Felső légúti bakteriális infekciók

ARISZTOTELÉSZ (I.E. 384-322): “Spontán generáció, ősnemzés: az élet egyszerűbb formái spontán, élet nélkül is kialakulhatnak”

Nos, Arisztotelész tévedett.

XVII. századig kellett várnunk mire az elmélete megdőlni látszott: 

• Anton Van Leeuwenhoek: „animacula iucumdissimo se moventia” -felfedezte a vidáman mozgó kis állatokat.
• Francesco Redi: a legyektől távol tartott hús nem kukacosodik.
• Lady Montagu: variolás hólyag bennéket alkalmazott oltásra 
• Edward Jenner: tehénhimlő vakcináció
• Semmelweis Ignác: klórmeszes kézmosás!
• Luis Pasteur: járványtan megalapítójaként tartják számon, hozzá köthető a rettegett veszettség elleni védőoltás, mikroorganizmusok hőkezeléssel való elpusztítása- pasztörizálás..

megdőlt a spontán generáció elmélet.

Ebben a bejegyzésben romantikus kapcsolatunkat szeretném bemutatni a baktériumokkal, ami tele van veszekedéssel és nehézségekkel, veszélyekkel,  viszont kétségtelen, hogy nélkülük nem tudnánk élni. 

Dr. Szentner Kinga vagyok, immunológus, fej- nyaksebész, allergológus, fül-orr-gégész.

Az elmúlt években minden immunológiai kongresszus a mikrobiom fontosságáról zeng.

A normál flóra (jó esetben) a szájüregtől kezdve végig jelen van a tápcsatornánkban és a bőrünkön is. Milliárdnyi baktérium van non-stop interakcióban az immunsejtjeinkkel melynek köszönhetően az immunsejtek folyamatosan edzésben vannak, és ha egy agresszívabb fertőzés kopogtatna, akkor felfegyverkezve azonnal támadást tudnak indítani. Ezt tudományosabban az immunológia jegyzetemmel tudnám szemléltetni:

De ez most nekünk nem fog kelleni.

Másik érdekesség ami kevésbé van a köztudatban a mikrobiom-bél-agy tengely, melynek lényege hogy a normál flóra (által termelt transzmitterek hozhatnak jókedvet de kóros törzsek jelenléte a bélfal autonóm idegrendszerére hatva gyakorolhatnak változást a központidegrendszerben) hatással vannak a hangulatunkra, összefüggést találtak a szorongás, depresszió sőt még az autizmus egyes formáival is, kapcsolatot írtak le a kóros mikrobiom és Sclerosis Multiplex kialakulásánál, valamint egyes autoimmun betegségek között mint az 1-es tipusú diabétesz, rheumatoid arthritis, eczéma, asthma, IBD, IBS, fatty liver. 

Summa summarum, Ha szépek és egészségesek akarunk lenni, akkor azt kezdjük a bélflóránál. 

Lényegre térve, lássuk melyek azok a baktériumok, amikkel felső légúti fertőzés során számolnunk kell. 

Bakteriális fertőzés miatt kialakult fül-orr-gégészeti kórképek: 

• középfül gyulladás
• orr-melléküreg gyulladás
• mandula és garat (torok) gyulladás, algarat és gége gyulladás, 
• alsó légúti fertőzés (légcső, hörgőrendszer)

KÖZÉPFÜL, DOBÜREG

1.a.   akut gennyes középfül gyulladás

ezt látjuk, mikor a hallójáratba nézünk:

Ma már nem jellemző a paracentézis (fülfelszúrás), többek közt az is lenne az előnye, hogy mintát vegyünk, kitenyésszük milyen kórokozó van a dobüregben. Ez az eljárás már megy ki a “divatból”, gyakorlatból (pedig sokszor még mindig indokolt, hogy elkerüljük a súlyosabb szövődményeket), így a panaszok, klinikum alapján kell rájönnünk milyen kórokozó van a dobüregbe, hogy megfelelő antibiotikumot tudjunk indítani.

A baktérium általában az orrgaratból a fülkürtön keresztül jut a dobüregbe, tehát mielőtt kialakul a középfül gyulladás, azt felső légúti panasz szokta megelőzni és annak lefolyásából tudunk következtetni. 

• Pneumococcus (Streptococcus pneumoniae)-ra kell gondolnunk ha betegség lefolyása rapid és hevesek a tünetek, intenzív fájdalom, magas láz jelentkezik valamint gyakori hogy spontán perforál a dobhártya (17%) folyik a Beteg füle, laborban emelkedik a fehérvérsejt szám. (A baktérium ellen van védőoltás. )
• Haemophilus influenzae, gyakoribb, jámborabb lefolyás jellemző, a fájdalom mérsékeltebb, láz sincs mindig, jobb a beteg közérzete, gyakori a conjuctivitis, nem szokott dobhártya perforáció kialakulni. 
• Moraxella catarrhalis: Egy Journal cikkben olvastam – ami nekem meglepő volt – hogy egy gennyes középfül gyulladásnál 38%-ban egynél több baktérium a felelős és leggyakrabban ez a Moraxella szokott jelen lenni fő- vagy mellékszereplőként. Itt a legalacsonyabb a kockázat a dobhártya perforációnak és szövődmény (mastoiditis) kialakulásának, 

1.b. Krónikus gennyes középfül gyulladás:  Vannak elhúzódó esetek is, mikor már műtéti terápia válhat indokolttá, ekkor is szükség van antibiotikumra a gyorsabb gyógyulás és a kiújulás elkerülése céljából, ilyen esetekben a leggyakoribb baktériumok: -Staphylococcus aureus,

• Pseudomonas aeruginosa,
• Klebsiella, 

Sajnos már mindegyik elvesztette érzékenységét penicillin, amoxicillinekkel szemben. 

A nyálkahártya gyulladást kezdetben leggyakrabban vírus okozza ezt követően alakult ki a bakteriális felülfertőződés. Mikor kell arra gondolni, hogy valamelyik (leggyakrabban a rosta rendszer és arcüregek érintettek) melléküregünkben gennyes bakteriális, kezelést igénylő gyulladás van:

• Féloldali orrpanaszok
• Gennyes orrfolyás, garatcsorgás
• Arcfájdalom, fejfájás
• Ismétlődő orrvérzések
• Szaglásvesztés
• Láz, fokozódó rossz általános állapot.

Leggyakoribb baktériumok (sorrendben): Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae, Moraxella catarrhalis, Streptococcus pyogenes, Staphylococcus aureus. Az anaerobok ritkák. Régen gyakran használt Sumetrolimnak (szulfametoxazol, trimetroprim) már csak 80% körül van az érzékenysége, viszont az  új generációs cefalosporinok és az amoxicillin is fogja ezeket a fertőzéseket.

A garatgyulladás hátterében leggyakrabban virális infekció áll (80%) és csak 20%-ban bakteriális fertőzés és az is inkább felülfertőződés következtében alakul ki. Tehát az első pár napban nagyon kicsi az esély hogy kapásból bakteriális infekció legyen. Nincs új a nap alatt, ugyan azokkal a baktériumokkal kell számolni amiket eddig írtam, valamint itt már találkozhatunk egy agresszívabb baktériummal, az A csoportba tartozó Streptococcus pyogenessel. Felső légúti fertőzésként általában télen, kora tavasszal találkozunk, 4-18 éves korosztály a célpont. Gyors, heves tünetekkel jár, gennyes mandulagyulladást okoz, ha van pirogén toxinja akkor skarlatiform bőrtünet is jelentkezhet, jellemző a  magas láz, hurutos tünet hiánya.

Kezelés nélkül a betegség progrediálhat, kialakítva a fej-nyaki régióban tályogot, cellulitist, necrotisáló fascitist majd egy szeptikus állapotba is belecsúszhat a beteg. Diagnózisban segítségünkre lehet STREP A gyorstesz (sz.e labor, nyaki lágyrész UH). Megfelelő antibiotikummal gyorsan/jól kezelhető.

Gége és a légcső felső szakaszát érintő bakteriális fertőzést leggyakrabban a Haemophilus influenzae okozza, ezt is jellemzően infekció előzi meg. Akkor kell erre gondolni, mikor 7-10 nap után a panaszok (főleg a torokfájdalom) fokozódni kezd, mélyről jövő ugató köhögés kezdődik, és hőemelkedés, láz jelentkezik, gyengül az általános állapot. Kezelés antibiotikummal. 

A légkondicionálók terjedése magával hozta az atypusos fertőzések gyakoribb megjelenését. Baktériumok: Chlamydia pneumoniae, Mycoplasma pneumoniae, Legionella pneumophilia. Okozhatnak súlyos, életet veszélyeztető tüdőgyulladást de elhúzódó száraz gége-légcső felöli köhögést is. Objektív diagnosztika (szerológia, tenyésztés) alacsony szenzitivitású (ha valaki beteg, a teszt nem biztos hogy kimutatja), így a tünetek panaszok alapján próbáljuk azonosítani. 

Hetekig tartó, hurutos (színes, sárgás-zöld) légcső felöli köhögés hátterében (mikor jó a Beteg általános állapota) általában környezeti faktor pl dohányzás valamint Streptococcus pneumoniae fertőzése áll, mindkét tényező kiiktatása javasolt.

Bakteriális infekciót összefoglalva, nincs más dolgunk mint azonosítani hogy milyen baktériummal állunk szemben és arra megfelelő antibiotikumot indítsuk, ilyen “egyszerű” ez.

Irodalom:

1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6225396/
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6469458/
3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9965298/
4. https://www.nature.com/articles/s41430-021-00991-6
5. https://scholarstor-jaypee.s3.ap-south-1.amazonaws.com/jaypee/protected/journals/AIJOC/15/1/10.5005_jp-journals-10003-1447/AIJOC-15-29.pdf
6. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC10231305/

7.   https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30707730/

8.   https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7794412/

9.  https://www.elsevier.es/es-revista-enfermedades-infecciosas-microbiologia-clinica-28-articulo-evaluation-adequacy-antimicrobial-therapy-invasive-S0213005X2030224X

10. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5005485/

11. https://academic.oup.com/cid/article/49/11/1641/340797

12. https://www.berkshireent.com/blog/345752-signs-that-you-may-have-a-sinus-infection

13.   https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21364226/

14.  https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK8142/

15.  https://erj.ersjournals.com/content/24/1/171

Kép:

1. https://www.pediatrics.wisc.edu/education/acute-otitis-media/exercises/images/
2. https://www.mayoclinic.org/es/diseases-conditions/acute-sinusitis/symptoms-causes/syc-20351671
3. 123RF.com