“A testrészünk, ami életünk végéig növekszik” – Érdekességek a fülről

A fül az öt emberi érzékszerv egyike, de nemcsak a hallásé, hanem az egyensúly-érzékelésé is. Három nagyobb egységből áll: a külső, a közép- és a belső fülből. A biológiai szerepen túl a kommunikációban is alapvető szerepet tölt be, sőt mentális jóllétünk is támaszkodik rá, hiszen például a zene élvezetéhez nélkülözhetetlen. Mindezeken túl a fül több rekordot is birtokol az emberi testre vonatkozóan, és számos egyéb érdekesség is elmondható róla. Blogcikkünkben ezekből merítünk néhányat.
Folyamatos növekedésben
Noha az emberi test növekedése egy adott életkor betöltése után megáll, van néhány testrész, amire ez nem igaz, és tulajdonképpen életünk végéig nőnek. A fül, pontosabban a fülkagyló is ezek közé tartozik. Szélességben nem, csak hosszban, és mindkét nem esetében így van – ezért láthatjuk azt, hogy a tekintélyes kort megélt emberek viszonylag nagy füllel büszkélkedhetnek.
Kis csontok nagy feladat szolgálatában
Bizonyára sokan emlékeznek a biológia órákon is szóba kerülő apró csontokra, a középfülben elhelyezkedő kalapácsra, üllőre és kengyelre – azaz a hallócsontokra, amelyek a dobhártya rezgéseit közvetítik a belsőfülhöz. Ezek az emberi test legapróbb csontja: a kalapács 8, az üllő 3, a kengyel pedig mindössze 3,5 milliméteres átlagosan.
Zenével a lelki egészségért
A hallás – és így gyakorlatilag a fül – segít a külvilággal való kapcsolatteremtésben, és mostanra már kutatások igazolják, hogy a mentális egészségünkre is kedvező hatással van a zenehallgatás. Mivel a zene erős érzelmi reakciót vált ki a hallgatójában, terápiás célokra is kiválóan alkalmazható, segít oldani a stresszt és a feszültséget. Adott esetben a migrén és az epilepszia kezelésére is alkalmas.
Apró részleteken való szőrözés
A fül rendkívül összetett szerv, és minden kis részletének működnie kell ahhoz, hogy jól halljunk. A belső fül receptorait szőrsejtnek hívják, ezek feladata a hangrezgések elektromos jellé való átalakítása. A szőrsejtek különösen érzékenyek, és az erőteljesebb zajhatásra egyszerűen lelapulnak, átmeneti halláscsökkenést, károsodást okozva – aki volt már koncerten, zenei fesztiválon, ismeri a jelenséget. Egy-két nap alatt aztán összekapják magukat, és megint rendesen hallunk, de érdemes óvni őket, mert az emberek esetében nem képesek a regenerálódásra és újratermelődésre, és a folyamatos zajártalomban egyszerűen elpusztulnak.
Számos egyéb érdekes tényt mutathatunk be a füllel kapcsolatban, de talán ezek a legizgalmasabbak. A lényeg, hogy vigyázzunk a hallásunkra, nagyon értékes kincs – ezért ha bármilyen problémát tapasztalunk vele kapcsolatban, ne habozzunk felvenni a kapcsolatot a fülészettel.