Kopp-kopp, ki köhög? Talán egy baktérium, vagy vírus, vagy pollen antigén, netán a jó öreg gyomorsavgőz okozta nyálkahártya irritáció vagy egy krónikusan gyulladt száraz nyálkahártya? Sajnos ha kinyitjuk az ajtót (bele nézünk a Beteg torkába) akkor sem mindig egyértelmű. Még számos információra van szükségünk ahhoz, hogy tudjuk de legalább sejtsük mivel is állunk szemben. A mostani írás erről szól, milyen mankók vannak még a kezünkben.
Dr. Szentner Kinga vagyok, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, fej-nyaksebész, allergológus.
A bejegyzést kedvenc Darwin-i elméletemmel folytatnám, miszerint nem az marad tovább életben aki a legerősebb vagy leggyorsabb hanem az aki a legjobban tud alkalmazkodni, ezt a fertőző ágensek tökéletesen tudják, van mit tanulnunk tőlük.
A baktériumok, vírusok alkalmazkodása, változása, mutálódása rendkívül gyors, ugyan agyuk az éppenséggel nincs de mégis mindig egy lépéssel előttünk járnak. Mi csak rohanunk utánuk, magoljuk a folyamatosan változó rezisztenciákat és csodálkozva ámulunk, mindig megújuló módszereikkel hogyan törnek utat maguknak.
Nem kérdés, hogy a diagnózis milyen fontos, pl.: egy vírusos fertőzésre nem indíthatunk antibiotikumot, mert azzal leírtjuk a normál flórát így a vírus szabad utat kap és tovaterjed, tehát antibiotikummal árthatunk is a betegnek, nem beszélve arról mennyire károsítjuk a normál bélflórát és terheljük a májat, vesét (attól függően hol választódik ki).
Van az a mondás hogy “a Betegnek mindig igaza van” ezen egy kicsit csavarva “egy jó anamnézis már fél diagnózis”, ha megfelelően kérdezünk, a Beteg elmondja azokat az infókat amiből összerakjuk a képet, a státusszal összefésülve, már eléggé le tud szűkülni a kör, hogy ki-mi is ez a “betolakodó” kórokozó. Tehát a jó anamnézis az egyik mankónk, ezért szoktunk olyan sokat kíváncsiskodni, Beteg számára lényegtelen kérdéseket feltenni.
Gondolkodtam, hogy a vírus-baktérium összehasonlításával vagy külön bemutatásukkal szemléltessem működésüket, végül az utóbbi mellett döntöttem.
Az orvosok élete nem csak játék és mese, Halott már a gonoszról? A csúf kopasz vírusról?
Vírusokat életlenül sem bagatelizálnám, hiszen tudjuk mekkora világjárványokat okozott, akár személyes tapasztalatunk is lehetett a még mindig jelen levő koronavírussal. Bár a vírusok valóban nem a kedvenceim és ha megnézzük a szerkezetét, akkor még a “kopasz” is igaz rájuk, viszonylag kevés felületi antigénje van, így az immunrendszer számára nehezen felismerhetők.
Ha egy szóval szeretném őket jellemezni, akkor olyanok mint egy gépezet, senki és semmi nem érdeki, más sejtekkel nem kommunikál csak fut a program hogy osztódjon, terjeszkedjen.
Míg a baktériumok világa sokkal színesebb, ők kontaktban vannak egymással, a szervezet sejtjeivel – citokinek útján, szervezkednek, változatos stratégia alapján terjeszkednek, pl kötőszövet bontó enzimet termelnek, hogy kialakítsák maguknak az “autópályát”, vagy használják a vírusok által korábban kitaposott utat, jobban összetartanak. A vírust az ilyen közösségi szervezkedés nem érdekli.
A vírus önmagában életképtelen (maximum virionként vegetál, mint egy genetikai bank) valójában egy parazita, minden esetben szüksége van más élőlény sejtjeire, csak intracellulárisan tud aktív életet élni, genomját a sejtjeink DNS-ébe építi és gyakorlatilag a általa legyártat magából több milliót majd mikor már sokan vannak, a sejtmembránja felszakad és a kiszabaduló vírusok újabb sejteket fertőznek.
De hogy melyik sejtbe “mászik”, az receptor függő, és ez ad nekünk segítséget.
Pl.: az orrgarat sejtjeinek receptorához a rhinovírus tud kötődni, míg az influenza vírusok inkább a légcső nyálkahártya sejtjeinek receptorához. Ezért fontos, hogy mivel kezdődött a panasz: orrfolyással? vagy torokfájással? Vagy egyből légcső felöli köhögéssel? – ebből tudjuk, hogy nagyjából melyik vírus lehet.
Felső légúti nyálkahártyához kötődik: Rhinovírus, Adenovírus, Metapneumovírus(ez az alsó légúthoz is kötődik),
Légcső, bronchusok nyálkahártya sejtjeihez kötődik: Koronavírus, Influenza, Parainfluenza, RSV
Rhinovírus: egész évben jelentkezhet, általában orrdugulás orrfolyással (vizes jellegű, sűrű sárga is lehet) kezdődik, 40%-ban lehet torokfájdalom, izomfájdalom, száraz köhögés torok felől, gyermekeknél láz, 10-14 nap alatt tüneti terápiára gyógyul. Lehetséges szövődmények: fülkürthurut, serosus otitis, postinfekciós állapot: ugyan a vírus már nincs jelen de kialakul egy hetekig tartó száraz köhögés, valamint ha a baktériumok kiszimatolják hogy a vírus itt garázdálkodik, akkor megtörténik a felülfertőződés: kb a 7. napon elindul egy állapot romlás, leggyakoribb baktériumok: Streptococcus pneumonie, Haemiphilus influenzae, Moraxella catarrhalis, Streptococcus pyogenes, Staphylococcus aureus. Ekkor antibiotikum válhat indokolttá, leggyakrabban amoxicillin, makrolidet, cefiximet, cefuroximot indítunk a jelenleg ismert rezisztencia alapján.
Megyünk egy emelettel lejjebb.
Adenovírus: Ezzel a vírussal inkább nyáron találkozunk, garat-algatati nyálkahártyához kötődik ÉS a gasztrointesztinális traktus sejtjeihez, tehát lesz egy torokfájásunk és hasi panaszok. Ezt a betegséget már jobban megérezzük, indul a torokfájás majd jön a vizes orrfolyás, száraz torok- aztán légcső felöli köhögés, láz, conjuctivitis! , megnagyobbodott nyirokcsomók, szövődményként minimum mint a rhinovírusnál de akár még egy pneumóniába is belecsúszhatunk.
Szabály: kezdetben nincs gyógyszer, felülfertőződés esetén jöhet az antibiotikum (mondjuk nagyjából minden vírusnál ez a menet). Nem kell tőle annyira tartani, egy egészséges ember ezt is simán kiköhögi magából.
Coxackie: Inkább a gyerekeket betegíti, nyáron- kora ősszel terjed. Leginkább a csecsemők érintettek, a vírus képes átjutni a vér-agygáton valamint a máj, szívben is van receptora így kiterjed panaszokat, tüneteket okozhat, gyakori a bőrelváltozás is (ami segít a diagnosztikában) ez a kéz-láb-száj betegség. Felnőttekkel szemben már nem olyan erős, általában hordozzák és a kicsiknek átadják. Ha mégis van tünet: torokfájás, gyengeség, elesettség, herpangina, sebek hólyagok a szájüregben, lágyszájadon de a bőrön is jelentkezhet.
Jöhetnek a trachea felső szakaszát és az alsó légutakat érintő vírusok
Parainfluenzavírus: Ősztől tavaszik találkozunk vele, a felnőttek 90%-a már átesett ezen a fertőzésen. Szokás szerint a csecsemők, idősek és a tüdőbetegek vannak nagyobb kockázatnak kitéve.
Száraz légcső felöli köhögéssel indul, ami erőteljes és a kiszáradt nyálkahártya fájdalmassá válik, majd indul a láz, orrfolyás, nehézlégzés, vége fele megjelenik a hurut, váladékot köhögünk fel (ami akár zöld is lehet, vagy sűrű sárga ez még nem jelenti hogy felülfertőződött, ha kezd javulni a közérzetünk, nincs láz akkor nem kell antibiotikum) indul a tisztulási/gyógyulási szakasz, max egy kis hurutoldó, párásítás jól jöhet.
Influenza: ezt a vírust nagyjából már a reklámokból is ismerjük, fáj mindenünk. Télen jellemző hogy terjed, virulens tehát könnyen elkaphatjuk. Általában fejfájással kezdődik, testfájdalom (izom izületek csontok), láz, rossz közérzet, majd jönnek a tipikus náthás panaszok vizes huruttal. Hasonlít egy “megfázásra” de azért nem illik összekeverni a kettőt, nem is szoktuk, influenzánál komolyabb panaszok vannak. Szokás szerint, a rizikó faktorral élőknél számolnunk kell a szövődmények lehetőségével.
Gyógyszer nincs, védőoltás van.
A rendelőbe általában vagy akut panasszal jönnek a betegek az inkubációs idő után pár nappal vagy hetekkel később mikor megunják hogy “még mindig köhögök”.
-Első esetben meggyőződünk arról hogy semmi kétség ez jelenleg egy vírusos fertőzés, életmódbeli tanácsokkal ellátjuk.
-Második esetben a leggyakoribb opciók:
postinfekciós állapot: már rég nincs fertőzés, csak a nyálkahártya még nem tért magához (a vírusok reverzibilisen károsítják a nyáltermelő mirigyeket emiatt szárazság van, a cilliumok sem mozognak mert nincs a nyálkahártya felszínen szokásos nyákos filmréteg amiben vígan “lubickolnának”, és ha ez nem lenne elég, köhögés miatt gyakran a gyomorsavunk is feljön ami sokáig fent tarthatja a steril gyulladt állapotot.
Nem is vírus volt!, már kezdetektől atípusos fertőzés okozza a panaszt: pl Chlamydia, Mycoplasma- ekkor jöhet az antibiotikum.
A felső légúti bakteriális fertőzésnek, egy külön bejegyzést szentelek.
Irodalom:
Kép:
https://www.slideshare.net/slideshow/virology-94670696/94670696
Az Ezüstfény Magánklinika 2014 augusztusában indult. Büszkék vagyunk arra, hogy három és fél év alatt több mint 31000 páciens közel 49000 alkalommal fordult hozzánk egészségügyi problémájával és tisztelt meg minket bizalmával. Családi vállalkozásként mindig a magas színvonal megtartására törekszünk, ezért a páciensközpontú betegellátás mellett, folyamatos fejlesztésekkel és bővítésekkel garantáljuk orvosaink és betegeink számára a lehető legjobb körülményeket a gyógyításhoz és gyógyuláshoz egyaránt. Személyes jelenlétünkkel mindig igyekszünk figyelemmel kísérni pácienseink reakcióit, véleményeit és azt, hogy miben lehetnénk még jobbak. Talán ez az, ami megkülönbözteti magánrendelőnket a többitől. Köszönjük a rengeteg pozitív visszajelzést, ezek sok energiát adnak nekünk a mindennapokban! 2017 ben 24 000 betegellátást végeztünk melyek kapcsán 31 negativ észrevételt kaptunk vagyis a betegek 0,129 % élt kifogással. Sajnos egy kifogásolt eset is sok de mi minden nap azon dolgozunk, hogy betegeink elégedetten távozzanak tőlünk.
