Gyengeséget, magas vérnyomást, fáradtságot, gyors súlygyarapodást, túlzott szőrnövekedést, de még cukorbetegséget is okozhat a Cushing-szindróma. Kialakulásának hátterében a magas kortizolszint áll; olykor a mellékvese termel túl sokat ebből a hormonból, míg máskor bizonyos gyógyszerek hatására jelentkezik a túltermelődés, a felesleggel pedig nem tud mit kezdeni a szervezet. Szerencsére egy ritka, ám de gyógyítható betegségről van szó, ám a pontos diagnózis felállításáig, illetve a hatékony kezelésig egy sor endokrinológiai vizsgálatnak szükséges alávetnie magát a páciensnek, amibe az anamnézis felvétele mellett fizikai és laboratóriumi vizsgálatok is beletartoznak.
Nem mindegy, hogy milyen Cushing-szindrómával van dolgunk
Ha túl sok a szervezetben a kortizol, akkor ott nagy valószínűséggel ez a szindróma is kialakulhat. A hiperkortizolizmusként is ismert állapot ritka, és alapvetően két típusát különböztetjük meg. A két csoport aszerint változik, hogy a szervezetben levő nagyobb mennyiségű kortizol nevű hormon honnan származik: endogén Cushing-szindrómáról akkor beszélünk, ha szervezet belülről termel túl sok ilyen hormont, míg exogénről, ha külső forrásból, más betegségek kezelésére szedett gyógyszerek miatt, mellékhatásként jelentkezik a Cushing-szindróma. Ugyan a kortizol elengedhetetlen fontosságú testünk optimális működéséhez, de nem mindegy, hogy mennyi stresszhormon is van a szervezetünkben, mert a túl sok kortizol számos szövődménnyel járhat.
Mitől lehet túl magas a szervezet kortizolszintje?
A kiváltó okok felsorolásánál tekintsük el attól, hogy a szervezet stresszhelyzetben egyébként is extra mennyiségű kortizolt szabadít fel, amitől megnő a szívritmus, a vérnyomás, ami irányítja a vércukorszintet és a légzést. Mivel ez általában csupán egy átmeneti állapot, ezért nem itt kell keresnünk a Cushing-szindróma kialakulásának tényezőit. Ellenben glükokortikoid gyógyszerek, szteroidok alkalmazása okozhat exogén Cushing-szindrómát. Mellékvesedaganatok is okozhatnak fokozott kortizoltermelést, mint ahogy hipofízis tumorok is. Utóbbiak alatt olyan jóindulatú daganatokat értünk, amik az agyalapi mirigyben találhatóak, és amik túl sok ACTH hormont termelnek. Ez kiváltja a mellékvesék túlzott kortizol termelését, ami pedig Cushing-szindrómát eredményezhet. Tüdő-, hasnyálmirigy-, pajzsmirigy- és csecsemőmirigytumorok is felelőssé tehetőek a Cushing-szindrómáért; ezek szintén az ACTH termelés által váltják ki a betegséget.
Milyen tüneteknél ajánlott gyanakodni?
A teljesség igénye nélkül a következő tüneteknél ajánlott felkeresni egy szakorvost:
- hirtelen hasi hízás;
- vöröses, kerek, holdarc;
- túlzott szőrnövekedés;
- magas vérnyomás;
- cukorbetegség;
- nehezen gyógyuló sebek;
- általános gyengeség és fáradtság;
- libidóváltozások és merevedési zavarok;
- rendellenes menstruációs ciklus;
- homályos látás, szédülés;
- alacsony káliumszint a vérben;
- izomgyengeség.
Járjon utána a tünetei eredetének, jelentkezzen be endokrinológiai magánrendelésünkre
