A vastagbéltükrözésről részletesen

A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) a vastagbél és a vékonybél utolsó szakaszának, a csípőbélnek az endoszkópos vizsgálati módszere.
Az eljárás során a végbélnyíláson keresztül egy saját fényforrással rendelkező hosszú, hajlékony csövet (endoszkóp), vezetnek a vastagbélbe, melynek végén egy flexibilis kamera (kolonoszkóp) található. A kamera segítségével sokszoros nagyításban, egy monitoron jól látható módon a vastagbél teljes hosszát megvizsgálják, továbbá az eljárás során lehetőség van szövettani mintavétel, illetve kisebb beavatkozások (pl. polip-eltávolítás, vérzéscsillapítás) elvégzésére.
A vastagbéltükrözés a következő betegségek diagnosztizálását szolgálja:
- Crohn-betegség,
- a vastagbél belsejében lévő elváltozások,
- fekélyes vastagbélgyulladás,
- vastagbélrák.
Milyen tünetek esetén érdemes elvégeztetni a vizsgálatot?
A vizsgálatot gasztroenterológus szakorvos rendelheti el a panaszok és a kórelőzmény ismeretében, általában laborvizsgálatokkal kiegészítve.
A vastagbéltükrözés az alábbi tünetek esetén lehet indokolt:
- fogyás, rossz közérzet, émelygés,
- bizonytalan hasi fájdalmak, korai teltségérzés,
- nyelési nehezítettség, nyelési fájdalom,
- szivárgó vérzés a végbélnyílásból, véres széklet,
- pozitív széklet vértesztet követően,
- tartós székrekedés vagy hasmenés, illetve a kettő váltakozása
- székelési habitus megváltozása.
Az 50. életév betöltését követően panaszmentesség esetén is ajánlott megfelelő időközönként a vastagbéltükrözést szűrővizsgálatként elvégezni.
A vizsgálat menete
A vastagbéltükrözés kissé kellemetlen, átlagosan 20-30 percig tartó, altatás nélkül és altatásban is végezhető invazív eljárás. A tükrözés során a szakorvos a kolonoszkóp csövét a végbélen keresztül óvatosan bevezeti a vastagbélbe, ezután a tágulás elősegítésére levegőt fújnak be, a kolonoszkóp pedig végig körben halad a hasban a vastagbél teljes körű vizsgálata érdekében. A vizsgálat alatt székelési ingert, haspuffadást, hasi görcsöket vagy hasi fájdalmat érezhet a páciens.
Hogyan történik a vizsgálat előkészítése?
Szakorvosi konzultáció alapján a vizsgálat előtt vérvételre, hasi ultrahang vizsgálatra, illetve altatás esetén EKG vizsgálatra vagy egyéb kiegészítő szakorvosi vizsgálatra lehet szükség.
A szakorvos a páciens egészségügyi állapotának teljes ismeretében egyénileg határozza meg az előkészítés: a béltisztítás és a szigorú diéta módját, illetve bizonyos gyógyszerek szedésének elhagyását.
A vizsgálat előtti napon minden esetben béltisztítást (hashajtóval) kell végezni, a táplálkozási előírásokat szigorúan be kell tartani, hogy a belek átjárhatóak legyenek, mert a tükrözés csak így végezhető el eredményesen.
Cukorbetegség, illetve véralvadásgátló gyógyszer szedése esetén kiemelten fontos, hogy erről a páciens a kezelőorvosával a vizsgálatot megelőzően egyeztessen.
A vizsgálat nem végezhető el terhesség, véralvadási zavarok, bizonyos szívbetegségek, krónikus légzőszervi panaszok, illetve a vastagbél átfúródása esetén.
Lehetnek-e szövődményei, és mi történik a vizsgálat után?
A megfelelően elvégzett vastagbéltükrözés biztonságos vizsgálat, diagnosztikus pontossága egyedülálló, ami a ritkán előforduló szövődmények (vérzés, bélperforáció) kockázatát háttérbe szorítja.
A bódításban végzett vastagbéltükrözést követően rövid megfigyelés és pihenés szükséges, illetve a páciens csak kísérővel távozhat, gépkocsit vezetni, elektromos készülékekkel dolgozni a vizsgálat után 24 órán belül nem ajánlott.
Az altatásban végzett vastagbéltükrözés után megfigyelés szükséges, majd az altatóorvos és a gasztroenterológus döntése alapján stabil, éber állapotban mehet csak haza a páciens.
Magánklinikánkon altatásban és bódításban, nagy körültekintéssel és empátiával – nyugodt körülmények között végezzük a vastagbéltükrözést, amelyhez minden esetben gasztroenterológiai konzultáció szükséges. Várjuk szeretettel, foglaljon időpontot konzultációra online vagy telefonon!