Az érelmeszesedés gyakori betegség, mely sok ideig maradhat tünetmentes, így sokszor csupán szívroham vagy agyvérzés esetén derül fény a probléma okára. Éppen ezért fontos, hogy tudjuk, mit is jelent ez a betegség, hogyan ismerhetjük fel, és mi mindent tehetünk a megelőzése érdekében.

Amit az érelmeszesedésről tudni érdemes

A test összes sejtjéhez tápanyagokat és oxigént szállító artériák, vagyis verőerek fiatal korban, egészséges állapotban erősek, rugalmasak, illetve hajlékonyak. Ilyen esetben az érbélhártya felülete sima, így képes akadálytalanul biztosítani a vér és a tápanyagok áramlását. A kor előrehaladtával ugyanakkor az artériák elveszítik korábbi flexibilitásukat, merevvé válhatnak, és megvastagodhatnak. Éppen ezért az élbérhártyán, azaz az artériák falain található vékony sejtrétegen ar kalciumlerakódás miatt kialakult plakkok képződhetnek, amelyek egyre jobban akadályozhatják a vérellátást.

Az érelmeszesedés sok esetben nem mutat tüneteteket, azonban egy szívroham vagy agyvérzés után könnyen következtethetünk a betegség meglétére. Mivel az érelmeszesedés több területen is jelentkezhet, az esetleges tünetek is eltérők lehetnek:

Koszorúér-elmeszesedés esetén: szívritmuszavar, nehéz légzés, mellkasi fájdalom, nyomás a karokban, a nyakban vagy éppen az állkapocsban.

Nyaki érelmeszesedés esetén: végtagokban érzett gyengeség, beszédértési vagy kifejezésbeli hibák hirtelen megjelenése, bénultság érzése, arcizmok szokatlan elernyedése, korábban nem tapasztalt látási nehézségek, hirtelen kialakuló fejfájások.

 

Mi mindentől függ az érelmeszesedés kialakulása?

A plakk lerakódása hosszú időt vesz igénybe, és a komolyabb problémák általában csak idős korban jelentkeznek, azonban éppen ezért elmondható, hogy az érelmeszesedés folyamata egész fiatal korban is elkezdődhet. Az érelmeszesedés kockázata negyven éves kor felett ötven százalék, míg elmondható, hogy hatvan éves kor után a legtöbb ember esetében valamely mértékben kialakulhat a betegség. Az artériák flexibilitásának megváltozásának és a plakkok lerakódásának természetes folyamata azonban az életmód függvényében különböző mértékben alakulhat, így az alábbi faktorokat mindenképpen érdemes figyelembe venni.

Az érelmeszesedés kockázata cukorbetegség, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás, túlsúly, magas koleszterinszin, magas vérnyomás, stresszes életmód, valamint a helytelen étrend miatt megnőhet. Éppen ezért a koleszterinszegény táplálkozás, a zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, a testsúly kordában tartása, a testmozgás, illetve az alacsony stresszszintű életmód segít elkerülni az érelmeszesedéssel járó komolyabb problémákat.

 

A diagnózis felállítása

A tünetmentesség miatt az érelmeszesedés nehezen ismerhető fel, azonban a megfelelő diagnosztikai vizsgálatokkal akár korai stádiumban is megfigyelhető.

• Vérnyomásmérés: amennyiben a végtagokban különbözik a vérnyomás, érdemes egyéb vizsgálatokat is lefolytatni.
• EKG vizsgálat: ha fizikai terheléssel vagy terhelés nélkül végzett vizsgálatok során koszorúér-szűkületre következtethetünk.
• Röntgen: az érbélhártyán lerakódott kalcium akár röntgenfelvételen is látható lehet. Kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal beszűkült érszakaszok is jól megfigyelhetők.
• Doppler vizsgálat: az áramlásmérés jó megoldás az érszűkületek felismerésére.

Szeretne többet tudni vizsgálatainkról? Jelentkezzen be érsebészet magánrendelésünkre online rendszerünkben, hosszú várólisták nélkül!