Az általános nőgyógyászati problémákon túl, a nők többsége gyakorta keresi fel szakorvosát kellemetlen felfázási tünetekkel is. Bár a köznyelv felfázásként ismeri, és főleg a hideggel hozza összefüggésbe, a hólyaghurutnak nem sok köze van ahhoz, ha hosszabb időn át ülünk egy hideg padon, vagy ha mezítláb járunk otthon.

Sokan elbagatellizálják vagy nem foglalkoznak vele, pedig – ahogy a többi kellemetlen intim tünetet –, a hólyaghurut-gyulladást sem szabad fél vállról venni. Komoly nőgyógyászati következményekkel járhat ha kezeletlen marad, mint ahogy az is szinte borítékolható, újra és újra szenvedni fogunk tőle, ha nem kérünk – még időben – megfelelő orvosi segítséget. De nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni. Sok estben a nőgyógyászati magánrendelésen egy alapos kivizsgálást és néhány laborvizsgálatot követően, célzott antibiotikum kúrát javasolnak a páciensek, mert a hólyaghurut bakteriális eredetű, ezért jól reagál a megfelelő antibiotikumokra. A kezelés mellé gyakorta ajánl az orvos még intenzív folyadékfogyasztást, mert a baktériumnak ki kell mosódnia a szervezetből, illetve a természetes eredetű tőzegáfonya is segíteni szokott a húgyutak egészségnek megőrzésében, a betegség kezelésében.

De mi okozza tulajdonképpen a hólyaghurut-gyulladást?

Ameddig a fertőzések többségéről azt gondoljuk, ezeket kintről, vagyis a szervezetünkön kívülről kapjuk el, addig a felfázását leggyakrabban egy velünk, amúgy békességben élő baktériumtól eredeztethetjük. Ilyenkor az e-coli baktérium egyszerűen csak rossz helyre kerül, ott pedig ideális táptalajt talál a szaporodáshoz, ami gyulladásos reakciót vált ki. Mivel egy úgynevezett felszálló fertőzésről beszélünk, a baktérium a húgycsövön keresztül jut el a húgyhólyagig, leggyakrabban pedig annak nyálkahártyáját támadja meg, ami a tüneteket okozza. A nők anatómiai sajátossága is hozzájárul a gyulladáshoz, hiszen a női húgycső rövid, ezért a fertőzést okozó baktérium könnyebben feljuthat a hólyagba. Ráadásul a húgycső külső nyílása közel van a végbélnyíláshoz, ezért a vastagbélben levő kórokozók is így egyszerűbben találnak utat maguknak.

Milyen tünetei lehetnek a felfázásnak

• Sűrű, sürgető vizelési inger, ám vizeléskor sok esetben csak pár csepp távozik;
• Vizelésnél szúró, égő érzés;
• Alhasi, kismedencei fájdalom, ami akár deréktájra is átterjedhet;
• Kellemetlen szagú, a megszokottól eltérő színű, zavaros vizelet;
• Hányinger;
• Hidegrázás, amihez komolyabb esetben hőemelkedés is társul.

Mit tehetünk a gyógyszeres kezelésen túl?

• Igyunk minél több folyadékot, akár vizelethajtó tea formájában, hogy kimosódhassanak a baktériumok!
• Ha WC-re kell mennünk, ne tartogassuk, hiszen a rendszeres vizelet-visszatartásnak hosszú távon is komoly következményei lehetnek!
• Ne viseljünk silány minőségű, műszálas fehérneműt, és ha tudjuk, kerüljünk a tangát!
• Ha különösen érzékenyek vagyunk a felfázásra, akár megelőzésképp is bátran nyúlhatunk tőzegáfonya, aranyvessző készítmények után, mert ezek kiváló ellenszerei a hugyuti fertőzéseknek.
• Igyekezzünk betartani egy fontos higiéniai alapszabályt: székelés után mindig elölről hátra töröljük ki végbélnyílásunkat, nehogy átvigyük a baktériumokat a hüvelybe, a húgycsőbe!