A keringéssel összefüggő panaszok a hideg idő beköszöntével gyakran felerősödnek: a végtagok könnyebben lehűlnek, zsibbadás jelentkezhet, járáskor terhelésre fájdalom léphet fel, gyakoribbá válhat a lábikragörcs, és a kisebb sérülések is lassabban gyógyulhatnak. Ilyenkor sokszor nem „új” tünetek jelennek meg, hanem egy meglévő, háttérben zajló folyamat – például érszűkület – válik érezhetőbbé, mert a hideg tovább rontja a vérellátást.
Mi történik az erekkel hidegben?
Az érelmeszesedéssel összefüggő érszűkület gyakran lassan, évek alatt alakul ki, és kezdetben kevés panaszt okoz. Hideg hatására a szervezet természetes védekező mechanizmusként összehúzza a bőrben és a végtagokban futó ereket, hogy csökkentse a hőveszteséget. Ez az átmeneti érszűkület (vasoconstrictio) egészséges erek esetén többnyire jól kompenzálható, viszont ha az ér belső átmérője (az áramlási tér) már eleve csökkent – például érelmeszesedés miatt –, a hideg könnyen „túlszűkíti” a rendszert. Ilyenkor a beszűkült erek alkalmazkodóképessége korlátozott, romolhat a vérellátás, és a szövetek kevesebb oxigénhez, illetve tápanyaghoz jutnak.
Ennek következtében felerősödhetnek a keringési panaszok: terhelésre jelentkező lábfájdalom (járáskor fokozódó, pihenésre enyhülő fájdalom), a végtagok fokozott lehűlése, zsibbadás, bőrszínváltozás, súlyosabb esetben pedig elhúzódó sebgyógyulás, sebek vagy fekélyek is megjelenhetnek.
Milyen esetekben nagyobb az érszűkület kockázata?
Az érszűkület kialakulására és előrehaladására a következő kockázati tényezők hajlamosítanak:
- dohányzás (vagy korábbi dohányzás),
- cukorbetegség,
- magas vérnyomás vagy emelkedett koleszterinszint,
- mozgásszegény, ülő életmód és egészségtelen étrend,
- szív- és érrendszeri betegségek családi előfordulása,
- életkor (a kockázat az évek előrehaladtával nő,
- túlsúly, hasi elhízás (anyagcsere- és gyulladásos terhelésen keresztül),
- krónikus vesebetegség,
- krónikus gyulladásos betegségek (pl. rheumatoid arthritis, lupus, psoriasis),
- emelkedett vérzsírok tágabban (koleszterin, triglicerid, „anyagcsere-szindróma”)
- korábbi szív- és érrendszeri esemény. (pl. szívinfarktus, stroke, igazolt érelmeszesedés máshol)
Mit lehet tenni a tünetek enyhítése érdekében?
A hideg elleni védekezés kiemelten fontos: réteges öltözködés, meleg zokni, a végtagok védelme csökkentheti az erek összehúzódását. A rendszeres, mérsékelt mozgás – például séta – javítja a keringést, és segíti a kis erek alkalmazkodását. Fontos a dohányzás elhagyása, mert a nikotin tovább szűkíti az ereket. A megfelelő folyadékbevitel, az egészséges, zsírszegény étrend és az orvos által javasolt gyógyszeres kezelés szintén hozzájárulhat a panaszok enyhítéséhez.
Hogyan előzhető meg az érszűkület kialakulása és romlása?
A megelőzés alapja a kockázati tényezők tudatos csökkentése és a rendszeres ellenőrzés. Az érszűkület legtöbbször évek alatt, ezért különösen értékes, ha az erek állapotáról időben, panaszmentesen is képet kapunk. Az időben elvégzett érsebészeti vizsgálatok (pl. Doppler ultrahang )segítenek felmérni a keringés működését és az esetleges beszűkülések jelenlétét, még mielőtt komolyabb panaszok vagy szövődmények jelentkeznének.
Kiemelten fontos a dohányzás elhagyása, amelynek az érfalra gyakorolt hatása tartósan rontja a keringést, és gyorsíthatja az érelmeszesedés folyamatát. A rendszeres, fokozatosan felépített mozgás (pl. napi séta) javítja a keringést, támogatja az érfalak működését. A testsúly rendezése, a kiegyensúlyozott, zöldségekben és rostban gazdag étrend, valamint a megfelelő folyadékbevitel szintén hozzájárul az érrendszer hosszú távú védelméhez.
Érsebészeti magánrendelésünkön – empatikus hozzáállással – korszerű diagnosztikai módszerekkel szakorvosi vizsgálatot és visszérkezelést is biztosítunk kedves pácienseink számára – jelentkezzen be hozzánk online vagy telefonon (hétvégén is)!
