A mindennapi ingázásnak, iskolába vagy munkába menetelnek szinte elengedhetetlen részévé vált a zenehallgatás. Hiszen pár évtizeddel ezelőtt a walkmanünk, aztán az mp3-lejátszónk, most pedig az okostelefonunk lapul a zsebünkben telis-tele kedvence zeneszámainkkal. A túl hangos zene hallgatása azonban hosszú távon halláskárosodást is okozhat, ezért fontos odafigyelni a megfelelő hangerőre, mielőtt nagyobb baj lenne.

Különböző kutatások szerint a halláskárosodás aránya a fiatalok körében évről évre növekszik. A tartós zajterhelés forrása többféle lehet, hiszen a városi élet mindennapos autóforgalma vagy lakásaink tereit folyamatosan beburkoló tévé hangja egyaránt próbára teszi az emberi idegrendszert. A legkomolyabb hatást azonban a közvetlenül, a füldugóval vagy fejhallgatón keresztül hallgatott hangos zene gyakorolja a fülre – hosszú távon akár visszafordíthatatlan következményeket okozva.

Mit tesz a zene a dobhártyánkkal?

A légnyomás változása megrezgeti a dobhártyát, amit az agy hangokként érzékel. A rezgés ereje maga a hangerő, melynek mértékegysége a decibel. Amennyiben túl nagy zajnak tesszük ki fülünket, a zaj károsíthatja a fülben lévő szőrsejtecskéket vagy akár a belső fület is.

Egészségügyi kockázatok 60-70 decibel felett jelentkezhetnek, és a hosszan tartó, 80 decibeles vagy annál magasabb hangerőjű zene hallgatása már komoly veszélyt jelenthet a hallásra. A hangos zene akkor a legkárosabb, ha fül- vagy fejhallgatón keresztül hallgatjuk. Az utcai zajok önmagukban meghaladhatják a 80 decibeles határt – ezért az utcán zenét hallgatva sokan ennél jóval magasabbra, akár 110 decibelre is feltekerik a hangszórót, hogy elnyomják a környezet hangjait.

Hosszú távú hatások és fülészeti kezelés

Fontos hangsúlyozni, hogy a hangos zene hallgatása csak a legritkább esetekben eredményez azonnali egészségkárosodást. Egy-egy kifejezetten zajos koncert vagy túlságosan hangos utcai zenehallgatás után fülcsengés, esetleg fülzúgás jelentkezhet, ám ezek a tünetek megfelelő kezeléssel orvosolhatók. Mindez azonban az időskori természetes halláscsökkenés korábbra tolódását is eredményezheti, így 70-80 éves kor helyett akár már 50 éves korban is kialakulhat a nagyothallás.

A legjobb kezelés természetesen a megelőzés, ezért gyakran ajánlott az úgynevezett 60-60-as szabály: a készülék maximális hangerejének legfeljebb 60%-át használjuk ki, és ne hallgassunk hangos zenét fülhallgatón keresztül 60 percnél tovább. Amennyiben foglalkozásunkból adódóan vagyunk huzamosabb ideig zajos környezetnek kitéve, érdemes füldugót használni a komolyabb halláskárosodás elkerülése végett.

Fülcsengést, fülzúgást, halláscsökkenést tapasztal magán, és úgy érzi, itt az ideje egy alaposabb hallásvizsgálatnak? Jelentkezzen be az Ezüstfény Klinika fülészeti rendelésére online, egyszerűen!