Már javában tombol a strandszezon, így ismét aktuálisak a napozással kapcsolatos kérdések. A vízparti nyaralás idilli közegében és a gondtalan napfürdőzés óráiban sokan megfeledkeznek az egészségtudatos viselkedésről, és elhanyagolják a fényvédők használatát. Persze az sem segít, hogy az egészségügyi felvilágosítás ellenére még mindig számtalan tévhit kering a köztudatban a napozásról, amelyek szisztematikus lebontása komoly erőfeszítéseket igényel a szakemberek részéről.

„Akkor egészséges egy gyerek, ha jó barna”, „elég, ha fényvédő krémmel naponta egyszer bekenjük magunkat”, vagy a „vízben, szélben, árnyékban nem éghetsz le” szlogenek ismerősek lehetnek, hiszen gyermekkorunktól kezdve ezeken szocializálódunk. Sajnos ezek gyakorta tévesek, így rengeteget árthatunk az egészségünknek, ha kritika nélkül elfogadjuk és követjük őket.

Gondoljuk újra napozási szokásainkat!

Lehet, hogy nem is gondolt rá, de az Ön napozási szokásait is befolyásolják ezek a közgondolkodásban ragadt tévhitek? Tekintsük át a leggyakrabban felmerülő hiedelmeket, és vizsgáljuk meg káros következményeiket!

1. A barnaság egészséges, illetve az egészséges gyerek jó barna.

Ennek az állításnak az ellenkezője igaz: a barnaság a bőrt érő fénykárosodásnak a jele. A bőr úgy védekezik a káros napsugarak ellen, hogy festékanyagot (melanin) termel, ami a bőr elszíneződését eredményezi, illetve elnyeli (hővé alakítja át) az UV-A és UV-B sugarakat.

A gyermekkori napégés különösen veszélyes, hiszen egyre több rendelkezésre álló adat alapján ez a jelenség a később kialakuló rosszindulatú bőrdaganatok vezető oka. Ezért a csecsemők és a gyerekek számára 50-es faktorszámú fényvédő javasolt, és az is lényeges, hogy lehetőleg ne érje őket közvetlen napsugárzás.

2. Elég napi 1-szer fényvédővel kezelnünk magunkat.

A fényvédők nem megfelelő használata hamis biztonságérzethez vezet, és tévesen azt gondolhatjuk, ha bekentük magunkat, akkor bármennyi ideig tartózkodhatunk a napon. A fényvédő használatát érdemes időközönként megismételni, hiszen zuhanyzás, fürdés, törölközés esetén könnyen eltávolíthatjuk a készítményt a bőrünkről, így a napvédelem nem biztosított.

Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy már a napozás előtt 20-30 perccel érdemes felvinnünk a fényvédő készítményt a bőrünkre, hogy elérjük az optimális hatásfokot. A faktorszám jelentése is sokak számára félrevezető lehet. A faktorszám csak azt jelzi, hogy mennyi idő alatt ég le a bőr ahhoz képest, mintha nem használnánk napvédő készítményt: tehát egy 30 faktoros krém esetében harmincszor később égünk le a védelem nélküli időhöz képest.

3. Ha barna a bőrünk, nem éghetünk le.

A napégés ellen érdemes folyamatosan védekezni. Nincs ilyen szabály, miszerint barna bőrrel nem éghetünk le, de ilyenkor elég lehet egy kisebb, például 25-ös faktorszámú fényvédő készítmény.

4. Az árnyékban és a vízben nem éghetünk le.

Ez is népszerű tévhit, aminek igazságtartalma a nullához konvergál. A hőérzetünk ez esetben nem megbízható kiindulási alap, hiszen a leégést olyan típusú sugárzás okozza, amihez nem társul meleg érzet (sőt, nem lehet érezni sem). A káros napsugarak 90%-a az árnyékba is eljut, sőt a felhős idő sem garancia rá, hogy megússzuk a leégést, hiszen a felhőzet a sugárzás 80%-át engedi át és tükrözi vissza. Az UV-sugarak akár 40%-a is behatol a medencébe kb. 50 cm-es mélységig.

5. A leégéstől egyenes út vezet a bőrrákig.

Ebben a formában ez sem igaz. A leégés annak az egyértelmű jele, hogy extrém mértékű fénykárosodás érte a bőrünket. Ennek később lehet a következménye rosszindulatú bőrdaganat, de ez korántsem törvényszerű, és jelenleg az sem tisztázott, hogy hány leégés szükséges ehhez. A melanóma kialakulásának hátterében sokszor genetikai hajlam és egyéni rizikótényezők húzódnak.

6. A fényvédők használata akadályozza a D-vitamin-termelést.

A fényvédelem minden esetben kihagyhatatlan, ha napon tartózkodunk. A fényvédők használata nem gátolja a szervezet számára fontos D-vitamin termelődését: már megközelítőleg napi 10 perc közvetlen napsugárzás elegendő ahhoz, hogy ennek természetes termelődése beinduljon. Szakemberek véleménye szerint, aki tavasztól őszig normál mennyiségű napfényhez jut (tartós napozás nélkül), annak nem kell tartania a D-vitamin-hiánytól.

Bőrgyógyászati gondokkal küzd, vagy szeretné kivizsgáltatni magát? Foglaljon időpontot online, és keresse fel bőrgyógyászati magánrendelésünket!