin mennyisége a szervezetünknek, ez pedig cselevésre, menekülésre, túlélésre késztet minket. Viszont, ha folyamatosan magas a stresszhormonok szintje, ha állandóan feszültségben éljük a mindennapjainkat, ha a stressz krónikussá válik, annak számos negatív egészségügyi következménye lehet. Tartós stressz esetén jelentősen megemelkedik a kortizol szint, ami miatt – egy idő után – a kortizolt termelő mellékvese kifárad, majd kortizolhiány alakul ki, ami pedig számos szív- és érrendszeri betegségért, daganatos megbetegedésekért, a depresszió kialakulásáért is felelős lehet.

 

A nemi hormonok és a stressz kapcsolata

Komoly hangulatingadozásokat okozhat, ha a két nemi hormon, az ösztrogén vagy a tesztoszteron szintje felborul, sőt, már akkor is, ha csak időszakosan ingadozik. Gondoljunk csak arra, hogy a nők is ingerlékenyebbek vagy éppen érzékenyebbek a hormonális változások időszakában: menstruáció előtt, a terhesség vagy éppen a menopauza időszakában. Mindezért sokszor az ösztrogénszint változása tehető felelőssé így, ha túlérzékenyek, stresszesek, idegesebbek vagyunk, azért sok esetben nem is a körülmények, sokkal inkább az ösztrogén lehet a felelős.

A pajzsmirigyhormonok is hatással lehetnek a szorongás kialakulására

Endokrinológiai szempontból ugyanakkor sok esetben a tartós szorongás, a krónikus idegesség hátterében pajzsmirigy-túlműködés is állhat. Mivel ilyenkor felgyorsul a szervezet anyagcseréje és az idegrendszer is aktívabbá válik, ezért a stressz is fokozódik. Ennek szöges ellentéte viszont a pajzsmirigy-alulműködés, aminek árulkodó jele lehet akár a levertség, az apátia és a depresszió is.

Ne hagyja, hogy megkeserítsék a mindennapjait a hormonproblémák, jöjjön el egy átfogó endokrinológiai kivizsgálásra!