Az inzulinrezisztencia és annak hatása a szervezetre
Ahogy a cukorbetegség egyre szélesebb körben jelent egészségügyi kockázatot, úgy a diabétesz lehetséges megjelenését előre jelző inzulinrezisztenciára is érdemes komolyan odafigyelni. Lássuk, mit is jelent ez a betegség, valamint, hogy milyen okai és tünetei lehetnek!
Inzulinrezisztencia – ez áll a betegség hátterében
Az inzulinrezisztencia (IR) a szervezet szénhidrát-anyagcseréjének működési zavara, mely szerint a sejtek nem képesek felvenni a működésük számára elengedhetetlen glükózmennyiséget. Ennek oka, hogy az inzulin nem képes megfelelően kapcsolódni a sejtek felszínén megtalálható inzulinreceptorokhoz. Ennek következtében a hasnyálmirigy a normálisnál nagyobb mennyiségű inzulint kényszerül termelni, ami annak kifáradásához, és végül akár cukorbetegséghez vezethet.
Mivel az inzulin elengedhetetlen a vércukorszint szabályozásához, segítve, hogy a táplálékban megtalálható cukor beépüljön a sejtekbe. Az inzulinrezisztenciát legfőképpen genetikai hajlam okozhatja, azonban a mozgásszegény életmód és egészségtelen (túlzott mértékű cukrot, zsírt tartalmazó) étkezés, pajzsmirigy-alulműködés vagy éppen a különböző emésztőrendszeri megbetegedések szintén hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
Milyen tünetekből következtethetünk az IR-ra?
Sajnos az inzulinszint vizsgálatára a rutinszerű szűrővizsgálatok során nem kerül sor, ezért a betegséget a legtöbb esetben csak egy későbbi stádiumban azonosítják. A pontos diagnózis felállítását az is nehezíti, hogy a problémát jelző tünetek más betegségekre is utalhatnak, így sokszor csak endokrinológiai vizsgálatok vezethetnek a panaszok pontos okának feltárásához.
A legjellemzőbb tünetek:
- Elhízás,
- Fáradtság, alvászavar,
- Menstruációs problémák,
- Korábban nem tapasztalt szőrösödés.
A vizsgálat menete
Az inzulinrezisztencia vérből úgynevezett hárompontos terheléses vércukorszint-vizsgálattal mutatható ki. A vizsgálathoz a páciensnek éhgyomorra kell érkeznie, majd két órán belül háromszor kell vérvételen részt vennie. Az érkezéskori, maid egy óra, valamint két óra utáni vérvétel során vizsgálják a glükóz, illetve inzulin értékét. Inzulinrezisztencia-vizsgálatra endokrinológus vagy nőgyógyász is beutalhatja a beteget.
Hogyan kezelhető a betegség?
Az inzulinrezisztencia kezelése elsősorban nem gyógyszeres, hanem életmódalapú, segítve a normális testsúly és étkezés helyreállását. Éppen ezért az inzulinrezisztenciától szenvedő páciensek testmozgással, valamint alacsony szénhidráttartalmú étkezéssel kell hozzájárulnia a szénhidrát-anyagcsere normalizálásához. Amennyiben a betegséget idejében felismerjük, életmódváltással elkerülhető a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása, és megszüntethetők a tünetek.
Endokrinológiai vizsgálatra jelentkezne? Foglaljon időpontot magánrendelésünkön!