Krónikus melléküreggyulladások
Az idült melléküreggyulladás gyakori betegség, mely minden életkorban előfordulhat. Gyulladásos folyamat, melyet általában klasszikus orrüregi gyulladás előz meg. A nátha jól ismert tünetei azonban 8 hét múlva is fennállnak. A melléküregek mellett az orrüregi nyálkahártya is gyulladt, ezért a betegséget krónikus rhinosinusitisnek hívjuk.
4 fő csoportot kell elkülöníteni a polypképződéssel járó, a polypképződéssel nem járó, az allergiás, és a gombás rhinosinusitist. Annak ellenére, hogy a legtöbb eset akut melléküreggyulladás eredménye, a betegség megjelenése eltér a heveny gyulladásétól. A krónikus melléküreggyulladás tünetei kevésbé hevesek, nem állandóak inkább visszatérőek. Jellegzetes tünetek a fejtető, homloktáji, szemkörüli fejfájás, orrdugulás, orrgarat felé távozó váladékcsorgás, bűzös, gennyes orrváladékozás, szaglászavar, rossz közérzet. Az akut melléküreggyulladás tüneteit mutató betegnél fennálló állandó és régóta tartó fájdalom daganat lehetőségére hívja fel a figyelmet.
4 pár melléküregünket (arcüreg, homloküreg, rostasejtek, iköböl) belülről nyáktermelő hártya borítja, mely közvetlenül a csonthoz rögzül. A nyálkahártya felszínén csillószőrök továbbítják természetes szájadékaik felé a nyákfilmet, ezt öntisztulási folyamatnak nevezzük. Amennyiben a melléküregek szájadéka lezárul, a váladék pang az üregben, a melléküregek szellőzése megszűnik, mely állapot táptalaja a bakteriális fertőzésnek. Az akut náthák legtöbbször virális eredetűek és 10 nap alatt gyógyulnak. Néhány százalékban másodlagos fertőzés történik, leginkább aerob baktériumokkal (streptococcus pneumoniae, streptococcus pyogenes, Moraxella catarralis, Haemophilus influenzae). Az akut gyulladásban általában egyféle kórokozó vesz rész. Ha a kezelés elmarad, vagy nem hatékony, esetleg egyéb hajlamosító tényezők is társulnak, az aerob kórokozók mellett anaerob baktériumok és gombák is megjelenetnek a melléküregben- kevert flóra.
A nyálkahártya gyulladása nem megfelelő kezelés mellett könnyen az alatta fekvő csontra terjedhet, a csonthártya, előrehaladott esetben a csontállomány gyulladását osteitist okozva. A leggyakrabban előforduló baktériumok, idült melléküreggyulladások kapcsán:
Staphylococcus aureus, H influenzae, M catarrhalis, S pneumoniae, Streptococcus intermedius, Pseudomonas aeruginosa, Nocardia species, Anaerobic bacteriumok: peptostreptococcus, Prevotella, Porphyromona, Bacteroides, Fusobacterium. Az orr és melléküregeinek nyálkahártya rendszere egységes, ezért az idült gyulladás ritkán izolált, gyakran érintett több melléküreg egyszerre.
Tünetek
Idült arcüreggyulladás: kifejezett arcfájdalom nincs, inkább egyoldali arcfélre lokalizált tompa teltségérzet jellemző. Szemkörüli fájdalom, mely következményes idegi fájdalom úgynevezett neuralgia. Az orr és arcüregi nyálkahártya jelentősen duzzadt, gyakori a polypképződés.
Idült homloküreggyulladás: enyhe tompa homloktáji fájdalom, szaglászavar, neuralgia.
Idült rostasejtgyulladások: homlok és szemkörüli, belsőszemzugi fájdalom, orrdugulás, váladékcsorgás a garat felé, polypképződés.
Idült iköbölgyulladás: fejtető, tarkótáji fejfájás. Gyakran más üregekkel együtt betegszik meg, ritka az izolált gyulladása.
Sluder-syndroma: heves tüsszögéssel járó nátha, szemüregben, orr mélyé,n szájpadon fellépő állandó égő fájdalom, a fül mögé, tarkóba sugárzik. Az ékcsonti öböl, rostasejtek vagy az arcüreg idült gyulladása esetén fordulhat elő.
Kiváltó okok és hajlamosító tényezők
– tartósan fennálló fertőzés – bakterium, gomba
– fogászati betegségek – góc, tömőanyag az arcüregben
– anatómiai akadály a szájadékok előtt – orrsövény ferdülés, orrpoly,
– allergia és egyéb immunológiai betegségek, (immunoglobulin A [IgA], IgG hiány, AIDS)
– reflux – gyomorsav túltengés és visszacsorgás
– csillószőrös hám működés zavarai (cisztás fibrózis, Kartagener syndroma,…)
– aspirin érzékenység,
– asthma
– dohányzás
– wegener granulomatosis
– hormonális állapotváltozások (pubertas, terhesség, fogamzásgátlók)
– jó és rosszindulatú daganatos megbetegedés az orrüregben, melléküregekben
Kivizsgálás:
Fül-orr-gégészeti vizsgálat az orrüreg, orrgarat áttekintése során a nyálkahártyát duzzadtnak, esetenként vérbőnek, máskor pl. allergia esetén livid-lilás színűnk látjuk. Orrgaratban váladékcsorgást, az orrüregben polypot, duzzadt megnagyobbodott orrkagylót, orrsövény ferdeséget tapasztalhatunk.
Orrüreg endoszkópia/fiberoscopia: merev egyenes, vagy hajlékony optikai műszerekkel az orrüreg és az orrgarat alaposan áttekinthető, a melléküregek nyílásait elzáró anomáliák felfedezhetők. Bevezetése előtt érzéstelenítő és lohasztószereket alkalmazunk az orrnyálkahártyán.
Orrváladék, üregi váladék tenyésztés: a diagnózishoz szükségtelen, a terápiára nem reagáló vagy fokozatosan súlyosbodó esetekben azonban hasznos diagnosztikus eszköz.
Allergia teszt javasolt allergia gyanuja esetén.
Fogászati vizsgálat
Képalkotó vizsgálatok: CT és MRI vizsgálat részletesen ábrázolják a melléküregek és a teljes orrüreg állapotát. Vizualizálható az üregekben lévő gyulladás, mechanikai szűkület, tumor melyek az endoszkóppal nem láthatóak. A felvételeken a melléküregi nyálkahártya duzzadt megvastagodott, súlyosabb esetben teljes üregi fedettség látszik. Gyakori a polypképződés.
Kezelés
Szanálni kell a fertőzést és annak a forrását, csökkenteni az orr és a melléküregek nyálkahártyájának öedemáját, elősegíteni az öntisztulási folyamatot, nyitva tartani a melléküregek szájadékit. Gyógyszeres kezelésre rezisztens esetekben műtétet alkalmazunk. A FESS műtét kapcsán a melléküregek közös bejáratát az úgynevezett infundibulumot átjárhatóvá kell tenni, a melléküregek szellőzésének helyreállítása céljából. A kezelés megkezdése előtt a hajlamosító tényezőket fel kell deríteni, szükség esetén immunológussal, belgyógyásszal, gyermekgyógyásszal konzultálva kell kialakítani a legoptimálisabb gyógykezelést.