Arcüreggyulladás

-mikor a Beteg a labda és a fülorrgégész meg a fogorvos pingpongozik Vele. 

Röviden, kezdetben megy  a  mutogatás, fülorrgégész azt mondja, hogy fogászati eredetű a gyulladás, a fogász pedig hogy fülorrgégészeti -a Beteg a két szakrendelés közt hetekig, hónapokig rohangál, mire egyszer csak lesz diagnózis aztán a játék folytatódik. Ki kezdje a beavatkozást? Először szanáljuk a beteg fogat vagy előbb a fülorrgégész takarítsa ki az arcüreget? A legjobban a Beteg van összezavarodva mert minden rendelésen, minden orvos mást mond neki. 

Dr. Szentner Kinga vagyok, fül-orr-gégész, immunológus, fej- nyaksebész, allergológus. 

Legújabb guideline-ok alapján gyűjtöttem össze, hogy ilyen esetben mi a protokoll (röviden).  (Vannak a tiszta esetek, mikor egy megfázásból alakul ki a gennyes arcüreg gyulladás, ez a fülorrgégész dolga, erről itt most nem lesz szó, lehet a következő bejegyzésben összegyűjtöm mi hajlamosít erre. )

Mikor van minden, mint a búcsúban: tele az arcüreg, CT-n látható az arcüregbe nyúló foggyökér, a fog körüli gyullad így, purulens orrváladék, orrdugulás. – tehát a folyamat dentális eredetű ( ez alatt nem csak beteg fogazat értendő hanem egy implantáció vagy egy foghúzás következtében kialakult arcüreg csontos falának sérülése is) de már rég átterjedt az orrmelléküreg rendszerbe. 

Íme (itt még az elülső rostarendszer is érintett) :

Nézzük erre mit mondd a 2020-as Delphi metódus (9 pontból áll, a lényeg: 

-komplikált dentális eredetű sinusitis esetén, mikor már a szemüregbe vagy agykoponyán belül terjed a purulens folyamat akkor azonnali ESS (tehát elsőként a fülorrgégész takarít, idegsebészeti támogatással) ezt követően történik szájüreg felől az infekció forrás lezárása. 

– Abban az esetben, mikor kezelhető a fogászati betegség és csak enyhe arcüreg folyamat látható a CT-n, akkor a fogászat kezd és leggyakrabban ezzel a Beteg meg is gyógyul. A fülorrgégésznek még két hónapig követnie kell a Beteget, ellenőrizve hogy az arcüreggyulladás megszűnik, ha nem így történne akkor az arcüreg szájadékot fel kell tágítani, hogy egy szellőző drainazst alakítsunk ki. Olaszországban mind a két beavatkozást egy ülésben megcsinálják. Az a biztos.  

 Összefésülve, mit mond a szakirodalom: 

Először is diagnosztizáljuk: -fogászati/szájsebészeti szakvizsgálat ( itt nem csak nézelődés van, speciális képalkotás is ilyenkor szóba jön mint a periapikális röntgenfelvétel, ortopahntomográfia), aztán alap az arckoponya CBCT és az orr endoscopia. Ebből nagyjából már összeáll a kép. Plusz a kórokozó tenyésztése elegáns lehet, hiszen a fogászati eredetű folyamatnál más patogén szerepel mint a sima rhinosinusitisnél. 

Kezelés: Nagy ellentmondások vannak, pl egyes szerzők ördögtől valónak mondják, hogy a dentális arcüreggyulladásnál  egy  fülorrgégész kontárkodjon (szerintük a fogászati gócot szanálni kell, majd antibiotikum), míg más szerzők a FESS-t elengedhetetlennek tartják, minimum egy drenázs kialakítás céljából (osteomeatalis komlex helyreállítása).  Azért van ilyen nagy vita a dentális sinusitis körül, mert olyan mint egy nagy galaxis, minden csillag/minden eset más és más. 

Ami biztos, szájsebésznek látnia kell honnan indul a fertőzés (pl.: periapicalis fertőzés, fogszuvasodás, ki nem tört fogak, fertőzött odontogén cysta, oroantrális / szájüreg-arcüreg közti átjárás) 

-Ha a szájüreg-arcüreg közt van átjárás (vagy fogászati szanálásnál nagy eséllyel nyílik az arcüreg) akkor egy ülésben javasolt fülorrgégészeti beavatkozással. 

-Ha nincs átjárás a szájüreg-arcüreg közt és enyhe a folyamat akkor elegendő a fogászati kezelés, ha kiterjedt akkor kezd a fülorrgégész majd zár a fogászat.  (És akkor egy kis csavar: szájüreg-arcüreg megnyílása nélkül is terjedhet fogászati fertőzés az arcüregbe, méghozzá az arcüreg elülső fala mentén (itt vékonyabb a csont, mint a bázison.) 

Zárszóként, fontos hogy kezeljük még az enyhébb dentogén eredetű sinusitiseket is, mert krónikus esetben a baktériumok, pl a Pseudomonas lipooligosacharidokat termel mely az azonos oldalon levő orrmelléküregekben blokkolja a csilló mozgást valamint a fertőzés miatt termelődő TNF alfa és IL8, IL13 is blokkolja a cilliáris tisztulást ami további kórképek meleg ágya. 

Irodalom: 

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8172100/

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9319441/

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5915825/

https://jkamprs.springeropen.com/articles/10.1186/s40902-019-0196-2