Mivel szűk orvosi értelemben nem ártalmas, sokan nem kezelik betegségként a fülzúgást, pedig a hosszú ideig tartó zajterhelés a páciens pszichés állapotára is negatívan hat. Nappal a koncentráció, éjszaka az elalvás jelent kihívást, a gyakran bekövetkező életminőség-romlásnak pedig további egészségügyi következményei lehetnek.

Mi a fülzúgás?

Lehet sípoló, csengő, zúgó, sziszegő vagy éppen kattogó hang, a fülzúgás rendkívül kellemetlen állapot. Intenzitása és időtartama is egyénenként változó lehet a hirtelen kialakuló és elmúló fülzúgástól a hetekig, hónapokig elhúzódó állapotig. Sokkal gyakrabban előforduló panasz, mint gondolnánk: minden második embert érint életében legalább egyszer.

A fülzúgás tulajdonképpen egy külső hangforrás nélkül jelentkező fantomzaj. A tudomány számára egyelőre vakfolt, hogy pontosan mi vezet a fülzúgáshoz, de hátterében fizikai és lelki okok is húzódhatnak. Fontos, hogy annak ellenére komolyan vegyük a fülzúgást, hogy a hagyományos orvostudományi módszerekkel sokszor nem diagnosztizálható, és ne bélyegezzük hallucinációnak vagy képzelődésnek.

A fülzúgás, bármennyire is szubjektív, valós jelenség, ami tényleges tortúrát jelent az elszenvedőnek. Ezen kívül az is biztos, hogy a fülzúgás tartósan ok nélkül biztosan nem jelentkezik. Mivel elsősorban nem betegségnek, hanem tünetnek tekintjük, fontos feltérképezni, mi állhat a háttérben, a diagnosztika viszont a legrátermettebb fül orr gégész számára is nehezített pálya.

Hol és miért alakulhat ki a fülzúgás?

Mivel a szubjektív fülzúgás kívülről nem mérhető, a diagnózis felállítása, a kiváltó okok meghatározása is nehézségekbe ütközik. A fülzúgás keletkezhet a fül különböző zónáiban, és a fülön kívül is, ahogy a kiváltó okok is változatosak lehetnek.

A belső fülben nagyothallás, hallásvesztés vagy akusztikus trauma vezethet fülzúgás kialakulásához. A tudósok ezt azzal magyarázzák, hogy a belső fül károsodása miatt bizonyos hangok már nem továbbítódnak az agy felé, a halláskimaradást pedig az agy úgy kompenzálja, hogy saját hangokat generál, gyakran hasonló jellegűeket, mint amiket a halláskárosult már képtelen felfogni.

A középfülben a fülzúgást előidézheti a dobhártya károsodása vagy gyulladás is.

Más esetekben akár hibás agyi működés is állhat a fülzúgás hátterében. Ilyenkor akkor sem szűnik meg az állapot, ha elvágják a hallóideget, és a közvetlen ok is nehezen ragadható meg: tumor, agyhártyagyulladás és lelki tényezők is okozhatják a bajt.

Bár ritkán fordul elő, létezik objektív fülzúgás is, amely esetében a fülzajokat speciális orvosi eszközökkel érzékelni lehet. A fülzúgás jelenségét ilyen esetekben a középfül zavara vagy a fül vérereinek anatómiai elváltozása is előidézheti.

A szédülés és a fülzúgás kapcsolata

A fülzúgás mellett gyakran jelenik meg kísérőtünetként a szédülés, ami megijesztheti a pácienseket. Van néhány betegség, amire ez a két tünet összefonódása jellemző, ezeket tekintjük át most.

A migrénes fejfájás az egyik legintenzívebb és legfájdalmasabb típusa a fejfájásnak. Ilyenkor a fejfájás mellett szédülés és halláscsökkenés, fülzúgás is jelentkezhet, ami tovább fokozza a rosszullétet. A migrénes vertigó roham lehet néhány perces, de elhúzódhat akár napokon keresztül is.

A Meniére-betegség kiváltó oka máig nem ismert. A betegeknél a belső fülben felgyülemlett fokozott mennyiségű folyadék fülzúgást, fülcsengést vagy időszakos hallásvesztést okoz, ami mellett hosszabb vagy rövidebb ideig tartó szédüléses rohamok jelennek meg.

Az egyensúlyunkért felelős idegen hallóideg-daganat is fejlődhet, ami szintén hallásromlást, fülzúgást és szédülést idéz elő. Annak ellenére, hogy a jóindulatú daganat nem jelent életveszélyt, célszerű minél előbb kivizsgálni, és megkezdeni a szakorvosi kezelést.

Mit tehetünk a fülzúgás ellen?

A fülzúgás gyógyulási esélyei egyénenként változóak lehetnek. Elképzelhető, hogy a hirtelen fellépő fülzaj pihenés hatására magától elmúlik, de az is előfordulhat, hogy a panasz 24 óra elteltével sem szűnik meg. Ilyen esetben rendkívül fontos, hogy minél előbb szakemberhez forduljunk, így megelőzhetjük a krónikus fülzúgás kialakulását.

Ha sikerül eljutni a probléma gyökeréhez, akár végérvényesen megszüntethető a panasz, de elsősorban a tünet enyhítésén, a páciens életminőségének helyreállításán van a hangsúly. Néha elég lehet a fülzsír eltávolítása, a hallószervre káros gyógyszerek elhagyása, az életmód megváltoztatása, máskor viszont komolyabb beavatkozásra van szükség.

Ön is kellemetlen fülzúgástól szenved? Ne bagatellizálja tüneteit – még mielőtt állandósulna a probléma, keresse fel fül-orr gégészeti rendelőnket!